Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. február 22. 11:06 Adat

Nettóban az utolsó helyre volt elég a 2010-es évek tempósabb magyar minimálbér-emelése, bruttóban a régiós középmezőnyre

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Ahogy arról a sorozat korábbi részeiben részletesebben is írtunk, az EU-csatlakozást követően az egész régióban volt bérfelzárkózás, Magyarországon azonban ennek szintje elmaradt a régió átlagos tempójától. De mi történt az elmúlt két évtizedben a legalacsonyabb bérekkel Kelet-Közép-Európában?

Két évtizeddel ezelőtt a nemzeti valuták árfolyamhatását kiszűrő vásárlóerő-egységen számolt bruttó minimálbér Magyarországon volt a legmagasabb a térségünkben. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2002-ben – miután az első Orbán-kormány megduplázta – a magyar minimálbér a cseh- és a lengyelországit is lehagyta. A régióelsőség azonban nem tartott sokáig. A csehek már 2003-ban visszaelőztek minket, a válság idején pedig a térség országai közül a lengyeleknél lett a legmagasabb a minimálbér, és ez azóta sem változott.

A cseh, a magyar és a szlovák bruttó bérszint 2011-ben összeért, és ezt követően nagyjából együtt haladt. 2021-re azonban a magyar mutató így is a térség utolsó helyére került, ahonnan a 2022-es nagy emelés mozdította vissza a régiós középmezőnybe. Nem mellesleg a román minimálbér mögé, az ottani felzárkózás ugyanis a legkisebb fizetések esetében is nagyon látványos volt.

Itthon egyébként a 2010-es években jelentősebb volt a minimálbér-emelések mértéke, mint 2010 előtt. A 2002 és 2012 közötti tíz évben 86 százalékos növekedéssel 50 ezerről 93 ezer forintra nőtt a magyar minimálbér, míg 2012 és 2022 között összesen 115 százalékos volt a gyarapodás, így jutottunk el a mostani 200 ezer forintig.

Az emelések hatására a minimálbér az átlagkereseteket is fokozatosan közelítette a visegrádi országokban és Romániában is. Abban azonban már jelentős eltérések vannak, hogy milyen mértékben.

 

A romániai emelések hatása ebből a szempontból is látványos, a legkevésbé pedig Lengyelországban maradnak el a legalacsonyabb bérek az átlagtól. Magyarország két szempontból is kilóg a régió országai közül: egyrészt trendszerűen csak nálunk volt fordulat 2017-et követően, másrészt a felzárkózás mértéke is hazánkban volt a legkisebb (38,8 százalékról 41,8 százalékra nőtt a minimálbér aránya az átlagbérhez képest).

Mit jelent mindez nettóban? Kellően hosszú időtávot lefedő adatok hiányában a trend bemutatása itt bonyolultabb, így be kell érjük a 2013-as és a 2021-es bérszintek összehasonításával. A Mazars tanácsadócég 2013-ban kezdte el publikálni a közép- és kelet-európai országok adórendszerét bemutató kiadványát, így ekkortól egységes adatok állnak rendelkezésre. Az ezt megelőző időszakban azonban az adórendszerek visszakövetése más források alapján nehézkes.

Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, hogy az egyes V4-es országokban és Romániában mennyi volt tavaly a minimálbér nettója vásárlóerő-egységen úgy, hogy az Eurostat bruttó adatait nettósítottuk a Mazars-gyűjtés alapján. Az elvonás Csehországban volt 2021-ben a legalacsonyabb (a nettó bér a 89 százaléka a bruttónak), ezt követi Szlovákia (82 százalék), Lengyelország (71 százalék), Magyarország (66,5 százalék) és Románia (61 százalék).

 

Ez alapján a lengyel minimálbér régiós vezető helye nettóban is megmarad, Magyarország viszont utolsó helyre került 2021-re. Ezen ráadásul – változatlan elvonások mellett- még a 2022-es emelés sem javított: a 133 ezer forintos magyar nettó minimálbér is utolsó maradhatott a régióban*A Mazars idei jelentése még nem jelent meg.. Magyarul, hiába előzte meg az idei emeléssel a legkisebb magyar fizetés bruttóban vásárlóerő-egységen a szlovák és a cseh adatot is, a magasabb adóterhelés miatt nettóban még mindig nem érjük el ezeknek az országoknak a szintjét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy emelés után már öt EU-tagállamban is kisebb a minimálbér a magyarnálA magyar minimálbér nőtt a legjelentősebben idén az EU-ban, ez vásárlóerő alapján hátulról a hatodik helyre volt elegendő az uniós tagállamok listáján.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat bérek minimálbér minimálbér-emelés régió V4 Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 23. 15:42 Közélet

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Kínai befektetők által telepített naperőművekkel oldódna meg az akkumulátorgyárak energiaellátása.

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Torontáli Zoltán
2024. február 22. 16:37 Közélet, Vállalat

A magyar agrárium és élelmiszeripar gyengén teljesít, és a politika is dróton rángathatja

Siralmas gazdasági képet mutat a jegybank friss élelmiszeripari mélyelemzése, ha tudunk olvasni a számsorok között.