Scharle Ágota, a Budapest Intézet alapítója és ügyvezetője, a munkaerőpiac kutatója kapta a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitikai tanszéke által kiosztott Káldor-díjat. Ennek ürügyén elhívtuk podcastunkba, hogy a magyar foglalkoztatáspolitikáról és az alkalmazott közgazdaságtani kutatásokról beszéljünk. (A tavalyi Káldor-díjas Romhányi Balázs szintén volt már vendégünk.)
Scharle Ágota
A közmunka akkor sem lenne hatékony, ha kisebb mértékű lenne, de akkor legalább kevésbé lenne káros. A kormány viszont hatalmasra duzzasztotta, és olyan sok pénzt költ rá, hogy ennyiből a világ legjobb színvonalú munkaügyi szolgáltatását is létrehozhatta volna, mondta Scharle. Ugyanakkor megvannak annak a politikai gazdaságtani okai, hogy ez nem így alakult – ráadásul a politikai döntéshozók most már tisztában vannak a közmunka hasznával, ha a szavazatszerzésről van szó.
És hogyan nézne ki egy olyan program, ami valóban visszatereli az embereket a munkaerőpiacra? Ez többféle aktív intézkedés összehangolt csomagja lenne, többek között segítene a munkakeresőknek hozzá passzoló állást találni, az ehhez szükséges képzettséget megszerezni, de a munkaadóknak is segítene megtalálni a rátermett munkavállalókat. Ha lennének jól működő munkaügyi kirendeltségek, akkor a célzást is meg lehetne oldani – és akkor idővel nem 200-300 ezer, hanem 30-40 ezer embernek kellene a költséges munkaügyi ellátást adni. Scharle szerint valószínű, hogy a munkavállalók mobilitását segítő támogatásokkal a közmunkások számát akár felezni is lehetne. Most viszont központosítás van, amivel ha külföldi szakemberek szembesülnek, akkor tátva marad a szájuk.
Egy jól működő országban az is egyértelmű, hogy szükség lenne arra, hogy rendes hatásvizsgálatok készüljenek egy-egy fontos gazdaságpolitikai döntés előtt. A magyarországi helyzet azonban most nem kezdvez ezeknek.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston, Sticheren vagy bármelyik podcast-appon! A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is
Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét.
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
Fontos
Egyedül Szíjj László örülhet a mai építőipari adatnak
Miközben továbbra is szenved a hazai építőipar, nagyot ugrott a megrendelésállomány két állami óriásprojektnek köszönhetően, amelyeket a Duna Aszfalt nyert el.
Innen szép nyerni, de van-e még visszaút a Dunaferr számára?
Nem tudnak mit kezdeni a mélyben lévő acélárakkal, a Dunai Vasműben lényegében csak állagmegóvás történik, akárcsak a tulajdonos más közép-európai üzemeiben.
Alig lesz hozzáadott érték a BYD magyar gyárában, ha a kínai kormányon múlik
Állítólag arra kéri a kínai kormány az autógyártókat, hogy ne vigyék ki az országból a technológiájukat, külföldön szigorúan csak összeszerelést végezzenek.
