Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. január 16. 17:10 Vállalat, Világ

Európai minimálbért akar az EU, de észak és kelet máris összevitatkozott rajta

A nemrég felállt új Európai Bizottság már bele is kezdett az egyik új tervének kidolgozásába, aminek a célja valamiféle európai minimálbér elfogadása lenne. A terv hatalmas vihart kavart az északi tagállamokban, miközben a déli és keleti tagállamok alapvetően támogatnák az irányt.

Bár még sok a bizonytalanság a konkrétumokat illetően, az EU északi tagállamaiban már a kezdeti szakaszában elég komoly ellenállásba ütközött a terv, Dánia, Svédország és Finnország is jelezte ugyanis, hogy semmi esetben sem támogat olyan egész unióra vonatkozó szabályozást, ami veszélyezteti az ezekben az országokban hagyományosan elterjedt iparági bérmegegyezésekre alapuló rendszert.

A kelet-európai tagállamok szakszervezetei ezzel szemben inkább támogatják a kezdeményezést, ami szerintük egy lépés lenne az unión belüli jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése irányába.

De pontosan mit lehet eddig tudni arról, hogy mi lenne az Európai Bizottság terve?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke olyan intézkedésként keretezte a tervet, ami képes megállítani a keleti tagállamokból nyugat felé tartó „agyelszívást”. A célokról eddig annyit árultak el, hogy azt szeretnék, ha 2024-re „az EU összes munkavállalója olyan fizetést kapna, amiből meg lehet élni, függetlenül attól, hogy melyik tagállam állampolgára. A bizottság ígéretet tett rá, hogy nem egy konkrét számot fog megadni, hanem egy olyan megegyezést szeretne, ami kereteket adna, amin belül a kormányok megállapítják a minimálbéreket.

Egész konkrétan az lenne a cél, hogy a tagállamokon belül a minimálbér ne legyen kisebb az adott ország medián bérének 60 százalékánál.

Nicolas Schmit, a munkaügyekért és szociális jogokért felelős új európai biztos a Guardiannek azt mondta, hogy habár az Európai Unióban csúcson van a foglalkoztatottság, nagyon sok dolgozó nehezen tud megélni a fizetéséből, és sokakat érint a dolgozói szegénység is.

Schmit szerint a szociális jogok európai pillére alapján minden európai munkavállalót megillet a tisztes megélhetést biztosító fizetéshez való jog, és az európai minimálbérrel is ennek a jognak az érvényesülését akarják elősegíteni. „Bizonyos tagállamokban már jelenleg is nagyon magas szintű sztenderdek érvényesülnek a bérek megállapításakor, a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások a társadalmi berendekezés szerves részét képezik.

A magas bérsztenderdek elősegítése olyan felfelé mutató gazdasági és társadalmi konvergenciát eredményezhet, ami erősíti az EU szociális piacgazdaságát”

– mondta Schmit, aki szerint a határokon átívelő, lefelé tartó bérverseny számos tagállamban okoz feszültségeket, amit az uniós minimálbérrel enyhíteni lehetne.

Féltik a skandináv modellt

A skandináv országok vezetői az ígéretek ellenére nagyon bizalmatlanok az uniós kezdeményezéssel szemben. Ahogy Peter Hummelgaard, Dánia munkaügyi minisztere a Guardiannek fogalmazott, támogatják, hogy a legalacsonyabb bérek növekedjenek az Európai Unió alacsony bérszínvonalú tagállamaiban, de „az ennek érdekében végrehajtott intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a nemzeti hagyományokat és a jól működő rendszereket”.

Ahogy arra Hummelgaard is felhívta a figyelmet, Dániában nincs központi, a kormány által meghatározott minimálbér, ahogy egyébként Olaszországban, Cipruson, Ausztriában, Finnországban és Svédországban sincsen. Az északi országokban a szakszervezetek és a munkaadók képviseletei tárgyalnak az ágazati minimálbérről, ami nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé országosan.

A tárgyalások során a szakszervezetek részletes termelékenységi számítások alapján tesznek ajánlatot a minimálbérre, ami így sokkal könnyebben kigazdálkodható a cégeknek, mint ha a bérszintet országosan határoznák meg. Ezáltal a magasabb termelékenységű iparágakban a minimálbér is magasabb lehet, mint amilyen országosan lehetne.

