A nagy emelés után már öt EU-tagállamban is kisebb a minimálbér a magyarnál
A 2021-es visszafogottabb emelések után 2022-ben az Európai Unió legtöbb tagállamában jelentősebben nőttek a minimálbérek.
A csaknem 20 százalékos magyarországi emelés volt a legnagyobb az egész EU-ban, ami viszont bruttóban és vásárlóerő-egységen mérve még mindig csak a bolgár, lett, szlovák, észt és cseh törvényileg kötelező legkisebb fizetéseket haladja meg – derül ki a Eurofound és a Eurostat gyűjtéseiből.
Ahogy az az alábbi ábrán is látszik, tavaly a világjárvány miatt kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a legtöbb ország óvatos minimálbér-emelésekkel érte be, 2022-ben viszont bátrabban merték emelni a legalacsonyabb béreket. Az EU egészében az átlagos minimálbér-növekedés a 2021-es 4 százalék után 2022-ben 6 százalék körül alakulhat a Eurofound gyűjtése alapján, bár még nem minden országban zárultak le a tárgyalások.
Az állami szinten meghatározott minimálbérrel rendelkező 21 uniós tagállam három fő csoportba osztható a minimálbér euróban mért nagysága alapján:
- 2022 januárjában 13, az EU keleti és déli részén fekvő tagállamban volt havi 1000 euró alatti minimálbér. Ebbe a csoportba tartozik a bérszint növekvő sorrendjében Bulgária, Lettország, Románia, Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Csehország, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Görögország, Málta és Portugália.
- Szlovéniában (1074 euró) és Spanyolországban (1126 euró) a minimálbér alig haladta meg a havi 1000 eurót.
- Míg a fennmaradó hat tagállamban a minimálbér havi 1 500 euró felett volt. Ebbe a csoportba tartozik Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írországban és Luxemburg.
A minimálbért keresők vásárlóerejéről jobban árulkodik viszont a vásárlóerő-egységen számított minimálbér szintje, amit nem torzít a helyi pénz euróhoz képest számított árfolyama. Bár a vásárlóerőről ténylegesen a nettó fizetések mutatnának pontos képet, az Eurostat vásárlőerő-egységen csak a bruttó béreket tartja számon. Mindenesetre ez alapján a következőképpen néz ki az uniós rangsor:
Az ábra alapján látszik, hogy a 200 ezres minimálbér is a legalacsonyabbak között maradt az EU-ban, a régióban viszont tavalyhoz képest már lehagyja a cseh szintet (de mivel annak adóterhelése kisebb, nettóban már nem biztos, hogy volt előzés). Abban vásárlóegységben mérve nem történt változás, hogy a román és a lengyel minimálbér bruttóban jóval magasabb, mint a magyar (ráadásul a lengyel nettója is nagyobb az alacsonyabb adóterhelés miatt, Romániában kicsivel nagyobb a minimálbér adóterhelése, mint a magyaré), és abban sem, hogy a szlovák alacsonyabb.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
