Minden forintot megmozgatna a kormány a választások előtt
A lakáshitelek kamatszintjének 5 százalék alá szorítását kérte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a bankoktól, ami újabb jele annak, hogy a kormány minden erejével igyekszik felpörgetni a gazdaságot, lehetőleg más pénzén.
Miért fontos ez? Orbán Viktor miniszterelnök Kötcsén kijelentette, hogy jövőre 3-5 százalékos növekedést szeretnének „kipréselni” a magyar gazdaságból. Mivel az exportpiacok továbbra is gyengék, a lakosság pedig részben óvatosan, részben külföldönfogyaszt, a kormány nagy erőkkel keresi a préselés új eszközeit.
Tágabb kontextus: mivel a költségvetés mozgástere korlátozott (a GDP-arányos hiányt csökkenteni kellene), a növekedést más pénzén, illetve elfekvő források mozgósításával próbálja ösztönözni a kormány.
Előbbire példa az ütemes minimálbér-emelés, és hogy szóbeli nyomásgyakorlással – valamint versenyhivatali vizsgálatok ösztönzésével – igyekszik a kormány alacsonyan tartani az üzemanyagok és az élelmiszerek árát.
Utóbbira példa a SZÉP kártyákon lévő összegek költését felpörgetni hivatott digitalizáció, továbbá az a közelmúltbeli felvetés, hogy a hosszú távú megtakarítások egy részét adómentesen fel lehetne használni otthonteremtésre.
Számokban: a lakáshitelek 5 százalékos THM-plafonja a két módszer keverékének tűnik.
Egyrészt a bankoknak be kellene áldozniuk valamennyit az elérhető haszonból, hiszen jelenleg pénzpiaci forrásköltségeik jóval 5 százalék felett vannak, jövőbeli alakulásuk pedig bizonytalan.
Másrészt viszont a bankoknál mintegy 8400 milliárd forint olyan lakossági betét van, amelyre nulla vagy minimális kamatot fizetnek – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője.
Idézet: „A bankok a következő hetekben az alkalmazkodás jegyében elindítják a kamatcsökkentéseiket, alapvetően teljesítve a kormányzat azon elvárását, hogy a lakáshitelezés felfutása új lendületet adjon az új lakások építésének, az építőiparnak és így a gazdaságnak is” – írta várakozásairól a szakember.
Mi várható? A következő hetekben minden bizonnyal új gazdaságélénkítő bejelentések érkeznek a kormánytól, egyebek mellett a 17-22 éves munkások hiteléről és a kkv-k támogatásáról. Érdekes lesz figyelni, hogy ebben számít-e mások anyagi áldozatvállalására a kormány.
A Fidesz számára nagyon fontos a gazdaság dinamizálása a 2026-os választások előtt, mivel a reálbér változása és a fogyasztói bizalmi index alakulása erősen befolyásolja a kormánypárt esélyeit. A gazdasági növekedés adhat fedezetet olyan népszerűségjavító intézkedésekre is, mint a családi adókedvezmény megduplázása.
Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.
Globálisan átlagosan körülbelül ugyanannyian látják egyenlőtlennek a saját országuk egészségügyi rendszerét, ahányan egyenlőnek, utóbbi véleményt viszont csak a magyarok hatoda osztja.
A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.
Még Monacónál is kedvezőbb adózási feltételeket teremtett a kormány a hazai futballban. Ennek is köszönhetően versenyezhet a Fradi már nyugat-európai klubokkal is játékosokért.