Az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok, valamint az 55-74 éves nők körében vannak leginkább olyanok, akik enyhíteni tudnák a munkaerőhiányt.
Áprilistól 200 milliárd forintos kerettel indít programot a kormány a fiatalok aktivizálására. A program előzménye sikeres volt a jobb helyzetű álláskeresők segítésében, a folytatásnak viszont nagy kihívásokra kell válaszokat találnia.
Két intézkedést is bejelentettek az elmúlt időszakban, a cél a belső munkaerőtartalékok hatékonyabb kiaknázása.
85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.
A dolgozni képes és szándékozó, de munkanélküli csoportok aktivizálására szánja a kormány az uniós források jelentős részét, kérdés, előrukkol-e újdonságokkal a korábbi intézkedésekhez képest.
Viszont már középtávon komoly kihívásokba ütközik majd, aki ezzel próbálkozik, amihez viszont a hiányzó állami szolgáltatások is hozzájárulnak.
Már most is legmagasabb foglalkoztatottságú európai országok közé tartozik Magyarország, mégis 80-ról 85 százalékra növelné 2030-ig a foglalkoztatási rátát a kormány.
Még mindig több mint 300 ezer fiatal van az országban, aki nem foglalkoztatott, de oktatásban és képzésben sem részesül.
A gazdaságot is az vinné előre, ha minél képzettebb lenne a népesség. A kormány valamiért mégis aláássa az ügyet.
Egyszerűen nem elég képzett és egészséges a magyar munkaerő maradéka, ezért olyan nehéz növelni az aktivitási arányt.