Mindez egyébként Magyarországon is igaz, Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke az Indexnek korábban a kereskedelmet és az építőipart említette példaként, ahol a munkaadók rendszeresen panaszkodnak rá, hogy nem tudják kigazdálkodni a minimálbért. Ha ezeket kiszednék az országos érvényű szabályozás alól, Palkovics szerint országosan is magasabb lehetne a legalacsonyabb fizetések átlaga.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinimálbéresek nélkül 45 százalékkal magasabb lenne az átlagbérA cégeknél a nem a lehető legkevesebbet kereső 1,02 millió alkalmazott bruttó átlagbére 493 ezer forint volt pár hónapja számításaink szerint.

Mindez meg is valósul az északi országokban, ahol a legalacsonyabb fizetések óránként bruttó hatezer forint körül alakulnak. Az ágazati kollektív megállapodások ráadásul azokra is vonatkoznak, akik nem szakszervezeti tagok.

Az északi tagállamok képviselői azonban attól tartanak, hogy az uniós szabályozás alapján a munkaadók megpróbálnának az ágazati szinten garantált minimálbérek alá menni.

„A dán modell előfeltétele a munkavállalók és a munkaadók biztos támogatása, és a bérstatisztikák bizonyítják, hogy a modell garantálni tudja, hogy a munkavállalók korrekt szinten meg tudjanak élni a bérükből. Egy párhuzamos, kötelező minimálbért előíró rendszer nem biztosítja ezt. A Dán Szakszervezetek Konföderációja ezért attól tart, hogy a kötelező minimálbér gyengítené a dán modellt”- mondta Lizette Risgaard, a Dán Szakszervezetek Konföderációjának elnöke a Guardiannek.

Schmit, az uniós munkaügyi biztos szóban ígéretet tett a dán munkaügyi miniszternek, hogy nincs veszélyben a dán modell, azonban a dán kormány írásba foglalt garanciákat várt az Európai Bizottságtól a héten kezdődő tárgyalásokat megelőzően.

Nem tudtak dűlőre jutni a keleti és az északi szakszervezetek

„Az Európai Szakszervezeti Szövetségben nagy vita volt a déli és keleti, valamint az északi tagállamok szakszervezetei között az Európai Bizottság tervéről, de ennek ellenére a lényegi kérdésekben mégis egyetértés van”

– mesélte Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a G7.hu kérdésére a tárgyalásokról. Kordás azt mondta, hogy az unión belüli bérkülönbségek csökkentésében alapvetően egyetértenek a tagszervezetek, azonban az északiak számára nagyon kényes téma a minden tagállamra vonatkozó szabályrendszer, ezért érthetőek a félelmeik.

„A tárgyaláson felvetettem egy új szempontot, ami új megközelítést hozna a vitába, és a nyugati és északi szakszervezetek eléggé meg is lepődtek rajta”

– mondta Kordás, aki azt javasolta, hogy az Európai Szakszervezeti Szövetség azt kérje az Európai Parlamenttől, hogy az szólítsa fel a tagállamokat az Európai Szociális Charta negyedik cikkének ratifikálására*Jogilag egyébként egy ilyen felszólítás nem kötelező érvényű.. Erre Kordás szerint szinte minden nyugati és északi tagállamban sor került már, a keleti tagállamokban, például Magyarországon viszont nem. Pedig ebben többek között az szerepel, hogy a béreket kollektív alkuk rendszerén keresztül kell meghatározni.

Ez pedig Kordás szerint Magyarországon is segítene a jelenleg országos és politikai alapú bérmegállapodás miatt szétzilálódott bértábla rendezésében, és uniós hatályú szabályozás sem lenne szükséges hozzá, így az északi országoknak is elfogadható megoldás lenne. Kordás tehát lényegében azt javasolta, hogy a keleti tagállamok közeledjenek a bérmegállapodások északon elterjedt rendszeréhez.

Arra a kérdésre, hogy ettől függetlenül támogatják-e az egész EU-ra kiterjedő, medián bérhez képest 60 százalékos minimálbérre vonatkozó tervet, Kordás azt mondta, hogy alapvetően támogatják, de inkább csak irányvonalként, a konkrét javaslathoz szerinte még több vitára és egyeztetésre van szükség.

