Hírlevél feliratkozás
Nagy Bertalan
2018. június 16. 15:05 Közélet, Vállalat

A gazdaság egy részében még csak most jöhet a bérrobbanás

(A cikk szerzője a Concorde Értékpapír Zrt. privátbanki üzletfejlesztési igazgatója)

Örülhetnek a munkavállalók, több mint tíz százalékkal nőttek itthon a bérek tavaly, néhány ágazatban munkaerőhiány van. Könnyű lehet most akár jobb feltételekkel munkahelyet váltani, de jól nézzük meg hová megyünk, mert egyes szektorokban a túlélésért küzdenek a kis cégek a növekvő bérköltségek miatt.

Míg 2016-ban 263 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, addig 2017-ben ez már 297 ezer forint volt, ami 12,8 százalékos növekedést jelent. Örülhetnek a munkavállalók, mert ha nem is kétszámjegyű, de átlagosan 7-8 százalékos béremelkedéssel lehet számolni 2018-ban is. A minimálbér 8 és a garantált bérminimum 12 százalékkal történő emelése is a bérek növekedését segíti. Arányaiban a legnagyobb béremelést az alacsony keresetűek kapják majd, de a magasabb szaktudást igénylő ágazatokban dolgozók sem maradnak ki a bérrendezésből. Az ország keleti felében, ahol alacsonyabbak voltak a bérek vagy évek óta elmaradt a béremelés, ott 

akár 20-30 százalékos bérrendezés is jöhet idén.

 

A cégeknek a nyitott pozíciók betöltése, a munkaerő megtartása költségnövekedéssel jár. Ez egyes szektorokban a következő években 10-20 százalékkal is növelheti a bérköltséget. A munkaerőhiány nem csak idehaza, globálisan is kiemelt kérdés. Érinti a kisvállalkozásokat, csak úgy, mint a nagy, több ezer főt foglalkoztató vállalatokat.

 

A nagyvállalat szenved, mert nála egy 10 százalékos fluktuáció éves szinten akár 500-1000 fő felvételét, integrációját, betanítását is jelentheti, miközben nem ritkán a vállalati kultúra is felhígul. Nem meglepő, hogy egyre több cég gondolkozik az egyes munkafolyamatok automatizálásán. Persze programozót, fejlesztőmérnököt sem könnyű most találni, de a versenyelőny megtartásához elengedhetetlen. A bérnövekedés rontja a profitabilitást, így az alacsonyabb termelékenységű munkafolyamatok és a bérnövekedés a gépesítés irányába hajtja a cégeket, ami végső soron javuló hatékonyságot is hozhat. Az autóiparban nem ritka, hogy az új beruházásokhoz fele annyi ember kell az 5-10 évvel ezelőtti projektekhez képest.

 

A nagyvállalati bérfeszültségeket jól mutatta a tavalyi 6 napos sztrájk is a VW szlovák gyárában, ahol a szakszervezet 16 százalékos béremelést követelt, melyből végül 3 ütemben, összesen több mint 13 százalékos emelést kaptak a dolgozók. A környező országokban is tapasztalható bérfeszültség a hazai munkások bérét is emelheti az autószektorban, így a győri Audi vagy a kecskeméti Mercedes gyár alkalmazottai és ezen gyárak beszállítói fizetésére is hatással lehet egy ilyen bejelentés. A bérfeszültség nem csak az autógyártókat érinti, itt vannak például a légitársaságok is. A Wizz Air diszkont légitársaság vezérigazgatója év elején a 3. negyedéves eredmények értékelésekor kiemelte, hogy a cég kiadási között jelentős mértékben, 28 százalékkal nőtt a bérköltség, melyet leginkább a pilóták fizetésének emelkedése okozott.

