Sajnálatos módon az ipar visszaesése miatt oldódik az éveken keresztüli súlyos munkaerőhiány.
Gyors ütemben nő Magyarországon a munkaerő költsége, euróban nézve is, a dolgozók azonban még nagyobb béremelést szeretnének. Mi lesz így ebből?
A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.
A dolgozni képes és szándékozó, de munkanélküli csoportok aktivizálására szánja a kormány az uniós források jelentős részét, kérdés, előrukkol-e újdonságokkal a korábbi intézkedésekhez képest.
Elég furcsa helyzet alakult ki a magyar munkaerőpiacon, mert a magas infláció miatt elkezdtek tömegével új állást keresni azok, akiknek egyébként van munkájuk.
Az érettségi, a szakképesítés és a főiskolai diploma is jelentős bértöbbletet hoz a munkaerőpiacon, a kormány a tankötelezettség leszállításával mégis több ezer fiatalt engedett ki 8 általánossal az oktatási rendszerből.
Mindez úgy következett be, hogy a fizetések reálértéke csökkent.
Már mintegy 81 ezer külföldi dolgozik az országban, a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkező vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben.
Interjúnkban Manuel Angel Sanchez Vivas, a Schneider Electric európai HR-vezetője arról beszélt, hogyan tudják a vállalatok a tehetséges fiatalokat megszólítani, és hogy miért értékelődött fel és mélyült el a vállalatok és az egyetemek közötti kapcsolat.
A megoldáshoz a finanszírozás most épp adott, de jól kell használnia az országnak az uniós pénzeket ahhoz, hogy túlléphessen a munkaerőpiaci problémákon.