Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2024. január 5. 17:05 Adat, Közélet

Ki az a 300 ezer magyar, akit a kormány még munkára akar fogni?

A munkaerő-tartalék aktivizálására fordítaná a kormány az országba érkező uniós források jelentős részét, derül ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter cikkéből, ám ennek módjáról egyelőre konkrétumokat nem tudni, ahogy az erre fordítandó összeg is kérdéses. A toborzási nehézségek azonban nem számítanak újdonságnak Magyarország és más országok munkaerőpiacain, akad tehát bőven az inaktív, de munkaképes csoportok bevonására vonatkozó szakpolitikai tapasztalat.

A magyarországi potenciális munkaerő-tartalék átlagosan 294 ezer fő volt a tavalyi harmadik negyedévben, amitől jelentős eltérést csak a koronavírus-járvány időszakában rögzített a Központi Statisztikai Hivatal. Több mint egyharmaduk Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, közel 60 százalékuknak nincs érettségije, és akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként a hivatalos statisztikák szerint.

Noha 2010 óta talán a legismertebb foglalkoztatáspolitikai intézkedés a sok szempontból vitatott közmunkaprogram volt – felmerült például a közfoglalkoztatás munkaerő-elszívó hatása a versenyszféra elől –, az Orbán-kormányok számos, kevésbé ismert lépést is tettek a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásáért. Rendszeresek például az alacsony területi és lakásmobilitási hajlandóságot ellensúlyozó lakhatási vagy az utazási támogatások, tavaly például egymilliárd forintból támogatta a kormány az álláskeresők helyváltoztatását, és a munkába járás költségtérítésének adómentes határát is megemelte, korábban továbbá a munkásszállások kialakításához járult hozzá több lépcsőben a központi költségvetés.

Jellemzők voltak a közelmúltban az olyan munkaadókat érintő támogatások is, amelyek révén a kormány bizonyos, a munkaerőpiacon kedvezőtlen tulajdonságokkal bíró álláskeresők (például tartós munkakeresők, alacsony képzettségűek, pályakezdők vagy éppen a nyugdíjhoz közelítők) toborzására ambicionálta a vállalatokat. Van bőven példa továbbá a munkát keresők át- vagy továbbképzésére vonatkozó intézkedésekre – érdemes közülük megemlíteni az Újratervezés Programot, ami az informatikai ágazatban történő elhelyezkedésre készítette fel a jelentkezőket, továbbá a kisgyermekes szülők képzésére irányuló projektet vagy épp az olyan egyedi, munkaadói megoldásokat, mint a BKV sofőrképzése.

Az intézkedések ellenére azonban egyrészt nem csökkent érdemben a potenciális munkaerő-tartalék, másrészt a munkaerőpiaci programokra fordított közkiadások alapvetően csökkenő tendenciát mutattak a GDP-hez viszonyítva az elmúlt évtizedben: 2010-ben még a bruttó nemzeti termék 1,32 százalékát tették ki ezek a kiadások, 2021-ben már csak 0,54 százalék volt ez az arány, hiába alakultak ki és súlyosbodtak ezen időszak alatt a toborzási nehézségek. (Valószínűleg a munkanélküliség csökkenése magyarázza alapvetően ezt a tendenciát.)

Mivel a munkaerőpiaci feszültségek a fejlett országok elöregedő társadalmainak általános problémáiként tarthatók számon, akad bőven nemzetközi tapasztalat is munkaerő-tartalékok bevonását illető törekvésekkel kapcsolatban. A kora gyermekkori gondozásra, a rugalmas munkarendre és a szülői szabadságra fordított állami kiadások fontosságát, illetve nyugdíjazás későbbre halasztásának lehetőségét veti fel a Nemzetközi Valutaalap elemzése a vendégmunkások foglalkoztatása mellett. A munkaerő összetételének Európa-szerte történő megváltozása is jól mutatja, hogy milyen csoportok bevonásával lehet bővíteni a munkaerő-kínálatot: megnőtt az idősebbek és a nők aránya a munkavállalók között, miközben az átlagos képzettségi szint is emelkedett a bevándorló dolgozók egyre nagyobb szerepe mellett.

A vendégmunkások alkalmazása a magyar munkaerőpiacon sem tűnik elkerülhetőnek, a magyar munkaerő-tartalék ellenére sem, a Portfoliónak nyilatkozó szakértők szerint. A tartósan munkanélküliek ugyanis gyakran pár napi munka után állást váltanak vagy inkább nem dolgoznak tovább, kellemetlen helyzetbe hozva munkáltatóikat.

A pár százezer fős munkaerő-tartalék nagyon nehezen integrálható a munkaerőpiacra, komoly kormányzati programmal, nagy költséggel, hosszú idő alatt lehetne felzárkóztatni őket

– mondta el a lapnak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a közmunkaprogramot is veszélyezteti a munkaerőhiánySok helyen már nélkülözhetetlenek a közfoglalkoztatottak a települések fenntartásában, emiatt az önkormányzatok egyre inkább megérzik, hogy a munkavégzésre legkevésbé alkalmas dolgozók ragadnak benn a közmunkaprogramban.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA BKV sofőrképzése a példa rá, hogy még lehet próbálkozni a munkaerőpiaci tartalékok bevonásávalViszont már középtávon komoly kihívásokba ütközik majd, aki ezzel próbálkozik, amihez viszont a hiányzó állami szolgáltatások is hozzájárulnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet munkaerő munkaerő-tartalék munkaerőpiac toborzási nehézségek Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Jandó Zoltán
2024. május 16. 10:27 Adat, Közélet

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.