Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2018. december 18. 12:04 Vállalat

Korszakváltást jelez, hogy néhány autóipari multi elviszi a termelését Magyarországról

Ahogy a napokban megjelent, hamarosan bezárja gyöngyösi, autók kábelkorbácsait (elektromos kábelelosztó egységeit) előállító üzemét az amerikai Lear Corporation, így körülbelül 500 ember veszíti el az állását. A cég azzal indokolta a lépést, hogy ez a nem gépesíthető, nagy élőmunka-igényű tevékenység már nem végezhető Magyarországon gazdaságosan, ezért a termelést Ukrajnába, Szerbiába, Romániába telepíti át.

Érdekesség, hogy ugyanez a cég bocsátott el tavaly év végén 800 embert Móron, ahol autók üléshuzatait varrták. Az indok is hasonló volt a mostanihoz. Mindkét üzem több mint 20 éven keresztül termelt, bezárásuk tehát korszakváltást jelezhet a hazai gazdaságban. Főleg, hogy tavaly egy másik hasonló profilú vállalkozás is befejezte magyarországi tevékenységét. Az autók belső borításait és üléshuzatait gyártó Prevent Premium és Interior Kft. három nyugat-dunántúli telephelyéről 300 embert bocsátott el, majd a gépeket Bosznia-Hercegovinába telepítette.

Autóipari és más üzemek persze korábban is szűntek meg Magyarországon, ám arra 

a textilipar 90-es évekbeli leépülése óta nemigen volt példa, hogy a bérköltségek miatt zárjanak be gyárak hazánkban.

A válság lecsengését követően, az utóbbi években inkább az volt a jellemző, hogy az alacsony volumen miatt gazdaságtalan vagy az elhelyezkedésük miatt nem bővíthető üzemekre került lakat. Ez történt például Budapesten a Michelin gumiabroncs- és a Danone tejipari gyárával, a Soproni/Heineken martfűi egységével, illetve ez lesz a sorsa a Mondelez győri üzemének is. A Teva gödöllői gyáránál pedig leginkább a cég nemzetközi problémái álltak a háttérben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Negro cukorka a magyarok kedvence, pont ezért kell elvinni MagyarországrólA győri gyártás végzetét egy nekünk kedvezőtlen befektetési döntés, és a hungarikumos sajátosság együttese okozta.

A jelek szerint tehát a magyar gazdaság kiemelt ágazatán, az autóiparon belül vannak olyan tevékenységek, amelyeket a mostani bérszinten már nem éri meg Magyarországon tartani. Az említett cégek esetében ezért érdemes megnézni, hogy mi az a bérszint, ahol már bedobták a törölközőt. Főleg a fizikai munkásoknál érdekes ez, mivel élőmunka-igényes tevékenységekről van szó.

A Prevent Kft. utolsó teljes évében, 2016-ban 229 fizikai dolgozót foglalkoztatott, akiknek átlagosan havi bruttó 144,6 ezer forintot fizetett. Ha a személyi jellegű egyéb kifizetéseket (cafeteria, esetleg bónuszok és hasonlók) is figyelembe vesszük, akkor 165,5 ezer forint volt az átlag. Munkáltatói járulékokkal együtt pedig a cégnek fejenként 207,7 ezer forintba került a foglalkoztatásuk.*A cég euróban vezette a könyveit, éves átlagárfolyammal számoltam át az összegeket forintra.

Ez alapján valószínűnek tűnik, hogy a cég a minimálbér és a garantált bérminimum 2017 elején életbe lépett emelése miatt vitte el a tevékenységet az országból. Az előbbi ekkor 15 százalékkal 127,5 ezer, az utóbbi 25 százalékkal 161 ezer forintra emelkedett. Erről a béremelésről a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) Könnyűipari Tagozata akkoriban azt írta, hogy rendkívüli helyzetek elé állította a könnyűipari vállalkozásokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gazdaság egy részében még csak most jöhet a bérrobbanás

A Lear esetében nem lehet elkülöníteni a móri varrónők keresetét a gödöllői és gyöngyösi kábelkorbácsgyártók, a győri autóülés-előállítók és a fóti raktárosok fizetésétől, de előbbieknek jó eséllyel szintén a 2017-es minimálbéremelés pecsételte meg a sorsát, hiszen a cég 2017 márciusában döntött a móri egység bezárásáról. Ráadásul ekkor már azt is lehetett tudni, hogy 2018 elején ismét jelentősen nőnek a kötelező bérek (a minimálbér 138 ezer, a garantált bérminimum 181,5 ezer forintra).

Úgy tűnik tehát, hogy az autóiparnak dolgozó magyar varrónők munkája már a 2017-es minimálbér-emeléssel kiárazódott a piacról.

Az más kérdés, hogy ez nem feltétlenül baj. Baloldali közgazdászok javasolni is szokták, hogy a minimálbér emelésével fokozatosan szorítsák ki az országból a rosszul fizető munkahelyeket, ahonnan olyan helyre mehetnek dolgozni az emberek, ahol nagyobb értéket tudnak előállítani, és jobban megfizetik őket.

