Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

 

Az átlagosnál nagyobb hullámokat keltett a transzferárazásról szóló cikksorozatunk, ami érthető, mert egy kevésbé ismert, de annál fontosabb és még annál is bonyolultabb témáról van szó. Ezért leültem a szerzővel, Bucsky Péterrel, hogy végigbeszéljük, miért is volt fontos, hogy napirendre kerüljön ez az elsőre félreesőnek tűnő téma. A beszélgetést itt fent a play gombra klikkelve lehet meghallgatni.

Miért van az, hogy a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai arányaiban gyakran sokkal kevésbé jövedelmezőek, mint az anyavállalataik? Hiszen ugyanannak a cégnek a termékeit gyártják, a munkaerőköltség pedig jóval olcsóbb, tehát a nyereségnek nagyobbnak kellene lennie.

Gyorsan kiderült, hogy a válasz a vállalatokon belüli elszámolóárak, a transzferárak környékén van. Ezeknek a megállapítása erősen vitatott, és ezért cégek – gyakran a nagy könyvelőirodák segítségével – gyakran a jövedelmek országok közötti átcsoportosítására használják őket, akár adóoptimalizálási, akár politikai okokból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a magyar GDP-t sem tudjuk kiszámolni a multik adótrükkjei miattRészben néhány külföldi vállalati központban dől el, hogy mekkora a magyar gazdaság, és hova mekkora adóbevétel kerül. A nagy transzferármutyi, első rész.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinekSok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multiHa csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

A nemzetközi kereskedelem jelentős része a nemzetközi nagyvállalatokon belül zajlik, a baj csak az, hogy a cégen belül gazdát cserélő termékeknek és szolgáltatásoknak az esetek túlnyomó többségében nincs piaca. Ezért nem is lehet megalapozottan árakat megállapítani. A transzferárakkal ide-oda csoportosított jövedelem viszont rengeteg dolgot meghatároz, legyen szó az állam adóbevételeiről, vagy akár a GDP-ről.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.

Podcast podcast transzferár Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Kasnyik Márton
2018. december 8. 07:49 Podcast

Középiskolásokkal kísérleteznének magyar közgazdászok

Mi köze a pillecukor-evésnek ahhoz, hogy valaki mekkora sikert ér el az életben? Horn Dániel és Kiss Hubert János a G7 podcast vendégei.

Kasnyik Márton
2018. december 1. 07:49 Podcast

Lépéselőnyben vannak az adócsalók a NAV-val szemben

Mit lehet tenni, ha a NAV-val harcban álló bűnszervezetek megpróbálnak céljaik eléréséhez egy egész iparágat felhasználni, és sokkal több a veszteni valójuk, mint az érintett szektornak? Podcast.

Kasnyik Márton
2018. november 24. 07:51 Podcast

Pléh Csaba: Nem lehet kormányrendelettel átalakítani az oktatást

Szakképzéssel nem lehet megtanítani a fiatal felnőtteket írni-olvasni. A tudomány kérdéseiben a tudósoknak, nem pedig a kormányzatnak kellene döntenie. G7 podcast Pléh Csaba pszichológussal.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.