Rögzítsük a 21. század eleji gazdasági krónikák kedvéért, hogy Magyarországon 2022 márciusában megtörtént az, amire szabad piaci viszonyok között sosem került volna sor: egyes üzletekben az 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tej drágább lett, mint a 2,8-as. A jelenség oka, hogy a kormány az árstoppal eltorzítja a piacot, és azon nem nagy meglepetésre olyan folyamatok játszódnak le, amelyek hasonló anomáliákhoz vezetnek.
A hét mesterségesen befagyasztott árú termékből szinte minden üzletben mennyiségi vásárlási korlátozásokat kellett bevezetni, ám ennek ellenére is rendre áruhiány alakul ki.
Mennyiségi korlátozásról szóló tájékoztató egy diszkontlánc boltjában 2022. március 31-én. Fotó: G7
A mesterségesen befagyasztott árú termékeket a vevők sokszor annyira viszik, hogy a rossz ütemben érkezők már csak üres polcokkal találkoznak. Hiába kötelező az üzleteknek a tavaly októberi mennyiséget tartani ezekből a termékekből, ha a kereslet jóval nagyobb, mint a tavaly októberi, akkor az áruhiány elkerülhetetlen.
Az alábbi képet cikkünk írásakor egy találomra kiválasztott, a szerkesztőséghez legközelebb eső diszkontüzletben készítettük. Az árbefagyasztott napraforgó étolaj literje ennél a láncnál ekkor 579 forintba került, de mi csak a 749 forintra leárazott, egyébként 899 forintba kerülő olajból tudtunk volna vásárolni, és ahogy látszik, már ebből is erősen megcsappant a készlet. Elég ellentmondásos eredménye mindez a kormányzati árstopnak és az egyébként is fennálló logisztikai-élelmiszeripari problémáknak.
Napraforgó étolaj kínálat egy budapesti diszkontboltban 2022. április 14-én. Fotó: G7
Az alábbi grafikonon az 1,5 és 2,8 százalékos zsírtartalmú ESL tejek árának változását mutatjuk be az elmúlt 12 hónapban (az egyes görbék tetszés szerint levehetők és visszarakhatók a grafikonra a jelmagyarázat elemeire kattintva). Látszik, hogy az egyes boltokban mindig az 1,5-ös volt az olcsóbb termék.
A következő grafikonra viszont az UHT tejek árváltozását raktuk fel. Ezen már látszik az árstop következménye, ehhez érdemes az adatsort boltonként nézni, vagyis a jelmagyarázatban az egyes boltokra szűkíteni a grafikont.
Az árakat egyébként azért tudjuk ilyen részletesen bemutatni, mert 2020 januárja óta minden hónap utolsó napján elvégzünk egy 42 elemből álló bevásárlást, ugyanazzal a módszerrel. A bevásárlólistánk erre a csillagra kattintva érhető el*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg, a vásárlási (nem reprezentatív, nem hivatalos) módszertanunk pedig a mondat végén lévő csillagra kattintva nyílik meg*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással..
Egy évvel ezelőtt, 2021. március 31-én az általunk monitorozott négy üzletláncban (Aldi, Lidl, Penny Market és Tesco) a bevásárlásunk összköltségének átlaga 16 390 forint volt, idén március végén azonban ugyanezért már 19 923 forintot kellett fizetnünk.
A nem reprezentatív és nem hivatalos saját mérésünk szerint tehát az éves élelmiszer-infláció jelenleg 21,6 százalék.
Ugyanezzel a módszerrel mérve a drágulást, mindössze egy hónappal korábban, azaz 2021 és 2022 február végén között ez még csak 11,71 százalék volt, ami egyértelműen arra utal, hogy árstop ide vagy oda, az infláció gyors ütemben növekedett az elmúlt hetekben.
A nagy bevásárlásunk költségét az elmúlt 12 hónapra szokás szerint a boltokra lebontva is közzétesszük:
