A munkaerő-tartalék aktivizálására fordítaná a kormány az országba érkező uniós források jelentős részét, derül ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter cikkéből, ám ennek módjáról egyelőre konkrétumokat nem tudni, ahogy az erre fordítandó összeg is kérdéses. A toborzási nehézségek azonban nem számítanak újdonságnak Magyarország és más országok munkaerőpiacain, akad tehát bőven az inaktív, de munkaképes csoportok bevonására vonatkozó szakpolitikai tapasztalat.
A magyarországi potenciális munkaerő-tartalék átlagosan 294 ezer fő volt a tavalyi harmadik negyedévben, amitől jelentős eltérést csak a koronavírus-járvány időszakában rögzített a Központi Statisztikai Hivatal. Több mint egyharmaduk Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, közel 60 százalékuknak nincs érettségije, és akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként a hivatalos statisztikák szerint.
Noha 2010 óta talán a legismertebb foglalkoztatáspolitikai intézkedés a sok szempontból vitatott közmunkaprogram volt – felmerült például a közfoglalkoztatás munkaerő-elszívó hatása a versenyszféra elől –, az Orbán-kormányok számos, kevésbé ismert lépést is tettek a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásáért. Rendszeresek például az alacsony területi és lakásmobilitási hajlandóságot ellensúlyozó lakhatási vagy az utazási támogatások, tavaly például egymilliárd forintból támogatta a kormány az álláskeresők helyváltoztatását, és a munkába járás költségtérítésének adómentes határát is megemelte, korábban továbbá a munkásszállások kialakításához járult hozzá több lépcsőben a központi költségvetés.
Jellemzők voltak a közelmúltban az olyan munkaadókat érintő támogatások is, amelyek révén a kormány bizonyos, a munkaerőpiacon kedvezőtlen tulajdonságokkal bíró álláskeresők (például tartós munkakeresők, alacsony képzettségűek, pályakezdők vagy éppen a nyugdíjhoz közelítők) toborzására ambicionálta a vállalatokat. Van bőven példa továbbá a munkát keresők át- vagy továbbképzésére vonatkozó intézkedésekre – érdemes közülük megemlíteni az Újratervezés Programot, ami az informatikai ágazatban történő elhelyezkedésre készítette fel a jelentkezőket, továbbá a kisgyermekes szülők képzésére irányuló projektet vagy épp az olyan egyedi, munkaadói megoldásokat, mint a BKV sofőrképzése.
Az intézkedések ellenére azonban egyrészt nem csökkent érdemben a potenciális munkaerő-tartalék, másrészt a munkaerőpiaci programokra fordított közkiadások alapvetően csökkenő tendenciát mutattak a GDP-hez viszonyítva az elmúlt évtizedben: 2010-ben még a bruttó nemzeti termék 1,32 százalékát tették ki ezek a kiadások, 2021-ben már csak 0,54 százalék volt ez az arány, hiába alakultak ki és súlyosbodtak ezen időszak alatt a toborzási nehézségek. (Valószínűleg a munkanélküliség csökkenése magyarázza alapvetően ezt a tendenciát.)
Mivel a munkaerőpiaci feszültségek a fejlett országok elöregedő társadalmainak általános problémáiként tarthatók számon, akad bőven nemzetközi tapasztalat is munkaerő-tartalékok bevonását illető törekvésekkel kapcsolatban. A kora gyermekkori gondozásra, a rugalmas munkarendre és a szülői szabadságra fordított állami kiadások fontosságát, illetve nyugdíjazás későbbre halasztásának lehetőségét veti fel a Nemzetközi Valutaalap elemzése a vendégmunkások foglalkoztatása mellett. A munkaerő összetételének Európa-szerte történő megváltozása is jól mutatja, hogy milyen csoportok bevonásával lehet bővíteni a munkaerő-kínálatot: megnőtt az idősebbek és a nők aránya a munkavállalók között, miközben az átlagos képzettségi szint is emelkedett a bevándorló dolgozók egyre nagyobb szerepe mellett.
A vendégmunkások alkalmazása a magyar munkaerőpiacon sem tűnik elkerülhetőnek, a magyar munkaerő-tartalék ellenére sem, a Portfoliónak nyilatkozó szakértők szerint. A tartósan munkanélküliek ugyanis gyakran pár napi munka után állást váltanak vagy inkább nem dolgoznak tovább, kellemetlen helyzetbe hozva munkáltatóikat.
A pár százezer fős munkaerő-tartalék nagyon nehezen integrálható a munkaerőpiacra, komoly kormányzati programmal, nagy költséggel, hosszú idő alatt lehetne felzárkóztatni őket
– mondta el a lapnak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
