A kormány idei gazdasági terveinek teljesülése jelentős részben attól függ, hogy a tavalyi fogyasztási sokk után a lakosság mikorra tölti fel megcsappant tartalékait, és mikor mer újra pénzt költeni. Vagy ahogy januári cikkünkben Varga Mihály elhíresült 2013-as megszólalását idézve fogalmaztunk: a lakosság a sebeit nyalogatja, miközben a gazdaságpolitika újra arra vár, hogy a hűtő végre elromoljon. Az elmúlt időszakban egyre több jel mutat abba az irányba, hogy a hűtő előbb romlott el, mint azt sokan várták.

Habár a kormány áprilisban belátta, hogy túlzottan optimista volt az idei 4 százalékos növekedési várakozása, és már csak a piaci elemzői konszenzussal nagyjából megegyező 2,5 százalékra számít, Nagy Márton a fogyasztással kapcsolatban április közepén lényegében győzelmet hirdetett. A nemzetgazdasági miniszter egy debreceni konferencián arról beszélt, hogy öt dolgot szeretnének a tavalyi visszaesés után helyreállítani. Ebből az egyik a fogyasztás, ami a februári adatokat látva Nagy szerint ki van pipálva (a másik négy a beruházás, munkaerőpiac, hitelezés – pipa, és az export, ami egyedül nem pipa Nagy szerint).

Egy májusi konferencián Nagy konkrétabb adatokat is emlegetett, összehasonlítva a kiskereskedelem, a turizmus, valamint a bérek tavalyi és idei alakulását. A Portfolio.hu tudósítása szerint azt is mondta, hogy a kormány idén nemcsak a reálbérek jelentős növekedésére számít, hanem a nyugdíjak reálértékének növekedésére is. Azokat ugyanis 6 százalékkal emelték az év elején, és az egész évre csak 4,5 százalékos inflációt várnak. A márciusi, várakozásoknál erősebb kiskereskedelmi adat kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye pedig azt emelte ki, hogy a fogyasztás három egymást követő hónapja nő, ami annak is a jele, hogy lakosság újra mer költeni (vagy ahogy az NGM fogalmaz, „oldódik az óvatossági motívum”).

Javuló adatok, javuló hangulat

Tavaly az idei gazdasági kilátások kapcsán arról írtunk, hogy mivel a hatalmas infláció miatt a lakosság becsukta a pénztárcáját, hosszú ideig, akár évekig is eltart majd, mire visszaáll a fogyasztás a válságos évek előtti szintre. Éppen ezért érdemes részletesebben is végigvenni az elmúlt hónapok jó híreit, és azt, hogy ezek az adatok mit jelentenek, ha a hosszabb távú trendeket is megnézzük.

Magyarországon egyévnyi csökkenés után tavaly szeptemberben nőtt éves alapon először a bérek értéke reál értelemben, tehát az inflációnál gyorsabban. Szeptember és március között aztán végig kitartott a reálbér-növekedés, sőt, december és március között a bérek vásárlóerejének növekedése kifejezetten nagy volt, ugyanis megközelítette, vagy akár meg is haladta a tíz százalékot. A nettó keresetek januári 14,5 százalékos növekedése meglepte az elemzőket, és még márciusban is kitartott az erős bérdinamika, ami az eredeti várakozásoknál nagyobb idei bérnövekedést vetít előre.

A reálbérek növekedéséből ugyanakkor persze még nem következik automatikusan a fogyasztás megugrása is. A fokozatosabb helyreállásra számító előrejelzéseket tavaly éppen arra alapozták, hogy az emberek eleinte inkább a magas infláció idején megcsappant megtakarításaikat fogják visszaépíteni, és nem rohamozzák meg egyből a boltokat, ahogy az infláció csökkenését érzékelik. 

A belföldi turizmus és a kiskereskedelem forgalmi adatai is arról árulkodnak ugyanakkor, hogy az emberek a várakozásokhoz képest bátrabban költenek. A kiskereskedelem forgalma a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján márciusban februárhoz képest 2, az előző év márciusához képest pedig 4,2 százalékkal nőtt, az élelmiszerüzletek forgalma pedig már második hónapja növekedett, 2023 márciusához képest 3,3 százalékkal. A legfrissebb turisztikai adatok szerint január és március között a belföldi vendégek körében 15 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint 2023 első három hónapjában.

És habár ezek sokszor a várakozásokat meghaladó forgalomról árulkodó adatok, ha hosszabb időtávon nézzük, a kiskereskedelmi forgalom a márciusi ugrással 2021. nyári szintekre jutott vissza, a reálbérek pedig januárban a 2022. júniusi szintet haladták meg.

A G7 gyűjtése alapján az év egészére vonatkozóan az előrejelzések átlagban 11 százalékot meghaladó bérnövekedésre számítanak, míg a Portfolio.hu májusi körkérdése alapján az éves inflációra vonatkozóan az elemzői várakozás átlagosan 4,3 százalék. Mindez azt jelenti, hogy a tavalyi 2,9 százalékos reálbércsökkenés után idén a növekedés akár ennek a duplája is lehet.

