Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. március 4. 11:04 Adat

Az ígért egymillió új munkahely nincs meg, mégis kiemelkedő a magyar munkaerőpiaci adatok javulása

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

A második Orbán-kormány egyik leghíresebb választási ígérete volt a tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtése. Ez a kormánypropaganda állításaival szemben nem valósult meg. A 2010 utáni 10 év munkaerőpiaci fejleményei azonban ennek ellenére is pozitívnak értékelhetőek. Hogy ez milyen mértékben köszönhető a kormány intézkedéseinek, és mekkora mértékben a külső tényezőknek, ebben a cikkben nem foglalkozunk, csak arra koncentrálunk, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség hogyan alakult a 2020 előtti két évtizedben, és ugyanez hogyan nézett ki régiós kontextusban.

Az alábbi ábrán a magyar munkaerőpiac legfontosabb adatai láthatóak a 2009 és 2021 közti időszakra. Azért csak 2009-től, mert egy 2021-es módszertani változás*A módszertani módosítás eredményeként változott a gazdasági aktivitás egyes kategóriáinak számbavétele: a gyermekgondozási ellátás (gyed/gyese) mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek, akik az ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és azt követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. Mindez 120–150 ezer fővel növeli Magyarországon a foglalkoztatottak számát, és elsősorban a nők aktivitási mutatóiban eredményez változást. Ezen túlmenően a módszertani változás érinti még a diákok, segítő családtagok és a szezonális munkát végzők számbavételét is, de a foglalkoztatási adatokban ezek jelentősebb elmozdulásokat nem eredményeznek. miatt összehasonlítható*A jelenleg érvényes módszertan szerinti számok csak ettől az évtől érhetőek el. Szintén módszertani kitérő, de fontos, hogy az ábrán a 15-64 év közötti népességre vonatkozó adatokat ábrázoltuk, ami az európai statisztikai hivatal által preferált adat. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanakkor emellett a – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által előnyben részesített – 15-74 éves korcsoport adatait is közli, Magyarországon pedig a hírekben jellemzően ez utóbbi szokott megjelenni.

De mi lett az egymillió új munkahellyel akár az egyik, akár a másik adat alapján?

Ahogy az az ábrán látszik, a 2010-es 3,84 millióról 2020-ra 4,52 millióra nőtt a foglalkoztattak száma Magyarországon, ami nagyjából 700 ezer új munkahelyet jelent. A 15–74 éves korcsoportban ugyanebben az időszakban 3,9 millióról 4,6 millióra emelkedett ez a mutató, tehát az új munkahelyek száma itt is hasonló.

A 700 ezres növekedésben azonban benne vannak a közmunkássá váló korábbi munkakeresők, illetve elég sok külföldi munkavállaló is. 2020-ban a közfoglalkoztatottak száma 80 ezer fő körül volt, illetve az év végén nagyjából 95 ezer külföldön dolgozó magyar is növelte a hazai foglalkoztatottsági statisztikát. Az azonban kétségtelen, hogy a foglalkoztatottság bővülésén belül 2015-től kezdve fokozatosan egyre hangsúlyosabbá vált a piaci munkahelyek létrejötte, és csökkent a közfoglalkoztattak száma.

Ezzel párhuzamosan egyre jelentősebbé vált a munkaerőhiány is. 2020-ban a járvány ellenére is volt nagyjából 58-60 ezer betöltetlen álláshely a magyar gazdaságban, korábban pedig ennél is többet mért a KSH: a csúcson, azaz 2018 harmadik negyedévében a 88 ezret közelítette a számuk. Ezzel együtt persze még mindig nem volt meg az egymillió új munkahely, de az üres pozíciók ellensúlyozták annak a hatásnak egy jelentős részét, hogy a külföldi munkahelyek is növelik a magyar foglalkoztatottságot (2020-ban 96-112 ezer munkahellyel).

A foglalkoztatottság tehát összességében számottevően bővült, és ez a növekedés régiós összehasonlításban is jelentősnek mondható. Az alábbi ábrán az látszik, hogy a magyar foglalkoztatottsági ráta – amely a foglalkoztatottaknak a 15-64 éves népességhez viszonyított arányát mutatja meg –  a 2002-es 56,2 százalékról nagyon enyhe növekedés után 2010-re 54,9 százalékra csökkent, onnan viszont 2020-ra 69,7 százalékra nőtt. 

Ezzel a térség utolsó előtti helyéről a régiós második helyre zárkóztunk fel Csehország mögé, megelőzve az eurózóna és az EU átlagát is. A foglalkoztatottság bővülése a munkanélküliség csökkenésével is együtt járt, ugyanakkor a két trend nem teljesen arányos egymással. Hogy ez miért van, ahhoz érdemes felidézni a munkanélküliség és a munkanélküliségi ráta definícióját. Munkanélkülinek az számít, aki

  • az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott;
  • a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát;
  • két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve
  • már talált munkát, ahol 3 hónapon belül dolgozni kezd.

Emiatt ha valaki már nem keres állást, de nincs munkája, nem számít munkanélkülinek, és ilyen módon javítja ezt a statisztikát. A munkanélküliségi rátát pedig a munkanélküliek megfelelő korú (15-65 éves) gazdaságilag aktív*Tehát aki megjelenik a munkaerőpiacon, azaz foglalkoztatott vagy munkanélküli. népességhez viszonyított aránya adja meg.

Az alábbi ábrán látszik, hogy Magyarország ebben az adatban is jobban állt 2021 végén, mint 2002 elején, bár a különbség itt kisebb, mint a foglalkoztatottsági rátában.

A javulás ellenére viszont 2021-ben Csehországban és Lengyelországban is kisebb volt a munkanélküliség, mint Magyarországon, igaz, a lengyel adatok csak 2019 óta jobbak a magyarnál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖrülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás2005 óta az egész térségben jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, de mindegyik visegrádi ország lehagyott minket a növekedés tempójában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNettóban az utolsó helyre volt elég a 2010-es évek tempósabb magyar minimálbér-emelése, bruttóban a régiós középmezőnyreA 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat foglalkoztatott foglalkoztatottság munkaerőhiány munkaerőpiac munkanélküli munkanélküliség V4 Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 15:12 Adat

Másfél éve nem láttunk ilyet az építőiparban

Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Stubnya Bence
2024. július 15. 08:55 Adat

A havi több milliós fizetés nem garancia a munkaerőhiány ellen

A légi irányítók évek óta vezetik a legjobban fizető szakmák listáját, részben mégis a kapacitáshiányukkal magyarázzák az elmúlt hetek légi közlekedési káoszát.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 13:06 Világ

Évtizedek óta nem volt ennyi merénylet nyugati politikusok ellen

Két hónapon belül két merényletet kíséreltek meg magas rangú nyugati politikusok ellen. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa.

Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.