Ez persze csak akkor működik, ha vannak ilyen munkahelyek, lehetőleg a megszűnőkhöz közel. Egyelőre úgy tűnik, hogy most Magyarországon ez a helyzet, a munkaerő-hiányos helyzetben az elbocsátott dolgozók aránylag könnyen el tudtak helyezkedni. Az eddigi jelzések szerint ez így lesz Gyöngyösön is. Az más kérdés, hogy a folyamat így is okozhat torzulást a gazdaságban, például a magyar tulajdonú vállalatok visszaszorulását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

A Learre visszatérve, a varrónők év közbeni fokozatos elbocsátása meglátszott a vállalat számain, akár az alkalmazottak létszámát, akár a kereseteket nézzük. 2016-ban átlagosan még 2660 volt a cég fizikai dolgozóinak létszáma, tavaly viszont már csak 1991. Még látványosabb a változás a keresetekben. Két éve egy fizikai munkás havi bruttó 236,5 ezret keresett a vállalatnál, tavaly már 302,7 ezret. Személyi jellegű egyéb kifizetésekkel számolva a két össze 281,7 ezer (2016), illetve 354,2 ezer (2017) forint.*Itt is euróból számoltam forintra, éves átlagárfolyammal.

Ebben minden bizonnyal nemcsak az általános béremelési kényszer játszott szerepet, hanem a dolgozói összetétel megváltozása. Tavaly már kevesebb varrónő volt a létszámon belül, mint 2016-ban, így jóval kevésbé húzták le a céges átlagot, mint korábban.

A 2018-as számok még nincsenek meg, de mivel a bérek idén is lendületesen emelkedtek, a cég következő beszámolójában minden bizonnyal még magasabb számok szerepelnek. Ez pedig a jelek szerint már a kábelkorbácsgyártás nyereségességét is aláásta. Pedig a teljes céges költség a járulékcsökkentés miatt kisebb arányban nőtt, mint a bérek. Az egy fizikai munkásra jutó teljes bérköltség 2016-ban 359,4 ezer forint volt, 2017-ben 438,6 ezer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBudapesten kívül három megyében nagyobb az átlagfizetés 200 ezernélAz eddiginél picit lassabban, de még mindig nagyon nőnek a fizetések az országban.

Ez egyébként – hacsak nem áll át másik tevékenységre – a Lear gödöllői egysége számára is rosszat jelenthet, hiszen ott ugyanúgy kábelkorbácsokat állítanak elő, mint a megszűnő gyöngyösi egységben. Főleg úgy, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum jövőre várhatóan ismét 10 százalék körüli mértékben nő majd. A cég a legutóbbi adat szerint 2284 főt foglalkoztat, nagyjából ezerrel kevesebbet, mint egy éve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatalmas beruházásokba hajszolják magukat a cégek, hogy ki tudják fizetni a béredetA termelékenység növekedését kényszeríthetik ki a béremelések. Aki nem mozdul az automatizáció és a hatékonyság felé, nagy eséllyel elbukik.

Vállalat autóipar garantált bérminimum Lear Corporation minimálbér multik Prevent Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Debreczeni Anna
2019. október 22. 12:35 Vállalat

Hogyan tűnhet ki egy vállalkozó a tömegből?

Közösségépítő csilifarm, biológia tankönyvből kiugró 3D-s csontváz, hangoskönyv a dugóban ülve - startupok mutatkoztak be a Telekom innovációs rendezvényén.

Torontáli Zoltán
2019. október 20. 13:26 Vállalat

Az egyik legjobban fejlődő magyar fuvaroscég maga a rejtély

Egyetlen alkalmazott, hirtelen 2,5 milliárdra ugró árbevétel, iszonyatos költségek és egy rendhagyó telephely. Mit tud a Szibéria Speed Trans, amit mások nem?

Stubnya Bence
2019. október 17. 16:30 Vállalat

Trükkösen oldotta meg a versenyhivatal az Emag és az Edigital összeolvadásának feladványát

Jóváhagyták az összeolvadást, és kihozták, hogy nincs külön online kiskerpiac. De ha lenne, az se lett volna baj a versenyhivatal szerint.

Fontos

Tóth István János
2019. október 22. 17:13 Közélet

A piaci versenyt is porig rombolja a korrupció

Ahogy egyre korruptabbá váltak a közbeszerzések, úgy vált egyre koncentráltabbá a piac. Ez az egész ország növekedését rombolja.

Bucsky Péter
2019. október 22. 06:44 Közélet

A botrányhősök 18 milliárdot kaszáltak, mióta Borkai a polgármester

Az utóbbi 13 évben a győri közbeszerzések 37 százalékát olyan cégek nyerték, amelyek tulajdonosainak vagy vezetőinek neve előkerült a polgármester botrányában.

Váczi István
2019. október 21. 06:55 Élet

Elköltöttek 17 milliárdot, de még mindig rákkeltő víz folyik a csapból

Az ország 85 településén tavaly elérte vagy meghaladta az ivóvíz arzéntartalma a határértéket, pedig 70-ben már rég lezárult a probléma megszüntetésére hivatott beruházás. Itt is felbukkannak az állami megrendelések sztárjai.