Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. december 11. 16:49 Közélet

Távolodó közeledés: a minimálbér-tárgyalások kérdőjelei

(Pitti Zoltán közgazdász, tudományos kutató. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Sokan és sokféleképpen foglalkoznak napjainkban a minimálbérekkel, de a legtöbb megközelítésből hiányzik a szerepük értelmezése, így megtévesztő, amikor az elemzések megelégednek a minimálbérek nominális értékének előző évekhez viszonyított változásával, vagy éppen a hazai minimálbéreknek a nemzetközi rangsorokban elfoglalt – nem éppen hízelgő – szemléltetésével.

A Wikipédia értelmezése szerint „A minimálbér (jogi szaknyelvben a kötelező legkisebb munkabér) olyan napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállalói számára hivatalosan és legálisan megfizetni a munkaviszony időtartama alatt. Más megfogalmazás szerint a minimálbér az a legalacsonyabb államilag megkövetelt munkadíj, amelyet a munkavállaló kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák.”

A jogi értelmezés szükséges, de messze nem elégséges, ugyanis nem ad egyértelmű választ arra, hogy a minimálbér mindenkori mértékét milyen szempontok szerint kell megállapítani. Több mint hiba figyelmen kívül hagyni a következőket:

1. A munkajövedelmek szintje

A minimálbérek sokszínű funkcióiból, illetve a minimálbérekkel kapcsolatos elvárásokból következik, hogy a minimálbér „kötelező” szabályozásának

ott van valódi szerepe, ahol a munkajövedelmek alacsony szintűek,

illetve a bérek és keresetek csak jelentős fáziskéséssel követik a nemzeti össztermék gyarapodását.

A GDP arányában mért hazai bér- és kereseti adatok a 2008-2019. években – a Magyarország jobban teljesít szlogen ellenére – mérséklődő trendet mutatnak, ellentétben a velünk azonos utat bejáró országok javuló bér- és kereseti adataival. Van annak némi bája, hogy a bérek és keresetek olyan időszakban mérséklődtek ebben az értelemben, amikor a foglalkoztatottak száma az időszak elején mért 3,8 millió főről 4,5 millió főre emelkedtek. Az eltérő irányú mozgások ismeretében joggal tekinthetők aggályosnak az átlagkeresetek dinamikus emelkedéséről szóló híradások.

2. A GDP-hez képest

A bérek és keresetek GDP arányában mért 2008-2019. évi adatsorának elemzése mellett érdekes képet mutat a 2019. évi minimálbéreknek a „beállási szintje” az egy főre jutó GDP-teljesítményhez viszonyítva. Ábránk egyértelműen jelzi, hogy a hazai minimálbérek – mind nominál értékek, mind vásárlóerő-paritás alapján számolva – kedvezőtlen képet mutatnak a velünk azonos történelmi utat bejáró országok rangsorában.

Forrás: Gross domestic product (PPS) per capita [Cod: nama_10_pc] és Minimum Wages (PPS) per year and capita [Cod: earn_mw_cur]

A 2021. évi minimálbér egyeztető tárgyalásokon sérelmezték, hogy Magyarország pozícióit a szomszédos országokhoz viszonyítjuk. Meglepő vélemény, tekintve, hogy ugyanazon nemzetközi piacokon versenyzünk az export bővítési lehetőségéért, és nem árt tisztában lenni azzal, hogy ki és milyen kreatív megoldásokkal kíván előnyhöz jutni. Úgy látszik, hogy a hazai döntéshozók az előnyszerzés lehetőségét továbbra is a munkabérek alacsony szinten tartásában látják.

3. Szegénységi küszöb

A minimálbérrel szemben támasztott közgazdasági követelmény, hogy fedezetet adjon a megélhetési költségek, illetve más megfogalmazásban a munkaerő újratermelési költségek finanszírozásához. Annak minősítéséhez, hogy ez a követelmény miként érvényesül a közösségi tagországokban, az egyik indikátorként a minimálbérek éves szinten számolt nettó értékét, másik indikátorként pedig az úgynevezett szegénységi küszöbértéket tekintettük kiindulópontnak. (Jövedelmi szegénységben élőknek tekintjük azokat, akiknek éves jövedelme nem éri el az országonként mért nettó medián*A medián az az érték, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet. jövedelem 60 százalékát.)

Ábránk egyfelől az uniós tagországok közötti jövedelemkülönbségekre hívja fel a figyelmet; másfelől azt szemlélteti, hogy hat országban – az átlag feletti jövedelemszint miatt – nincs hivatalos minimálbér. Luxemburg speciális jövedelmi jellemzői miatt nem értékelhető, 17 országban – köztük hazánkban – a nettó minimálbérek értéke nem éri el a szegénységi küszöbértéket, és végül négy ország esetében a minimálbérek valamelyest a szegénységi küszöbérték felett állnak. Összességében azonban szomorúan kell megállapítanunk, hogy a hivatalos minimálértékek a tagországok többségében nemcsak hogy nem fedezik a munkaerő újratermelési költségeket, hanem a szegénységi küszöbértéktől is jelentősen elmaradnak.

