Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. június 30. 07:58 Adat

Több százezer fiatalt hagynak kallódni a magyar munkaadók

Magyarország mellett sok más európai országban is nehezen találnak dolgozót a cégek, ennek fényében különösen érdekes, hogy a fiatal felnőtteknél van egy tekintélyes méretű csoport, amelynek tagjai nem tanulnak tovább, de munkát sem vállalnak. Az Eurostat statisztikái szerint tavaly a 20 és 34 év közötti korosztályba eső fiatalok 16,5 százaléka tartozott ebbe a körbe, ami hozzávetőleg 15 millió embert jelent. Az úgynevezett NEET*Az angol “neither in employment nor in education and training” kifejezés rövidítése.-csoport aránya meglehetősen változatosan alakul az unióban, ami jól látszik az alábbi ábrán.

 

 

A jelenség elsősorban a déli és a keleti államok problémája, Európa középső és északi részén kevésbé gyakori, hogy a fiatalok passzívak maradnak a munkavállalás és a tanulás szempontjából. Magyarországon a NEET-csoportba tartozó 20-34 évesek aránya 17 százalék volt tavaly, ami alig magasabb az uniós átlagnál. Az érték azonban mindjárt sokkal drámaibb, ha a fiatalok számában fejezzük ki: körülbelül 340 ezer főről van szó.

A magyarországi tendenciákban így is megmutatkozik az utóbbi években egyre feszítettebbé váló munkaerőpiaci helyzet: az alábbi ábrán jól látszik, hogy 2013 óta összességében folyamatosan csökken a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok aránya. Ezzel együtt még mindig jelentős tartalék van ebben a csoportban, főleg a nők körében – az ő esetükben a NEET-csoportba tartozók aránya 2016 óta alig változott.

 

A nemek közötti markáns különbséget csak részben magyarázzák a – többnyire éppen a vizsgált korosztályt érintő – gyermekvállalással járó anyasági tennivalók. Ezt az is bizonyítja, hogy a férfiak és a nők közötti olló a magyarországi, illetve a kelet-európai fiatalok körében különösen tágra nyílt.

 

Az okok, ahogy már korábban is írtuk, valószínűleg visszavezethetők egyrészt a hazai és a környező országokban jellemző iparközpontú gazdaságszerkezetre. A munkaerő iránti kereslet ugyanis az intenzív emberi munkát igénylő ipari ágazatokban nőtt meg igazán drasztikusan az utóbbi években, ahol leginkább a férfiak foglalkoztatása jellemző, akár képzettség nélkül is. Ehhez pedig a felnőttképzési programok is igazodnak, a fiúsnak mondott ipari szakmák oktatásán van a hangsúly.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokkal több a nem tanuló és nem dolgozó fiatal magyar lány, mint fiúEz nem minden uniós országban van így. A fiúk esetében elértük az uniós célkitűzést, a lányok viszont nagy lemaradásban vannak.

Másrészt a nőket a munkaerőpiacon általában hátrányosan érintő tényezők is a bemutatott különbségek okai közé sorolhatók. A gyermekvállalással kapcsolatos tervek az állásinterjúk kritikus pontjai, a cégek ugyanis nem szívesen vesznek fel olyan jelentkezőket, akik a szülés miatt hosszabb időre kieshetnek a munkából. Ráadásul a hagyományos társadalmi elvárások is a nők munkavállalása és továbbtanulása ellenében hatnak.

A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok még mindig jelentős száma pedig különösen érdekes annak tükrében, hogy az utóbbi években tömegével álltak munkába az attól korábban rendkívül távol álló társadalmi csoportok. Úgy látszik tehát, még mindig van munkaerő-tartaléka az országnak, csak oda kellene figyelni, hogy a munkaadók hogyan tudják a társadalom ezen részét megszólítani – például a fiatal nők számára is kedvező feltételekkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖt éve azt hallgattuk, miért nem dolgoznak a cigányok, most azt, hogy miért vannak ilyen sokan a munkahelyemenA munkaerőhiány a korábban gyakran diszkriminált romák előtt is megnyitotta a gyárkapukat.

Adat foglalkoztatottság munkaerő-tartalék munkaerőpiac NEET fiatalok Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Hajdu Miklós
2020. október 25. 11:55 Adat

A rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.