Scharle Ágota, a Budapest Intézet alapítója és ügyvezetője, a munkaerőpiac kutatója kapta a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitikai tanszéke által kiosztott Káldor-díjat. Ennek ürügyén elhívtuk podcastunkba, hogy a magyar foglalkoztatáspolitikáról és az alkalmazott közgazdaságtani kutatásokról beszéljünk. (A tavalyi Káldor-díjas Romhányi Balázs szintén volt már vendégünk.)
Scharle Ágota
A közmunka akkor sem lenne hatékony, ha kisebb mértékű lenne, de akkor legalább kevésbé lenne káros. A kormány viszont hatalmasra duzzasztotta, és olyan sok pénzt költ rá, hogy ennyiből a világ legjobb színvonalú munkaügyi szolgáltatását is létrehozhatta volna, mondta Scharle. Ugyanakkor megvannak annak a politikai gazdaságtani okai, hogy ez nem így alakult – ráadásul a politikai döntéshozók most már tisztában vannak a közmunka hasznával, ha a szavazatszerzésről van szó.
És hogyan nézne ki egy olyan program, ami valóban visszatereli az embereket a munkaerőpiacra? Ez többféle aktív intézkedés összehangolt csomagja lenne, többek között segítene a munkakeresőknek hozzá passzoló állást találni, az ehhez szükséges képzettséget megszerezni, de a munkaadóknak is segítene megtalálni a rátermett munkavállalókat. Ha lennének jól működő munkaügyi kirendeltségek, akkor a célzást is meg lehetne oldani – és akkor idővel nem 200-300 ezer, hanem 30-40 ezer embernek kellene a költséges munkaügyi ellátást adni. Scharle szerint valószínű, hogy a munkavállalók mobilitását segítő támogatásokkal a közmunkások számát akár felezni is lehetne. Most viszont központosítás van, amivel ha külföldi szakemberek szembesülnek, akkor tátva marad a szájuk.
Egy jól működő országban az is egyértelmű, hogy szükség lenne arra, hogy rendes hatásvizsgálatok készüljenek egy-egy fontos gazdaságpolitikai döntés előtt. A magyarországi helyzet azonban most nem kezdvez ezeknek.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston, Sticheren vagy bármelyik podcast-appon! A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