Forrás: Minimum wages and at risk of poverty threshold [Cod: earn_mw_cur and ilc_li01], Eurostat

Vizsgálódásunknak különleges jelentőséget ad az a körülmény, hogy az Európai Unió már elviekben elfogadta az úgynevezett közösségi minimálbér 2022. évet követő időszakban történő bevezetését. Ennek gyakorlati érvényesülése azonban nem egy közösségi szintű, egységes minimálbér meghatározása lesz, hanem nagy valószínűséggel a tagországoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a mindenkori minimálbérek – az üzleti szektor teljesítőképességének ismeretében – elvárható mértékben haladják meg a nettó medián jövedelmek 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöbértéket.

4. Termelékenységi tartalék

Alapvető közgazdasági követelmény, hogy a mindenkori munkavállalói jövedelmeket a mindenkori termelékenységi mutatóval összhangban kell értékelni. A következő ábra – a jelenleg elérhető és összehasonlításra alkalmas 2018. évi adatok alapján – azt kívánja szemléltetni, hogy az egy munkavállalóra vetített bruttó hozzáadott érték teljesítmény az EU28 országok átlagában másfélszer magasabb, mint az egy munkavállalóra jutó személyi ráfordítások értéke. Magyarország esetében ez a mutató (172,6 százalék) lényegesen magasabb, mint a közösségi átlagérték.

Forrás: Wage adjusted labour productivity [Cod: sbs_na_sca_r2], Eurotat

Összességében a hazai üzleti szereplők termelékenységi és jövedelmi mutatói – a 2019. évi előzetes eredményekkel is számolva – rendelkeznek olyan tartalékokkal, amelyek fedezetet adhatnak a hazai minimálbérek 2021. évi jelentősebb emelésére, a korábban elhatározott felzárkózási program folytatására. A hazai helyzetet természetesen árnyalja az országban működő, külföldi ellenőrzésű vállalkozások és a hazai vállalkozások termelékenysége közötti különbség (a 25,2 ezer euró/fő országos átlag egyik véglete a külföldi vállalkozások 46,1 ezer euró/fő és másik véglete a kizárólagos hazai tulajdonú vállalkozások 18 ezer euró/fő termelékenységi mutatója), ám ez sem lehet akadálya egy felzárkózást szolgáló – az infláció minimum kétszeresét meghaladó mértékű – minimálbér emelésnek.

5. Műemléki jövedelmek

A 2021. évi minimálbér egyeztető tárgyalásokon a munkáltatók megfogalmazták azon igényüket, hogy a 2020. évi gazdasági válság áthúzódó hatásának ismeretében a következő évben csak akkor tudnak inflációt meghaladó mértékű minimálbér-emeléshez hozzájárulni, ha az állam folytatja a bérek és keresetek után fizetendő munkáltatói közterhek mérséklését. Amennyiben ezt az igényt szakmailag helytállónak fogadjuk el, akkor a munkavállalók részéről is jogosnak kell tekinteni azt az igényt, hogy az állam – figyelemmel a gazdasági válság munkavállalókat terhelő hatásaira – vállaljon kötelezettséget a munkavállalói jövedelmeket terhelő közterhek érdemi mérséklésére.

A döntéshozóknak mindenképpen mérlegelni kell azt a körülményt, hogy a hazai tulajdonú vállalkozások többsége – exportképesség hiányában – csak a belföldi piacon tudja termékeit és szolgáltatásait értékesíteni. Amennyiben ezen a belső piacon jövőre nem lesz érdemleges fizetőképes keresletbővülés (műemlékileg védett állapotban maradnak a munkavállalói jövedelmek), akkor a hazai vállalkozásoknak sem lesz esélyük érdemleges növekedésre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNő a magyar minimálbér, de a tisztességes szint még arrébb van az EU szerintAz Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy a minimálbérből minden tagországban meg lehessen élni, ám ennek elérése nem tűnik egyszerűnek.

Közélet bérszint bérszínvonal minimálbér minimálbér-emelés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2021. február 27. 16:10 Közélet

A határon túli magyaroknak köszönhetjük, hogy az orvoshiányunk nem sokkal nagyobb

Keletről nyugatra vándorolnak az orvosok Európában, Magyarország azonban különleges helyzetben van.

Fabók Bálint
2021. február 25. 12:07 Közélet

Lakosságarányosan Magyarország tizedik a koronavírusban eddig elhunytak globális listáján

A decemberi csúcsnál alacsonyabb halálozási adatok ellenére az elmúlt héten Magyarországon haltak meg a negyedik legtöbben a járványban.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.