Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

Teljesen új politikai helyzetet hozott Magyarországon az EP- és önkormányzati választás. A Fidesz a szavazatainak arányát tekintve – 44,9 százalékot szerezve – még soha nem ért el ilyen rossz eredmény európai parlamenti választásokon. Ennél is fontosabb fejleménye viszont a választásoknak az alig három hónapja létező Tisza párt előretörése, amely 29,7 százalékot kapott. 

Ez 2010 óta a legjobb eredmény, amit ellenzéki párt a Fidesszel szemben indulva elért. Eközben a régi ellenzék pártjai összezsugorodtak, és ezen belül is kiemelkedő fontosságú a Magyar Péter feltűnése előtt még az ellenzék domináns pártjának szerepére készülődő Demokratikus Koalíció meggyengülése, amelynek a Magyar Szocialista Párttal és a Párbeszéddel közös listája mindössze a szavazatok 8,1 százalékát kapta meg.

Az erőviszonyok átrendeződése a következő, 2026-os országgyűlési választásokat megelőző két évben a magyar politikában kifejezetten érdekes időszakot vetít előre. Török Gábor az eredményeket értékelve a Facebookon azt írta, a Fidesz számára nem jelent totális kudarcot a mostani választáson az EP-eredmény, de a Tisza felemelkedése komoly problémákat jelez és egyben okoz is.

A kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség

– jegyezte meg ezzel kapcsolatban a politikai elemző.

A költségvetési és a gazdasági helyzet nemcsak a következő időszakban fogja meghatározni a kormánypárt mozgásterét, de az egyik legfontosabb magyarázata is a vártnál gyengébb eredményének. Ahogy arról a G7-en a választások előtt írtunk, nagyon erős a korreláció a reálbérek változása és a mindenkori kormánypárt választási eredményei között.

Az adatok elemzése alapján arra jutottunk, hogy a reálbérek tavalyi, csaknem 3 százalékos visszaesése 2022-höz képest csaknem 8-9 százalékponttal ronthatja majd a Fidesz eredményét, és az ez alapján vett 45-46 százalékos eredmény nem is volt messze a konkrét végeredménytől (44,9 százalék). Az is fontos, hogy a kormánynak a rossz költségvetési helyzet miatt most nem volt mozgástere olyan osztogatásra, mint a 2022-es országgyűlési választások előtt.

A reálbérek alakulása mellett a fogyasztói bizalmi index alakulása árulkodhat arról, hogy a kormánypárt támogatottsága várhatóan hogyan alakul. És habár a GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi indexe trendszerűen 2022 ősze óta javuló fogyasztói hangulatról árulkodik, az index értéke még nagyon messze van a koronavírus-járvány első hulláma előtt, 2020 elején mért szintjétől, ami szintén magyarázhatja a kormánypárt (saját magához képest) gyengébb szereplését az EP-választásokon.

De pontosan hol állunk most a gazdasági ciklusban, és vajon elég ideje van-e még a kormánypártnak a következő választások előtt, hogy a fogyasztói bizalom újra hozza neki és ne vigye tőle a szavazatokat? És valóban annyira rossz a költségvetési helyzet, hogy a következő választások előtt már nehezebb lesz hangulatjavító intézkedésekkel szavazatokat szerezni? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre próbálunk meg válaszolni.

Pénz hangulatjavításra

Kezdjük a költségvetéssel, aminek a helyzete még mindig rossz, bár már vannak javulásra utaló jelek. Májusban például a Pénzügyminisztérium előzetes adatközlése alapján a költségvetés többletes volt, amire nyolc éve nem volt példa. A Portfolio.hu cikke ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az idei költségvetés lefutása ezzel javult, és a hiány éven belüli alakulásának pályája már kedvezőbb, mint a 2023-as vagy 2022-es költségvetésé.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az idei év a kormányzat számára könnyű lesz. Ez már csak az alapján is látszik, hogy a kormány április elején 675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztását jelentette be, miután elismerte, hogy a tervezett 2,5 százalékos hiánycél nem tartható. Viszont mivel a költségvetés idénre (újra)tervezett 4,5 százalékos hiánya még a kiigazítással együtt sem teljesül – az Európai Bizottság májusi előrejelzése például 5,4 százalékos hiánnyal számol -, az elemzők egy része további kiigazításra is számít az év második felében.

Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója a Portfolio Hitelezés 2024 konferencián május közepén arról beszélt, hogy szerinte a választások után „a választóknak kevésbé fájó” kiigazító lépéseket jelenthet be a kormány, ami például további beruházások elhalasztását jelenthetné. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója azt is felvetette, hogy adóemeléssel is korrigálhatja a kormány a költségvetési helyzetet.

Habár a kormány az Európai Bizottságnak küldött legfrissebb konvergenciaprogramjában a költségvetési hiány fokozatos csökkentését ígéri (2025-ben 3,7 százalékos, 2026-ban 2,9 százalék hiány formájában), a bizottság ennek a megvalósulását nem tartja valószínűnek, és jövőre 4,5 százalékos hiányt jelez előre.

Mindenesetre az elemzők számítanak arra, hogy idén ősszel

2025-re a kormány már a választások elé tervezett büdzsét fogad el.

Ez egyébként jövőre a növekedést is megtolhatja: Tardos Gergely az említett konferencián elmondta, az általa várt jövő évi 3,5 százalékos növekedéshez a választások előtti lazább költségvetési politika is hozzájárulhat.

Növekedési kilátások

A költségvetés, a bérek alakulása és a fogyasztói bizalom visszaépülése szempontjából is meghatározó, hogy milyen általános gazdasági kilátásai vannak a magyar gazdaságnak. Ennek jó indikátora a várható gazdasági növekedés.

Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche – Wiiw) legfrissebb előrejelzéseit összesítve az látszik, hogy 11 közép- és kelet-európai ország mezőnyében

idén és jövőre is valamivel a regionális átlag feletti gazdasági növekedés várható Magyarországon.

Idén a balti és visegrádi országokból, valamint Romániából, Bulgáriából és Horvátországból álló mezőnyben az előrejelzések átlagosan 2 százalékos gazdasági növekedést várnak. A Magyarországra vonatkozó 2,2 százalékos előrejelzési átlag ennél valamivel magasabb, de a régiós mezőnyben közepesnek mondható.

Jövőre viszont az előrejelzések már a régió harmadik legerősebb növekedésére számítanak Magyarországon 3,1 százalékkal, igaz, ebben az évben az egész régióban erősebb gazdasági teljesítményt  – átlagosan 2,8 százalékos növekedést – várnak a előrejelzéseket készítő szervezetek. A hazai előrejelzésekhez képest ráadásul ez még visszafogottnak mondható: a jegybank legfrissebb Inflációs jelentése például 3,5 és 4,5 százalék közötti növekedést vár jövőre, a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők pedig áprilisban 3,4 százalékos növekedést prognosztizáltak 2025-re. 

A 2026-os választás előtt tehát lesz két év olyan év, amikor legalább 2-3 százalékos növekedés lesz. Ez pedig az államháztartás bevételi oldalát is megtámaszthatja, ami muníciót adhat ahhoz, hogy a kormány már egy kicsit lazábban bánjon a választások előtt a költségvetési kiadásokkal.

Fogyasztói bizalom

A költségvetési mozgástér mellett a 2026-os választások felé közeledve annak lesz még a politikai folyamatok szempontjából központi jelentősége, hogy a tavalyi reálbércsökkenés és gazdasági visszaesés alatt mélypontra jutó fogyasztói bizalom milyen gyorsan épül vissza és milyen szintre emelkedik. A gazdasági helyzet szavazói hangulatra gyakorolt hatása nemcsak a Bill Clinton kampánygurujának tulajdonított bölcsesség („It’s the economy, stupid”) szintjén ismert, hanem egészen részletes hazai kutatások is megerősítik a jelentőségét (és számos európai országban is bizonyított ennek a jelentősége).

