Ha a kormány minimális mértékben törekedne arra, hogy a kutatók és a társadalom felé bizalmat építsen, akkor most visszavonná az MTA költségvetésének átcsoportosítására vonatkozó javaslatát – mondja a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetője, Romhányi Balázs.
A megállapodás most nem is kellene sürgős legyen, hiszen nem arról folyik a vita, hogy az MTA jövőre több vagy kevesebb pénzt kaphasson. Ebben az esetben tényleg gyorsan le kellene zárni a vitát, mint minden a jövő évi költségvetési egyenleget érintő kérdés esetén, hiszen az Országgyűlés hamarosan szavazni fog a törvénytervről. Az MTA esetében viszont nem a jövő évi egyenleget, hanem a szétosztás felügyeletét érintő vita zajlik. Ezt bőven ráérne egy őszi költségvetési módosítóval rendezni. Felmerül a gyanú, hogy a cél pusztán a bizalom rombolása lehet. Süt a kormányról az az üzenet, hogy a költségvetés a kormány belügye, mindenki más azonnal tűnjön el belőle, mondja Romhányi. Az akadémia kutatóhálózata egyébként ténylegesen hasznára válhatna a kormányzatnak, például, ha egy csomó szakpolitikai intézkedés objektív mérésekkel is alátámasztható lenne. De az elmúlt ciklusokban a kormányzat részéről nem sűrűn merült fel ilyesféle munkára és alaposságra az igény.
Ahhoz, hogy a külső egyensúly a következő években ne kerüljön veszélybe, szigorúbb költségvetésre lenne szükség, a növekedési előrejelzések túlságosan optimisták. A jegybank láthatóan ragaszkodik az alacsony kamatszinthez, ezzel viszont a saját hitelességét rombolhatja, ha egy nagyobb külső sokk esetén azonnali és nagymértékű kamatemelésre kényszerül majd.
A költségvetés tervezése és megvalósítása továbbra is átláthatatlan, miközben legalább 20 ezer milliárd forint elköltéséről van szó.
Ezekkel a belső procedúrákkal egy új bank működési engedélyt a pénzügyi felügyelettől biztosan nem kapna.
Az adórendszer egyszerűsítése tényleg elindult, a gond az, hogy nem látszanak azok a koherens elvek, amik alapján a döntések megszületnek. G7 podcast.
