Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Múlt héten egészen brutálisan hangzó ígéretet lengetett be a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság. Mateusz Morawiecki miniszterelnök azt mondta, ha megválasztják őket az októberi választásokon, 2023-ig csaknem megduplázzák a minimálbért.

Az ígéret egész konkrétan az, hogy a jelenlegi 2250-ről 4000 zlotyra – forintban számolva nagyjából 172 ezerről 307 ezerre – emelnék a legalacsonyabb fizetéseket az országban. Ahogy az ábrán is látszik, ez azt jelenti, hogy

négy év alatt többet nőne a minimálbér, mint a 2019 előtti 9 évben összesen.

A terv hallatán a vállalatok nagyon kiakadtak, a lengyel sajtóban arról lehet olvasni, hogy azt remélik, hogy csak egy üres választási ígéretről van szó, amit a kormánypárt nem fog teljesíteni abban az esetben, ha hatalmon marad. Morawiecki azt is mondta, hogy ezzel véget érne az „olcsó munkaerő korszaka” az országban. Az alábbi ábrán látszik, hogy nem volt túlzás, amit mondott: vásárlóerő-paritáson számolva ugyanis a lengyel minimálbér jelenlegi szintje is meghaladja a magyar vagy a görög szintet, és megközelíti az amerikait és a spanyolt.

Becslések szerint jelenleg nagyjából 1,3 millió ember, a munkaerő 13 százaléka keres minimálbért Lengyelországban. A Bloomberg által idézett elemzők attól tartanak, hogy a terv – amely alapján a minimálbér az átlagfizetésnél kétszer gyorsabban növekedne a következő években – következménye az infláció elszállása és makrogazdasági egyensúlytalanságok kialakulása lenne. Ezeknek része lehet a költségvetési egyensúly felborulása is, amennyiben a cégek egy része szürke foglalkoztatásra áll át, amely csökkenti a költségvetés bevételeit.

Szintén kockázat, hogy a cégek kénytelenek lesznek elbocsátani a minimálbéres dolgozóik egy részét. A makrogazdasági kockázatokhoz az is hozzájárul, hogy egy ekkora mértékű minimálbér-emelésnek az egész gazdaság bérszínvonalára kiterjedő hatása van. A legkisebb bérek emelkedése ugyanis bérfeszültséget okoz, ami miatt a magasabb keresetűek béremelése is elkerülhetetlenné válik.

A kormány terve összhangban áll az eddigi gazdaságpolitikai elképzeléseikkel, aminek a fő irányvonala az volt, hogy a jóléti kiadások növelésén és a legrosszabbul kereső rétegek bérének növelésén keresztül élénkítsék a belső keresletet az ország 38 milliós belső piacán.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy tényleg látványos volt a minimálbéresek relatív helyzetének javulása Lengyelországban: a minimálbér már 2008-ban is itt volt a legmagasabb az átlagbérekhez képest a régióban, és az elmúlt 10 évben a legkevesebbet keresők csak közelebb kerültek az átlaghoz. A kormány új terve azonban annyiban eltér a korábbiaktól, hogy ezúttal az alsó rétegek felemelésének költségeit jóval nagyobb mértékben terhelnék a vállalatokra.

A kormány persze azzal igyekszik megnyugtatni a cégeket, hogy a minimálbér emelését más céges adóterhek csökkentésével fogják ellensúlyozni. Arról egyelőre azonban nem árultak el részleteket, hogy ezt pontosan milyen intézkedésekkel szeretnék elérni. Lengyelország egyébként nemcsak a minimálbéresek relatív helyzetének javításában, hanem vásárlóerő-paritásban*A vásárlóerő-paritás azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve. Ha minimálbéreket vásárlóparitáson nézzük, akkor a vásárlóerejüket kapjuk, így egyből életszerűbbé válik az összehasonítás. a minimálbér teljes értékét tekintve is erős.


Az ábrán látszik, hogy így Lengyelország vezeti a régiót, miközben Románia a második helyre tört előre, Magyarország a harmadik, Csehország és Szlovákia pedig az utolsó két helyre szorult (persze azt fontos megjegyezni, hogy az utóbbi két országban a legkisebb a régióban minimálbéresek adóterhe, Magyarországon, Romániában és Lengyelországban pedig nagyobb, erről bővebben ebben a cikkben írtam.)

Ha a nettó minimálbért nézzük vásárlóerő-paritáson, akkor már a magyar minimálbéresek állnak a legrosszabbul. Ráadásul relatív helyzetük várhatóan még romlani is fog jövőre régiós összevetésben, ha mindenhol olyan mértékben emelkednek a legkisebb keresetek, mint a jelenleg megismerhető tervek alapján körvonalazódik, illetve teljesülnek azok a feltételek, amelyekkel az Mfor.hu számolt a napokban megjelent cikkében.*Eszerint Lengyelországban 14, Szlovákiában 11, Magyarországon 8, Romániában 6,5, míg Csehországban 4 százalékos emelésre lehet számítani jövőre. Azzal számoltak, hogy nem módosul egyik országban sem a minimálbér adóztatása, az árszínvonal pedig az ideihez hasonlóan változik.

