Nemcsak azért érdekes most a magyar gazdaság idei és jövőre várható teljesítménye, mert vállalatok ezreinek és emberek millióinak anyagi helyzetét határozza meg, hanem azért is, mert a 2026-os választások előtt az elmúlt 14 évben megszokotthoz képest kifejezetten szoros a verseny a hazai politikában. A Medián felmérése szerint 4, az Idea felmérése szerint pedig 5 százalékra csökkent szeptember elejére a Fidesz és a Tisza Párt biztos szavazói közti különbség.

Az esélyekre pedig a pártok politikai teljesítménye mellett a gazdasági helyzet is hatással van, nem mindegy ugyanis például, hogy az elmúlt két év inflációs sokkja után az emberek milyen tempóban mernek újra lendületesebben fogyasztani. Ahogy az sem, hogy a növekedés létrehoz-e olyan költségvetési mozgásteret, ami a választások előtt lehetővé teszi olyan népszerűségjavító intézkedések meghozását a kormány számára, mint amilyen például a családi adókedvezmény beharangozott megduplázása.

Az idei első harmad meglehet

Orbán Viktor szeptember elején Kötcsén a Telex kérdésére azt mondta, nem elégedett azzal, hogy idén a magyar gazdasági növekedés az első harmadban van Európában, akkor lesz elégedett, ha első lesz, amire lát esélyt a következő évben. Azt is elmondta, hogy 3-5 százalék körüli növekedést szeretnének „kipréselni vagy kiszuszakolni” valahogy a magyar gazdaságból jövőre. Varga Mihály pénzügyminiszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén azt mondta, a magyar gazdaság bővülése jövőre az uniós országok élmezőnyében lehet, 3,5 százalék körül alakulhat.

A 2025-ös kormányzati várakozások azért is izgalmasak, mert 2024-et teljesen rosszul ítélték meg a tavalyi második félévben és idén az év elején. A Pénzügyminisztérium tavaly tavasszal a 2024-es költségvetést négy százalékos növekedésre alapozta, azóta viszont folyamatosan csökkenő előrejelzések érkeznek. Nagy Márton gazdasági miniszter márciusban az exportpiacok átmeneti gyengeségére hivatkozva már csak 2-3 százalékos bővülést látott reálisnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Portfolión közölt augusztusi írásában ez a 2,5 százalékos várakozás aztán 2 százalékra csökkent.

Még az idei kilátásoknál maradva érdemes elidőzni a miniszterelnök arra vonatkozó kijelentésénél, hogy idén a magyar gazdasági növekedés az első harmadban lesz Európában. Ez azért is érdekes, mert az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint a – 2,5 százalékos – magyar növekedés a 7. legnagyobb lenne az idén, ami valóban az első harmadot jelenti a 27 tagú mezőnyben (már amennyiben Európa alatt az EU-t értette a miniszterlenök, de ez eléggé általános szóhasználat).

Ezzel kapcsolatban azonban bizonytalanságot jelent, hogy maga a kormány sem számít már ekkora növekedésre. Persze mivel a bizottsági előrejelzés májusi, könnyen előfordulhat, hogy az őszi frissítés során más országok növekedési előrejelzése is lefele módosul, és igaz marad az első harmadra vonatkozó miniszterelnöki megjegyzés. Arra pedig természetesen még többet kell várni, hogy a tényleges idei növekedési adatokat megtudjuk.

Jól néz ki 2025, de győzni nehéz lesz

De mi a helyzet a jövő évi kilátásokkal? A nemzetközi szervezetek, magyar állami szervek, elemzőintézetek és agytrösztök előrejelzései alapján reális, hogy jövőre a hazai gazdasági növekedés abban a sávban lesz majd, amelyet most Orbánék célként lőttek be. Ezek az előrejelzések viszont azért közelebb vannak a 3, mint az 5 százalékos növekedéshez. 12 előrejelzésből csak három haladja meg vagy éri el a négy százalékot.

A leggyakoribb várakozás és a várakozások átlaga is 3,5 százalék, amellyel a magyar gazdaságpolitika az elmondottak alapján most kiegyezne. De mire lenne elég a magyar gazdasági teljesítmény jövőre a nemzetközi mezőnyben az előrejelzések szerint, teljesülhet-e Orbán vágya, hogy a magyar növekedés legyen Európában a legmagasabb?

Az előrejelzések alapján ez nem fog összejönni, mivel még a régión belül is magasabb lesz – az előrejelzések átlaga szerint – a 3,4, valamint 3,3 százalékos lengyel és román növekedés, mint a nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő előrejelzések átlagában 3,1 százalékos magyar. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ez ne lenne jó kilátás a regionális mezőnyben, hiszen a 11 régiós országból harmadiknak lenni egyáltalán nem számítana rossznak.

Ráadásul olyan előrejelzések is vannak, amelyek alapján a magyar növekedési adat európai szinten is kiemelkedő lenne. Az Európai Bizottság 2025-ös előrejelzése szerint ugyanis csak a máltai és az ír gazdasági növekedés haladná meg a 3,5 százalékos magyart.

Vannak kockázatok

Az összkép tehát inkább kedvező, és ez a kormánynak is jól jöhet az említett okok miatt. Egyes tényezők esetében ugyanakkor nagy jelentősége lesz az időzítésnek. Az előrejelzések szerint jövőre a lakossági fogyasztás már beindulhat, ugyanakkor sok múlik majd azon, hogy pontosan milyen gyorsasággal áll majd helyre a fogyasztói bizalom itthon. A GKI fogyasztói bizalmi indexe ugyan 2022 októberi mélypontjához képest idén augusztusig trendszerű javulást mutat, de az index alapján a lakosság optimizmusa még messze van a 2022 elején mért szinttől, és még messzebb attól, ahol a járvány előtt állt. Ahogy erről a választások után részletesebben is írtunk, a választások várható eredményét leginkább ez a mutató határozhatja majd meg.

Szintén sok múlik majd azon, hogy Magyarország exportpiacain milyen gyorsan áll majd vissza a kereslet az itthon gyártott termékekre. Ahogy erre az ING Bank elemzése is emlékeztetett, 2025-ben már a külföldi zöldmezős beruházások, például a BMW-gyárban beinduló termelés is lendületet adhat majd a magyar exportnak. A német autóipar gyengélkedéséről érkező hírek – mint például a Volkswagen potenciális németországi gyárbezárásairól szólók –  ugyanakkor arra utalnak, hogy jelentős kockázatok övezik a magyar export visszapattanását, még ha az összkép alapján javulásra lehet is számítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogjaA gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet EU fogyasztói bizalmi index gazdaságpolitika makrogazdaság növekedés Olvasson tovább a kategóriában