Habár az elmúlt hónapokban sokáig úgy romlott a gazdasági hangulat Magyarországon, hogy nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatás bővülésére lehetett számítani, az Európai Bizottság gazdasági hangulati- és toborzási indexeinek friss adatai szerint szerint októberben már az eddig még pozitív kilátások is negatívba fordultak Magyarországon. Emellett pedig az általános gazdasági helyzetértékelés is borúsabb lett.
Az Európai Bizottság havonta vizsgálja vállalatok és iparágak széles körében a gazdasági és foglalkoztatási várakozásokat. Az ebből készülő gazdasági hangulatindexet (Economic Sentiment Indicator, ESI) és foglalkoztatási várakozási indexet (Employment Expectations Indicator, EEI) az alábbi ábrán ábrázoltuk a pénteken közölt friss adatokkal együtt.
A munkaerőpiaci kilátásokkal foglalkozó október közepén megjelent cikkünkben a szeptemberi adatok alapján még romló, de pozitív toborzási kilátásokról számoltunk be.
Az októberre vonatkozó adatok alapján viszont már az látszik, hogy a foglalkoztatási várakozási index is 100 alá csökkent. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági hangulatot követve már a toborzási kilátások is negatívba fordultak (a cégeket arról kérdezik az index alapját képező felmérésben, hogy a cég létszámának milyen irányú változására számítanak a következő három hónapban.)
Szeptemberről októberre egyébként nemcsak a toborzási index esett nagyot (100,4-ről 99,3-ra), hanem az általános gazdasági kilátásokról árulkodó gazdasági hangulatindex is (94,2-ről 87,4-re). A gazdasági hangulatindex 15 olyan mutatóból áll össze, amiket különféle iparágban tevékenykedő cégeknek feltett kérdések alapján számszerűsítenek (ezek jellemzően az elmúlt időszakbeli és közeljövőben várható forgalomra, rendelésállományra vonatkoznak).
A legnagyobb részben az ipar (40 százalék) és a szolgáltatások (30 százalék) bizalmi mutatói, kisebb részben a fogyasztói bizalom (20 százalék), az építőipar (5 százalék) és a kiskereskedelem (5 százalék) bizalmi almutatói adják ki a teljes hangulati indexet. Az alábbi ábrán ezek alakulását külön is ábrázoltuk.
Az egyik legfeltűnőbb trend, hogy a vállalatok iparágtól függetlenül sokkal kevébé látják tragikusnak a gazdasági helyzetet, mint a lakosság. A fogyasztói bizalmi index július óta alacsonyabban van, mint a járvány első hulláma alatt, 2020 áprilisában.
Iparági lebontásban pedig egyértelműen a szolgáltatószektorban a legrosszabb a gazdasági helyzet megítélése, itt a bizalmi index szeptemberről októberre -7,9-ről -20,5 százalékra csökkent. Valószínűleg nem függetlenül attól, hogy az éves céges gázszerződések szeptemberben futnak ki, és sok cég októberben a korábbihoz képest sokszoros rezsiszámlákra számíthatott, amit ebben az iparágban jobban megéreztek a cégek, ahogy azzal több cikkben is foglalkoztunk.
A gazdasági hangulat iparágak közti eltéréseinek azért lehet nagy jelentősége, mert a G7-nek korábban nyilatkozó munkaerőpiaci szakértők szerint az látszik, hogy az energiaválság eltérő mértékben jelent kihívást az egyes iparágakban.
Ilyen lebontásban viszont egyelőre nem látszanak az egyes iparági toborzási tervek között akkora különbségek, mint a hangulati indexek között, legfeljebb a trendek érdekesek. Például, hogy a szolgáltatószektorban hatalmas volt a visszaesés a toborzási kilátásokban szeptember és október között.
Ennek részben az lehet az oka, hogy még a nagyobb kategóriákon belül is eltérőek lehetnek a toborzási tervek. Az alindexeket is megvizsgálva mindenesetre a szolgáltatószektor folyamatai nem sok optimizmusra adnak okot: a szálláshely-szolgáltatások indexe szeptemberről októberre 6-ről -5-re csökkent, a vendéglátásnak megfelelő kategóriában a javulás azt jelentette, hogy -15-ről -14-re emelkedett a mutató, az üzleti szolgáltatóközpontoknak megfelelő kategóriában pedig 8-ról -17-re csökkent a mutató, komoly elbocsátási terveket előrevetítve.