 

Úgy tűnik, hogy a lengyelek és a szlovákok tempósan maguk mögött akarják hagyni az olcsó munkaerőre és összeszerelő üzemekre épülő gazdaságszerkezetet. Igaz, Szlovákia esetében nem feltétlenül érdemes egy emelésből messzemenő következtetéseket levonni.

A magyar kormány viszont – szemben a pár évvel ezelőttivel, és ha nem változik év végéig az álláspont – a jelek szerint már nem akarja a minimálbérrel felfelé húzni a bérszínvonalat, amely így is jó pár éve két számjegyű ütemben nő. Sok vállalat már ezt is nehezen gazdálkodja ki, így tulajdonosaik biztosan nem szomorúak, hogy idehaza nincs tervben lengyel ütemű emelés. A gazdasági szerkezetváltás már így is elindult, legalábbis néhány nagy foglalkoztató az emelkedő bérek miatt már biztosan elviszi a termelést az országból. A kormány talán nem akarja megkockáztatni, hogy ez olyan ütemre gyorsuljon fel, amikor az elbocsátottak nem tudnak gyorsan máshol munkába állni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz első dominó lehet az Electrolux 800 fős leépítéseNem meglepő az adatok tükrében, hogy az Electrolux a létszámleépítés mellett döntött. Ha a közeljövőben több hasonló bejelentést hallunk majd, sajnos akkor sem lesz okunk csodálkozni.

Lengyelországra visszatérve, a feldolgozóipart különösen érzékenyen érintheti a tervezett intézkedés, ugyanis ebben a szektorban nagyobb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya. Az elemzők szerint itt külön inflációnövelő hatása lehet annak, ha a cégek árakat emelnek, hogy ki tudják gazdálkodni a magasabb béreket.

És az európai piacra vonatkozó nagy exportkitettség miatt az áremelést a külpiacokon is megérezhetik ezek a cégek. Ezért az is érdemes megnézni, hogy hogyan érintheti a lengyel versenyképességet a tervezett minimálbér-emelés.

Ha nagyon egyszerűsíteni akarunk, a versenyképességet mérhetjük az egy főre jutó munkaerőköltség mutatójával. Ezt úgy kapjuk meg, ha a béreket, a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékokat és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások adókkal csökkentett összegét leosztjuk az egy főre jutó előállított termékkel vagy szolgáltatással. 

Az ábrán jól látszik, hogy ez a mutató a viszonylag jelentős minimálbér-emelés ellenére Lengyelországban nőtt a legkisebbet a régió többi országához képest.

Ez azt jelenti, hogy még lehet tere a béremeléseknek úgy, hogy az ne menjen a versenyképesség rovására,

azonban ahhoz már komolyabb makrogazdasági modellekre lenne szükség, hogy a tervezett lengyel intézkedések hatásairól bármi konkrétat tudjuk állítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNettó 329 ezer forintot fogunk keresni a kormány szerint négy év múlvaA következő öt évben is folytatódik a keresetek lendületes emelkedése - derül ki a költségvetési törvényjavaslat gazdasági előrejelzését taglaló részéből.

Adat Világ Lengyelország minimálbér Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2019. október 12. 18:28 Adat, Világ

Nincs olyan kontinens, ahol ne lenne otthon a 20 legszennyezőbb vállalat

A hatvanas évek óta tudott róla az olajipar, hogy klímaváltozást okoznak a termékei, egy civilszervezet szerint ezért felelőssége van a folyamat megállításában is.

Hajdu Miklós
2019. október 9. 11:55 Adat

Melegrekordok százai dőltek meg idén nyáron

A sokáig tartó meleg mellett bőven kijutott a szélsőségesen forró napokból is a nyári hőhullámok során.

Avatar
2019. október 9. 10:11 Adat

Lassan nyugdíjas korú egy átlagos háziorvos, de egyre több helyen nincs is

A költségvetési zárszámadásokban szereplő számok is mutatják, hogy egyre több a betöltetlen háziorvosi praxis, miközben elöregszik a szakma.

Fontos

Hajdu Miklós
2019. október 12. 12:09 Közélet

Egymáshoz hasonló településeken sem hoznak több pénzt a fideszes polgármesterek

Akkor sem látszik, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatok jobb anyagi körülmények között működnének, ha egymáshoz sok szempontból hasonló fideszes és a kormánypárton kívüli vezetésű településeket összemérve vizsgáljuk meg a kérdést.

Jandó Zoltán
2019. október 11. 16:00 Közélet, Vállalat

Tízmilliárdokat költött Borkai városában telkekre az Audi

Kifejezetten sokat áldozott az Audi azokra a korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja épült fel.

Bucsky Péter
2019. október 11. 07:01 Közélet

Gazdagabbak a fideszes kerületek, de az ellenzékiek jobban gyarapodnak

Vagyonosabbak az önkormányzatok és jobban lehet keresni a kormánypárt által vezetett fővárosi kerületekben, de az ellenzékiek lakossága gyorsabban nő.