A fogyasztói bizalom javulására számíthatunk mindezek mellett két erre vonatkozó felmérés alapján is. A magyar háztartások fizetőképességét jelző Intrum Fizetőképességi Index szerint a magyar lakosság jövedelmi helyzete az első negyedévben javult, és habár a GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi indexe áprilisban – hibahatáron belül ugyan, de – csökkent, trendszerűen 2022 ősze óta javuló fogyasztói hangulatról árulkodik.

Optimistább előrejelzések, fenntartásokkal

A változó fogyasztói hangulat néhány, az elmúlt hónapban megjelenő előrejelzés szerint is meghatározó lehet az idei gazdasági kilátások szempontjából.

A Kopint-Tárki április elején lezárt tavaszi konjunktúrajelentése megjegyzi például, hogy meghatározó lesz idén, hogy „a háztartások körében az óvatossági motívum csak lassan oldódik”, ugyanakkor azt is megemlíti, hogy a januári kereseti adatok alapján 2024-ben a bérnövekedés erőteljesebb lesz az előzetes várakozásoknál. A jelentés szerint a reálkeresetek emelkedése várhatóan számottevően meghaladja a 8 százalékot, a háztartások fogyasztásának növekedése pedig 3 százalék fölé emelkedik.

Az Egyensúly Intézet májusban publikált gazdasági előrejelzése az év eleji adatok alapján szintén megállapítja, hogy növekszik a háztartások fogyasztási hajlandósága, és ez alapján arra számít, hogy újra emelkedő pályára állhat a háztartások fogyasztása.

Tavaly decemberben Móricz Dániel a G7 podcastjában arról beszélt, hogy 2024-ben nem számít a fogyasztás jelentős emelkedésére.

Most én is úgy látom, hogy a fogyasztás hamarabb áll helyre, mint amire korábban számítottam

– mondta a Hold Alapkezelő befektetési vezetője arra a kérdésünkre, hogy a friss adatok alapján változtak-e a várakozásai. Szerinte az infláció, a gázárak gyorsabb csökkenése és az erősebb forintárfolyam, valamint a recessziót relatíve jó állapotban átvészelő munkaerőpiac is hozzájárulhatott a jobb év eleji adatokhoz, illetve az is, hogy nem volt költségvetési megszorítás, ami negatívan érintette volna a lakosság fogyasztási lehetőségeit. Ezek mellett még azt is megemlítette, hogy a megtakarítások reálértéke is gyorsan nőtt az elmúlt negyedévekben, ami a lakossági állampapírok kamatfizetése mellett szintén segíthetett a fogyasztás beindulásában.

„Az élelmiszer-infláció csökkenése volt nagyon látványos, ami erősíthette a fogyasztói bizalmat” – mondta, hozzátéve, hogy a lakosság fogyasztása akár még nagyobb is lehet annál, amit a statisztikák alapján látunk, mert a szomszéd országokba ingázók vásárlásai nem a magyar statisztikákban jelennek meg. Móricz a fogyasztói bizalom további emelkedésére számít, a tavalyi 2 százalékos növekedési előrejelzéséhez képest már 2,5 százalékos növekedést is el tud képzelni 2024-ben. 

A legfrissebb, márciusi piaci előrejelzések átlagának megfelelő 2,5 százaléknál valamivel alacsonyabb, 2,2 százalékos növekedésre számít idén a G7-nek az idei fogyasztási kilátásokról tavaly szintén pesszimistán nyilatkozó Virovácz Péter, az ING szenior elemzője. Szerinte az első negyedévben nem történt olyan drasztikus változás, ami miatt módosítana a korábbi előrejelzésén.

Nekem egyetlen adat okozott meglepetést, mégpedig a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó, ami óvatos optimizmusra ad okot. Viszont még mindig nem vagyok meggyőződve, hogy tartós felpattanásról van szó, és nem csak valamilyen statisztikai hatásról

– mondta, megjegyezve, hogy a bérekre, turizmusra vonatkozó eddigi adatok alapján nem látja a fogyasztói bizalom vártnál gyorsabb helyreállását. Virovácz szerint ráadásul az ipari export adatai a vártnál rosszabbul néznek ki, ez pedig az egész éves gazdasági kilátásokat tekintve ellensúlyozza azt a pozitív meglepetést, amit a kiskereskedelmi adat jelent.

Nem minden elemzőt győznek tehát az idén megismert pozitív adatok, az ugyanakkor biztos, hogy a következő hónapokban a fogyasztáshoz kötődő trendeket érdemes lesz figyelni, az ipar szenvedése mellett ugyanis idén ez határozza majd meg a leginkább a gazdasági folyamatok alakulását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésenUgyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet fogyasztás fogyasztói bizalmi index gdp makrogazdaság növekedés Olvasson tovább a kategóriában