2021-ben az Európai Unió tagállamaiban csínján bántak a minimálbér-emelésekkel a járvány miatt bizonytalan gazdasági helyzetben – derül ki a Eurofound csütörtökön publikált jelentéséből.
A minimálbér-emelés mediánja nemzeti valutában idén 3 százalék volt a tavalyi 8,4 százalékhoz képest.
A jelentéssel egy időben megjelenő blogposzt szerint a legtöbb tagállam 1 és 5 százalék között emelte 2021-ben a jogilag kötelező legalacsonyabb bérek szintjét. Hat közép- és kelet-európai tagállam emelt 5 százalék felett (Lettország, Szlovénia, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Litvánia), négy tagállamban viszont befagyasztották ezeket a béreket (Belgium, Spanyolország, Görögország és Észtország).
A tanulmányban a nem eurót használó országok esetében az emelés előtti hónap árfolyamával számoltak. A Eurofound adatait ábrázolva látszik, hogy a magyar minimálbér euróban még alacsonyabb is lett 2021-re tavalyhoz képest, és csak a bolgár minimálbér volt alacsonyabb nála. Ez egyébként még akkor is így van, hogy ha az utóbbi hetek forinterősődését is figyelembe vesszük, a cikk írásakor ugyanis 483 eurót ér a jelenlegi magyar minimálbér, ami még mindig alacsonyabb, mint a 2020-ra vonatkozó 487 eurós szint.
A napokban Orbán Viktor miniszterelnök többször is beszélt arról, hogy „egy van több lépésben” 200 ezer forintra emelnék a minimálbér jelenleg 167 400 forintos szintjét. A 200 ezres szint átváltva 578 euró lenne, ami éppen hogy a tanulmányban szereplő 579 eurós cseh szinthez való felzárkózáshoz lenne elegendő, ha most emelnék ilyen mértékben a magyar minimálbért. Ugyanakkor mivel várhatóan a több tagállamban is emelnek majd,
a magyar minimálbér euróban még az emelés után is a legalacsonyabbak között maradna az EU-ban.
Azonos összegű béreknek – az eltérő árszínvonal miatt – természetesen különböző a vásárlóértéke az egyes országokban, de az sem véletlen, hogy egyszerű átváltással is sok összehasonlítás készül. A magyar kormánynak és az Európai Uniónak is célja a konvergencia, a tagállamok közötti gazdasági különbségek csökkentése, és ha sikeres a felzárkózás, akkor az idővel az árszinteket is közelíti egymáshoz.
A Eurofound blogposztja az átlagbérek és a minimálbér változásával is külön foglalkozik a 2009 és 2021 közötti időszakban. Ebből az derül ki, hogy az EU tagállamainak kétharmadában gyorsabban nőttek a minimálbérek az átlagbéreknél ebben az időszakban. Az ilyen tagállamok közül kiemelkedik a minimálbér növekedésének tempójával a négy visegrádi ország, továbbá Románia, Bulgária, valamint a három balti EU-tagállam.
A tagállamok egy kisebb csoportjában – összesen hat országban – viszont meghaladta az átlagbérek növekedése a legkisebbekét: ebbe a csoportba tartozik Belgium, Németország, Franciaország, Írország, Luxemburg és Málta.
