Ha a kormány minimális mértékben törekedne arra, hogy a kutatók és a társadalom felé bizalmat építsen, akkor most visszavonná az MTA költségvetésének átcsoportosítására vonatkozó javaslatát – mondja a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetője, Romhányi Balázs.
A megállapodás most nem is kellene sürgős legyen, hiszen nem arról folyik a vita, hogy az MTA jövőre több vagy kevesebb pénzt kaphasson. Ebben az esetben tényleg gyorsan le kellene zárni a vitát, mint minden a jövő évi költségvetési egyenleget érintő kérdés esetén, hiszen az Országgyűlés hamarosan szavazni fog a törvénytervről. Az MTA esetében viszont nem a jövő évi egyenleget, hanem a szétosztás felügyeletét érintő vita zajlik. Ezt bőven ráérne egy őszi költségvetési módosítóval rendezni. Felmerül a gyanú, hogy a cél pusztán a bizalom rombolása lehet. Süt a kormányról az az üzenet, hogy a költségvetés a kormány belügye, mindenki más azonnal tűnjön el belőle, mondja Romhányi. Az akadémia kutatóhálózata egyébként ténylegesen hasznára válhatna a kormányzatnak, például, ha egy csomó szakpolitikai intézkedés objektív mérésekkel is alátámasztható lenne. De az elmúlt ciklusokban a kormányzat részéről nem sűrűn merült fel ilyesféle munkára és alaposságra az igény.
Ahhoz, hogy a külső egyensúly a következő években ne kerüljön veszélybe, szigorúbb költségvetésre lenne szükség, a növekedési előrejelzések túlságosan optimisták. A jegybank láthatóan ragaszkodik az alacsony kamatszinthez, ezzel viszont a saját hitelességét rombolhatja, ha egy nagyobb külső sokk esetén azonnali és nagymértékű kamatemelésre kényszerül majd.
A költségvetés tervezése és megvalósítása továbbra is átláthatatlan, miközben legalább 20 ezer milliárd forint elköltéséről van szó.
Ezekkel a belső procedúrákkal egy új bank működési engedélyt a pénzügyi felügyelettől biztosan nem kapna.
Az adórendszer egyszerűsítése tényleg elindult, a gond az, hogy nem látszanak azok a koherens elvek, amik alapján a döntések megszületnek. G7 podcast.
Podcast
A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések
Miben jók, és miben fejlődhetnének az egyes magyar városok és falvak? A G7 Podcastban az Egyensúly Intézet új Településindexe kapcsán beszélgettünk erről.
Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van
Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.
Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?
Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.
Fontos
Hiába vett sok repülőgépet a kormány, szlovák segítséggel jutottak ki Izraelből magyarok
Airbus, Millennium vagy luxusgép – a magyar kormány még válogathatna is, melyiket használja az Izraelben rekedt magyarok kimenekítéséhez.
A benzint, a gázolajat és a gázfűtést is drágítaná 2027-től az EU klímavédelmi lépése
Sokan ellenzik a lépést, az Európai Bizottság szociális klímaalappal enyhítené a fűtés és az üzemanyagok árának várható emelkedését.
Építőipar, NER, foci, uniós pénzek, de így is be tudtak dönteni egy milliárdos céget
Uniós pénzből épült egy vagy két gyümölcsfeldolgozó, de két héttel a használatba vételi engedély megszerzése után a tulajdonos felszámolás alá került.
