Ha a kormány minimális mértékben törekedne arra, hogy a kutatók és a társadalom felé bizalmat építsen, akkor most visszavonná az MTA költségvetésének átcsoportosítására vonatkozó javaslatát – mondja a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetője, Romhányi Balázs.
A megállapodás most nem is kellene sürgős legyen, hiszen nem arról folyik a vita, hogy az MTA jövőre több vagy kevesebb pénzt kaphasson. Ebben az esetben tényleg gyorsan le kellene zárni a vitát, mint minden a jövő évi költségvetési egyenleget érintő kérdés esetén, hiszen az Országgyűlés hamarosan szavazni fog a törvénytervről. Az MTA esetében viszont nem a jövő évi egyenleget, hanem a szétosztás felügyeletét érintő vita zajlik. Ezt bőven ráérne egy őszi költségvetési módosítóval rendezni. Felmerül a gyanú, hogy a cél pusztán a bizalom rombolása lehet. Süt a kormányról az az üzenet, hogy a költségvetés a kormány belügye, mindenki más azonnal tűnjön el belőle, mondja Romhányi. Az akadémia kutatóhálózata egyébként ténylegesen hasznára válhatna a kormányzatnak, például, ha egy csomó szakpolitikai intézkedés objektív mérésekkel is alátámasztható lenne. De az elmúlt ciklusokban a kormányzat részéről nem sűrűn merült fel ilyesféle munkára és alaposságra az igény.
Ahhoz, hogy a külső egyensúly a következő években ne kerüljön veszélybe, szigorúbb költségvetésre lenne szükség, a növekedési előrejelzések túlságosan optimisták. A jegybank láthatóan ragaszkodik az alacsony kamatszinthez, ezzel viszont a saját hitelességét rombolhatja, ha egy nagyobb külső sokk esetén azonnali és nagymértékű kamatemelésre kényszerül majd.
A költségvetés tervezése és megvalósítása továbbra is átláthatatlan, miközben legalább 20 ezer milliárd forint elköltéséről van szó.
Ezekkel a belső procedúrákkal egy új bank működési engedélyt a pénzügyi felügyelettől biztosan nem kapna.
Az adórendszer egyszerűsítése tényleg elindult, a gond az, hogy nem látszanak azok a koherens elvek, amik alapján a döntések megszületnek. G7 podcast.
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