A 21 Kutatóközpont 2020-as tanulmánya a fogyasztói bizalmi index hazai alakulását és az éppen hatalmon lévő legnagyobb kormánypárt támogatottságát 1998 és 2020 között elemezve arra a következtetésre jut, hogy habár a kettő összefüggése összetettebb, mint amit a két mutató egyszerű együttmozgása alapján feltétezhetnénk*A tanulmány szerint például a 2006 és 2010 közti válság idején a politikai válság következménye volt a fogyasztók gazdasági várakozásainak zuhanása, nem pedig fordítva., a bizalmi index és a kormánypárt támogatottsága itthon nem csak együttmozgást mutat, hanem az egyik hatással is van a másikra. Alapjáraton a fogyasztói bizalom esése a hatalmon lévő párt népszerűségének eséséhez vezet, a gazdasági várakozások javulása pedig emeli a kormánypárt támogatottságát.

Az alábbi ábrán a Fidesz 2014 utáni listás eredményeit és a bizalmi mutatót együtt ábrázolva az összefüggés ugyan nem látszik olyan látványosan, mint a bizalmi mutatót és a közvélemény-kutatási eredményeket összevetve, de azért látható, hogy a választásokat megelőző hónapok jobb fogyasztói hangulata alapjáraton erősebb eredményt hozott a kormánypártnak.

 

Az pedig különösen látványos, hogy a hétvégi EP-választásokat megelőző hónapok elmúlt tíz évben kifejezetten gyengének számító bizalmi indexe ugyanennek az időszaknak a legrosszabb listás eredményét eredményezte a kormánypártnak. (2014-ban ugyanilyen arányt ért el listán az országgyűlési választásokon, de persze az EP- és országgyűlési választások eredményeit nem lehet egy az egyben összevetni.)

A következő időszakban mindezek miatt a legerősebb ellenzéki párt, a Tisza és a Fidesz növekedési ambíciói szempontjából is kulcsfontosságú lesz, hogy a gazdasági hangulat milyen gyorsan javul majd itthon.

A gyors javulás a Fidesznek, a lassabb pedig a Tiszának kedvezne.

Ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, az elmúlt időszakban voltak arra utaló jelek, hogy a várakozásoknál gyorsabban javul itthon a fogyasztói hangulat. A kiskereskedelmi forgalom márciusig éves alapon januártól kezdve rendre erősebb volt az előző hónapnál, a belföldi turizmus pedig éves alapon az első negyedévben 15 százalékkal bővült, és az elemzők egy része is optimistább lett.

Ezzel együtt sem egyértelmű, hogy idén milyen gyors lesz a fogyasztás helyreállása: az áprilisra vonatkozó kiskereskedelmi adat ugyanis például az előző hónaphoz képest már enyhe visszaesést mutatott, és a kiskereskedelmi forgalom még mindig körülbelül ott van, ahol 2021-ben volt a visszaesést megelőzően.

A hosszabb távú kilátások, a növekedés és különösen a reálbérek várható növekedésére vonatkozó előrejelzések ugyanakkor már inkább a kormánypárt támogatottságának kedveznek majd. Utóbbi különösen fontos: amíg ugyanis a reálbérek tavaly 2,9 százalékkal csökkentek, az előrejelzések alapján idén hat százalékot megközelítő vagy akár azt meghaladó reálbérnövekedés várható, és a jövedelmek fogyasztóereje várhatóan 2025-ben is jelentősen – bár az idei növekedés mértékénél kisebb mértékben – nő majd.

Úgy néz ki tehát, hogy a múlt hétvégi választásokon a kormánypárt eredményét a kegyelmi botrány mellett az elmúlt két év rossz gazdasági hangulata is gyengítette, a Magyar Péter-féle Tisza párt eredményét pedig javíthatta. A következő két évben – abban az esetben, ha nem lesz váratlanul gazdasági válság – arra lehet számítani, hogy ez a hatás fokozatosan átfordul majd a kormánypártot erősítő és a kihívóit gyengítő tényezővé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képestEgyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet 2024-es választások fogyasztói bizalmi index választások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.