Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
A régiós átlagot hozó vagy azt meg is haladó növekedést várhatunk több új gazdasági előrejelzés alapján itthon az idén, és a reálbér-növekedés miatt újra lesz pénz fogyasztani, de az állam gazdálkodásával nem lesz minden rendben.
Mi történt? Pár napon belül három új makrogazdasági elemzés is megjelent a magyar gazdaságra vonatkozóan. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság és az Egyensúly Intézet is közzétette a friss előrejelzését.
Számokban: idén az EBRD 2,2, jövőre 3,5; az Európai Bizottság 2,4, majd 3,5; az Egyensúly Intézet 2,4, 2025-ben pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon.
- Inflációra vonatkozóan az EBRD nem készített előrejelzést, az Európai Bizottság idén 4,1, jövőre 3,7; az Egyensúly Intézet idén 4,6, jövőre pedig 3,1 százalékos inflációra számít.
Előzmények: az EBRD tavaly szeptemberhez képest 0,6 százalékponttal, az Egyensúly Intézet a februárihoz képest 0,4 százalékponttal rontotta a növekedési előrejelzését 2024-re, az Európai Bizottság viszont nem változtatott rajta a téli előrejelzéséhez képest.
Miért fontos ez? Az idei évre a kormány sokáig 4 százalékos növekedést várt, de ezt az előrejelzést áprilisban 2,5 százalékra módosították.
- A Portfolio.hu márciusi felmérése szerint a hazai piaci előrejelzések átlaga 2,5 százalék, a kormány tehát már reálisabban ítéli meg az idei gazdasági kilátásokat.
Alulnézet: fordulnak a trendek tavalyhoz képest, a háztartások fogyasztása és a beruházások lesznek a magyar növekedés motorjai az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint, amiről a Telex részletesebben is beszámolt.
- „Az Európai Bizottság az újra beinduló gazdasági növekedés hatására a munkaerő iránti kereslet és a reáljövedelmek dinamikus növekedésére számít 2024-ben és 2025-ben” – írta a Szabad Európa a bizottsági előrejelzésről.
Felülnézet: az EBRD előrejelzése alapján a magyar növekedés idén pont megegyezik majd a közép-európai és balti államokból álló országcsoport (9 ország: visegrádi négyek, balti államok, Horvátország és Szlovénia) átlagos növekedésével (2,2 százalék).
- Ugyanebben az országcsoportban az Európai Bizottság 1,9 százalékos átlagos növekedésre számít, itt viszont a várható magyar növekedést (2,4) csak a lengyel (2,8) és a horvát (3,3) előzi meg.
Igen, de: ugyan a beinduló fogyasztásnak és a növekvő reálbéreknek örülhetünk, de az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben növekedni fog a GDP-arányos államadósságráta, és a költségvetési hiány is túl magas lesz, ami miatt túlzottdeficit-eljárás indul Magyarországgal szemben.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
