Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. november 6. 13:32 Podcast

A magyar elit kezdi körbefalazni magát, és ezt a közpolitika is segíti

Megjelent ma a kétévente elkészülő Társadalmi Riport 2018-as kötete, itt el is lehet olvasni a benne szereplő tanulmányokat. Ez a sorozat már lassan három évtizede szemlézi a társadalomkutatás aktuálisan legfontosabb területeit. A mostani kötet megjelenése alkalmával leültünk beszélgetni Tóth István György szociológussal, a Tárki vezérigazgatójával, aki 1998 óta a kötet társszerkesztője; a felvételt a fenti podcastban lehet meghallgatni.

A beszélgetés során szóba kerül, hogy miért fontos a Társadalmi Riport sorozat, és hogy milyen motívumok köré szerveződik az idei kötetben megjelent 22 tanulmány.

Ezek közül az egyik témacsoport az egyenlőtlenség és a mobilitás, és itt szóba jön egy talány: miközben a magyar vagyoni egyenlőtlenség az európai országok között az alacsonyabbak között van, addig a társadalmi mobilitás (tehát az egyes emberek esélye, hogy kikerüljenek abból a társadalmi osztályból, amibe beleszülettek) szerény mértékű – annyira, mint Brazíliában vagy Dél-Afrikában. Pedig ez a két mutató az országok többségében ellentétesen alakul, azaz nagy társadalmi mobilitás párosul alacsony egyenlőtlenséggel, vagy fordítva. Ezt mutatja a következő ábra:

De a jövedelmi egyenlőtlenség nemcsak pénzről és vagyonról szól, hanem tanult készségekről, kulturális szokásokról és kapcsolathálókról is. Az utóbbiakhoz való hozzáférésnek a jövedelemnél is nagyobb jelentősége van a társadalmi mobilitásban, és ezért különösen tragikus, hogy a magyar oktatási rendszer ilyen rosszul teljesít, mondta Tóth.

A következő hetekben a Társadalmi Riport 2018 számos tanulmányát fogjuk ismertetni a G7-en.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIsmerjük meg jobban a leggazdagabb egymillió magyartKik ők, és vajon ismerik egymást névről? Kutatni nehéz őket, de így sok mindent lehet tudni róluk. Tóth István György, a Tárki vezérigazgatójának írása.

Podcast egyenlőtlenség mobilitás oktatás tárki társadalmi riport társadalom társadalomkutatás tóth istván györgy Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Kasnyik Márton
2019. május 11. 07:22 Podcast

Dezső András: Meg akarták csinálni a nemzetközileg sikeres, nagy magyar maffiát, de a terv elbukott

G7 podcast! Vendégünk a magyar szervezett bűnözésről most megjelent bestseller szerzője, akivel átbeszéljük a maffia történetét, Pintér Sándor mítoszát és minden mást, amit tudni kell az alvilág nehézfiúiról.

Kasnyik Márton
2019. május 4. 07:53 Podcast

Szendrői Gábor: Lett tőkéje a magyar cégeknek, de most kell nagyon figyelniük, hogy mire költik

G7 podcast! Lassan vége az eddigi relatív sikereket hozó céges modellnek vállalati tranzakciós tanácsadó vendégünk szerint. Ha most nem figyel a jó helyzetbe került ezer hazai cég, akkor baj lesz.

Kasnyik Márton
2019. április 27. 07:34 Podcast

László Csaba: Sokáig együtt kell még élnünk a nemzetközi adótervezéssel

G7 podcast! Nem mostanában kezdődött Magyarország offshore-problémája, és a tao-támogatásokat sem a Fidesz találta ki. A volt pénzügyminiszterrel beszélgettünk Magyarország és a nemzetközi adózás viszonyáról.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?