Novemberben csak a német, osztrák, belga és lengyel iparcégek voltak pesszimistábbak a magyaroknál.
Áprilistól 200 milliárd forintos kerettel indít programot a kormány a fiatalok aktivizálására. A program előzménye sikeres volt a jobb helyzetű álláskeresők segítésében, a folytatásnak viszont nagy kihívásokra kell válaszokat találnia.
Az egyik legszegényebb magyar vidéken mára realitássá vált, hogy havi 600 ezret vigyen haza egy pár, közben pedig elindult a cigányság csendes integrációja.
A gazdasági lassulással szemben ellenállónak bizonyul a munkaerőpiac.
Sok országban hagyományosan a nemzeti postavállalat volt a legnagyobb foglalkoztató, Lengyelországban azonban ez most már nincs így: a Biedronka kiskereskedelmi lánc megelőzte.
Egyelőre csak éppen hogy rosszabb a helyzet az átlagosnál, de nagyon sok múlik azon, hogy konkrétan melyik iparágról van szó.
A lassulás jeleit lehet érezni a gazdasági változásokra lomhán reagáló munkaerőpiacon, de a helyzet egyáltalán nem olyan tragikus, mint amilyennek a hírek alapján tűnhet.
A személyes munkakeresési támogatás viszonylag olcsó, de nagyon hatásos segítség abban, hogy a menekültek munkát találjanak a befogadó országukban.
Nagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.
Tavaly csak Olaszországban és Görögországban volt nagyobb az eltérés a nők és a férfiak foglalkoztatottsági rátájában, mint Magyarországon.