Az infláció, az ellátási láncok akadozása és a munkaerőpiaci feszültségek ellenére a vállalatok üzleti klímája még mindig jónak mondható. A feldolgozóipar eurózónát és a térségbeli országokat jellemző beszerzési menedzserindexei (BMI, vagy angolul rövidítve: PMI) zömmel a derűlátó cégvezetők többségére utalnak – igaz, Lengyelország kivétel, itt májusban már a pesszimista vélekedések némi túlsúlyát mérték a közvéleménykutatók, és a legutóbbi adatfelvételek szerint csökkenőbe fordultak az indexek. Az alábbi ábrán látszik továbbá, hogy a szolgáltatói szektor eurózónára vonatkozó adatai sem árulkodnak kifejezetten kedvezőtlen körülményekről, még a járvány előtti utolsó évhez képest is optimistábbak mostanság a menedzserek.
Mivel ezeket a szubjektív vezetői véleményeken alapuló indexeket rengeteg kritika éri, érdemes a termelési reáladatokra is vetni egy pillantást. Ezek közül a legfrissebbek sajnos még csak áprilisra vonatkoznak, de ekkora még nyoma sem látszott annak, hogy az iparvállalatok működését kikezdenék a gyülekező gazdasági problémák.
Sőt, Lengyelországban, ahol a fentebbi konjunktúramutatók szerint viszonylagos pesszimizmus tapasztalható, három éves összehasonlításban kiemelkedően magas szinten zajlott az ipari termelés, és tavaszra Magyarországon is túllépte az ágazat a járvány előtti teljesítményét. A visegrádi régió többi országából, illetve Európa többi részéről ugyan valamivel kevésbé kedvező adatok érkeztek, de ezek is jórészt a 2019-es szint körül alakultak.
A háztartásokat jellemző adatok azonban arról árulkodnak, hogy a lakosságot már javában érintik a rosszabbra fordult gazdasági körülmények. Magyarországon a GKI közli hónapról hónapra egymással párhuzamosan a vállalati vélekedéseket jellemző üzleti és a lakossági hangulatról árulkodó fogyasztói bizalmi indexeket, amelyek között tavaly nyár óta egyre nagyobb rés tátong.
Amint az fentebb látszik, a magyar cégvezetők – akik e felmérés esetében az ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatói vállalatok éléről kerülnek ki – körében noha áprilisról májusra romlott a hangulat, az még mindig viszonylag optimista. A háztartások helyzetmegítélése viszont lassan egy éve trendszerűen romlik, mostanra a járvány legelső hullámát követő szintet közelíti.
A lakosság fokozódó borúlátása Európa-szerte jellemző tendencia. Az unió egészét, illetve az eurózónát jellemző adatok szerint a háztartások helyzetértékelése hasonlóan rossz volt májusban, mint 2020 márciusában, amikor a járvány első hullámának nyomán először szembesült lezárásokkal a kontinens lakossága. A környékbeli országokat nézve továbbá Csehország esete emelhető ki, ahol még a 2020 tavaszán mért szintet is bőven alulmúlja a háztartási konjunktúramutató.
Májusban továbbá a magyar és a szlovák görbe is a cseh szinthez hasonló mélységbe zuhant (igaz, e két országban két éve már regisztráltak kedvezőtlenebb értékeket is a kutatók), messze elmaradva az unió egészében és az eurózónában mért átlagoktól. A lengyel háztartások, noha szintén egyre pesszimistábban látják a körülményeket, mégis viszonylag bizakodók európai összehasonlításban.
A romló lakossági kilátások legelső jelei már a kiskereskedelem forgalmi statisztikáit nézve is megmutatkoznak, a legfrissebb – sajnos csak áprilisi – reáladatok rendre némi visszaesést mutatnak szerte Európában.
Mindezek ellenére az előrejelzések nem kifejezetten aggasztók: Magyarországról nézve a német Ifo által megfogalmazott prognózis az egyik leginkább mérvadó, miszerint a második félévben mérséklődhet az infláció és enyhülhetnek az ellátási nehézségek. Várhatóan a munkaerő iránti élénk kereslet is fennmarad, hiszen a vállalatok még mindig a gyakran hónapokra visszanyúló restanciájukon igyekeznek lefaragni, habár a foglalkoztatás bővülése lassulhat. A müncheni intézet szerint összességében a világgazdaság tovább bővül, igaz, az orosz agresszió miatt a korábban vártnál lassabb ütemben, és az OECD júniusi előrejelzése is hasonló következtetésekre jut.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
