Az egész Európai Unióban a magyar gazdaság az egyik leginkább vízfejű: a főváros kiesése kizárólag Bulgáriában csökkentené jobban az egy főre jutó GDP-t.

Mi történt? Összeállítást közölt a Ziarul Financiar román gazdasági lap arról, hogy mekkora a fővárosok gazdasági súlya az uniós tagállamokban. Az egyes országok között nagyon jelentős eltérések vannak.

• Általánosságban az látszik, hogy a kelet-európai gazdaságok sokkal inkább vízfejűek. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek az országoknak a fővárosaiban az egy főre jutó GDP sokkal magasabb, mint vidéken.

Számokban: Bulgária egy főre jutó GDP-je például 29 százalékkal csökkenne Szófia nélkül, ezzel ők vezetik ezt a listát. Nem sokkal van azonban lemaradva Magyarország sem: itthon közel negyedével alacsonyabb lenne a mutató, ha a budapesti adatokat kihagynánk a számításból.

• A másik véglet Olasz- és Németország. A németeknél szinte egyáltalán nincs különbség az országos átlag és Berlin egy főre jutó GDP-je között, és Olaszországban sem jelentős az eltérés. Előbbi esetében az ország kelet-nyugati, utóbbinál az észak-déli felosztottság magyarázza, miért nem lóg ki szinte egyáltalán a főváros az országos átlagból.

Felülnézet: Magyarországon ez a gazdasági vízfej jelentős bevételt hoz a fővárosi önkormányzatnak, hiszen a budapesti székhelyű vállalatok ide fizetik az árbevételük 2 százalékára rúgó helyi iparűzési adót (hipa).

A kormányzat ezt a bevételi forrást már korábban is megcsapolta az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás szabályainak 2020-as módosításával. A tehetősebb önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásként hipájuk 30 százalékát fizetik be az államkasszába, amit a rászoruló településeknek oszt vissza a kormányzat.

• A fővárosi önkormányzat korábbi számításai szerint a hozzájárulás szabályainak módosítása miatt három év alatt 81 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyt be a város kasszájába.

Mi várható? Nem kizárt, hogy a jövőben ennél is nagyobb lesz a kiesés. A Népszava információi szerint akár már a szeptember végén kezdődő parlamenti ülésszakon megszülethet a döntés, amely elveszi az önkormányzatoktól a hipát.

• A lépés nem lenne teljesen előzmény nélküli. Lázár János már két hónapja arról beszélt, hogy iparűzésiadó-reformot fog javasolni a kormánynak.

• Egyes településektől egyedi döntésekkel már korábban is vettek el komoly hipa-forrásokat. Emlékezetes Paks esete, ahol az atomerőmű iparűzési adóját irányította a kormány egyik pillanatról a másikra a várostól a vármegyéhez, elvonva ezzel a település éves költségvetésének bő harmadát.
• Amennyiben a kormány tényleg elvenné a településektől a hipát, az lényegében teljesen ellehetetlenítené az önkormányzatok működését.

Igen, de: a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön azt mondta, a hipa helyi adó, így azt a kormány nem tudja beszedni; olyan javaslat pedig soha nem volt a kormány előtt, hogy ez ne a területi fejlesztéseket szolgálja.

• Ez a megfogalmazás ugyanakkor nem zárja ki a hipa központosításának esetleges további növelését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElhanyagoltnak érzik magukat politikailag a magyar városlakókMáltán és Olaszországon kívül Magyarország volt az egyetlen ország az EU-ban, ahol a városiak politikai értelemben elhanyagoltabbnak érezték magukat tavaly, mint a falusiak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat egy főre jutó GDP gdp helyi iparűzési adó hipa Olvasson tovább a kategóriában