Mindez úgy következett be, hogy a fizetések reálértéke csökkent.
Már mintegy 81 ezer külföldi dolgozik az országban, a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkező vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben.
Interjúnkban Manuel Angel Sanchez Vivas, a Schneider Electric európai HR-vezetője arról beszélt, hogyan tudják a vállalatok a tehetséges fiatalokat megszólítani, és hogy miért értékelődött fel és mélyült el a vállalatok és az egyetemek közötti kapcsolat.
A megoldáshoz a finanszírozás most épp adott, de jól kell használnia az országnak az uniós pénzeket ahhoz, hogy túlléphessen a munkaerőpiaci problémákon.
Ukrajna és Szerbia után Vietnám lett a magyar cégek kedvelt vadászterülete, és ezt a szabályozás is támogatja. Már ma is több ázsiai dolgozik nálunk, mint ukrán.
Válságból való kilábaláskor a kormányok gyakran igyekeznek minél hamarabb állásba küldeni a munkanélkülieket, de a gyors elhelyezkedés erőltetése számos kedvezőtlen következménnyel járhat.
Egy jó példa arra, hogy vonzerőben megverjük Berlint és a Szilícium-völgyet is, és nem azért, mert Budapesten olcsóbb a munkaerő.
Bár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.
A jövedelmi adatokon látszik, hogy nem szívesen, vagy csak alacsonyabb bérért foglalkoztatták a szolgálat előtt álló férfiakat.
Európai összevetésben is elég alacsony a magyar munkaerő költsége, miközben a német magas, és attól tartanak, hogy ha átállnak a négynapos munkahétre, még magasabb lesz.