„Én úgy látom most, hogy még nagyon az elején tartunk a tárgyalásnak, és nagyon nagy az ellenállás az északi tagállamok részéről. A végcélt, hogy legyenek kisebbek a bérkülönbségek, mindenki támogatja, ezért úgy gondolom, hogy nyugvópontra fog jutni a vita. A munkaügyi biztos és a bizottság részéről is úgy érzem, hogy nagyon erős az elköteleződés, hogy végigvigyék ezt a tervet”

– mondta. Kordás azt is hozzátette még, hogy az idéntől érvényes új tagállami minimálbérek alapján az látszik, hogy a keleti tagállamok elkezdtek alkalmazkodni a helyzethez, erre a 10 százalék feletti lengyel minimálbér-emelést hozta példának.

Már elindult egy folyamat

Ahogy azonban az alábbi ábrán is látszik, a különbségek így is óriásiak: a legnagyobb, 2142 eurós (nagyjából 716 ezer forintos) luxemburgi minimálbér csaknem hétszerese a legkisebb bolgár minimálbérnek, ami 312 euró (104 ezer forint) az Eurofound adatai alapján.

Eszerint euróban számítva Lengyelország mellett Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban és az Egyesült Királyságban is 10 százalék felett emlelték a minimálbért 2020 és 2019 között. A magyar érték forintban egyébként 8 százalék volt a minimálbér és a garantált bérminimum esetében is, az ábrán az euróra való átszámítás miatt látható ennél alacsonyabb arány.

A Kordás által említett folyamatra egyébként az Eurofound blogposztja is felhívta a figyelmet, ráadásul eszerint sok országban tűzték ki célnak a 60 százalékos szintet, igaz nem minden esetben mediánban, van, ahol átlagban. Ahogy arról mi is írtunk, Lengyelország 2024-re a 2019-es 2250-es szintről 4000 zlotyra emelné a minimálbér összegét, ami így magasabb lenne az áltagbérek 60 százalékánál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbértVannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Szlovákiában olyan törvényt fogadtak el, ami alapján, ha 2021-től kezdve a szakszervezetek és az munkáltatók nem tudnak megállapodni az országos minimálbér szintjében, akkor azt automatikusan az előző év nominális átlagbérének 60 százalékában állapítanák meg.

Szlovéniában és Romániában is szó van arról, hogy változtatnak a számításon, ezekben az országokban a megélhetés költségeihez igazítanák a minimálbéreket.

„A keleti és nyugati bérek közeledése egy többlépcsős folyamat lesz, ennek egyik része lehet ez is, azonban például az elvándorlás miatt egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lesz ennek a folyamatnak a sebessége, ezért kell olyan megoldásokon is gondolkodni, amit most az Európai Bizottság is felvetett” – mondta Kordás arról, hogy mire számít a közeljövőben.

Vállalat Világ európai bizottság Európai Unió minimálbér szakszervezet Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. február 16. 11:58 Vállalat

Felhagy a kisgyerekekre célzott reklámokkal az egyik nagy élelmiszergyártó

Nem használnak többé olyan mesefigurákat, celebeket és közösségi médiasztárokat, akik elsősorban a kisebb gyerekek számára vonzóak.

Váczi István Stubnya Bence
2020. február 14. 18:08 Vállalat

Nyereséges is lehetett volna a bezárásra ítélt, de a kormány szerint még megmenthető gyár

Az 1200 embert foglalkoztató üzem a méretes veszteség ellenére valójában nem is teljesített olyan rosszul a legutóbbi megismerhető évében.

Torontáli Zoltán
2020. február 14. 12:01 Vállalat

Akár Győrbe is hozhatják a Skoda Superb gyártását

Nagyon malmozni kell a VW csoportban a modellekkel, miután a Törökországba tervezett új gyár építéséről egyre húzódik a döntés.

Fontos

Avatar
2020. február 16. 17:24 Közélet

Azért beszélnek megosztó témákról a politikusok, mert csak így figyelünk rájuk

Sok lényeges kérdésről nem tájékozódunk, mert ezek nem elég megosztóak, és ezért a politikusok sem foglalkoznak ezekkel a témákkal.

Váczi István Bucsky Péter
2020. február 16. 07:47 Közélet

Moszkvában és Szófiában is olcsóbb a metrókocsi-felújítás, mint Budapesten

Ha nem a beszerzést álcázzák felújításnak, akkor egészen szerény összegből is kijöhet a művelet.

Fabók Bálint Torontáli Zoltán
2020. február 14. 06:53 Közélet, Vállalat

A Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságot

Pár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.