A kisvállalkozás érzi a bérfeszültséget, próbálja tartani a versenyt, de várhatóan ez a szektor lesz a legnehezebb helyzetben. A humánerőforrás-igényes kiskereskedelem nyomás alá kerülhet, itt a termelés csökkenése, a versenyképesség romlása várható. Ha a cég úgy dönt, hogy nem emeli az alkalmazottai béreit, akkor ennek az lehet a kifutása, hogy adott esetben alacsonyabban kvalifikált emberekkel kell feltöltenie a pozíciókat, akik még hajlandók ezért az alacsonyabb bérért dolgozni. Nem meglepő módon, ez a döntés a termelékenység rovására mehet, a szakma felhígulását jelentheti, a szolgáltatás minőségének romlásához vezethet.

A kisboltok a bérversenyt, a munkaerőhiányt és a garantált bérminimum emelést már csak nehezen vagy lassan egyáltalán nem fogják tudni kigazdálkodni. Itt a LIDL kavarta fel legutóbb az amúgy is feszült piacot, miután bejelentette, hogy a fizikai munkavállalók, bolti dolgozók bére már a bruttó 300 ezer forintot, míg az üzletvezetők havi fizetése már a 700 ezer forintot is meghaladhatja. Ezzel a kis boltok kerültek nehéz helyzetbe, mert ahol nem elég tőkeerős a tulajdonosi kör vagy alacsonyabb a termelékenység, ott az idei év már gondokat okozhat, melyet a járulékcsökkenés sem tud teljesen kompenzálni.

Aki az elmúlt 2-3 évben próbált építkezni vagy akár csak kisebb munkákra keresett szakembert, az pontosan tudja, hogy milyen nehéz ma kőművest vagy akár vízszerelőt találni. A nagyobb beruházások szinte teljesen elvonták a szabad kapacitásokat és lassan már rendelkezésre állási díjat is fizetni kell nekik, mert ha nem tudjuk időben odaadni a munkát a vállalkozónak, akkor a szabad kapacitásra azonnal lecsapnak mások és megint hónapokkal csúszik az építkezés vagy újra heteket várhatunk egy kisebb munka elvégzésére.

Egy építési vállalkozó elmondása szerint az építkezésen a biztonsági őr már nem is az alapanyagokra vigyáz elsősorban, hanem a munkásokra, hogy ne csábíthassák át őket más építkezésekre.

Ki fizeti valójában a nap végén a növekvő béreket?

Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások hogyan fogják kigazdálkodni a béremelkedés okozta többletköltséget. A prémium termékek magasabb profit marzzsal kerülnek a boltok polcaira, ezen árucikkek gyártói talán könnyebben elviselik vagy be tudják építeni a bérnövekményt az árakba, de valószínűbb, hogy a magasabb bérköltség a nap végén drágulást hoz majd. Áremelkedés lehet a sarki kisboltban, emelkedhet a repülőjegyek ára vagy az is elképzelhető, hogy az autógyártók legújabb modelljei lesznek drágábbak a kifutó modellekhez képest. Nem meglepő módon ahol bérnövekedés és munkaerő koncentráció tapasztalható, ott a növekvő kereslet hatására az albérleti árak is emelkedtek.

Közélet Vállalat bér jövedelem munkaerő Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Stubnya Bence
2022. június 24. 04:34 Közélet

Nem véletlen, hogy egy költségvetési kiigazítás közben nyúl a kormány a túl jól sikerült katához

Tavaly már minden tizedik magyar foglalkoztatott katás vállalkozó volt, közülük 100-150 ezren lehetnek olyanok, akik jóval több adót is fizethetnének.

Pálos Máté
2022. június 22. 04:34 Közélet

“A rendőrséget lehet így hatékonyan szervezni, az oktatást viszont nem!”

Interjú Horn Dániellel, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójával.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Torontáli Zoltán
2022. június 28. 09:20 Vállalat

A kis boltos fog tönkremenni, ha a drágulás miatt spórolnod kell

Ha a lakosság kevesebb élelmiszert vesz, az egyébként is vergődő kis boltok megoldhatatlan üzleti feladattal találják szembe magukat.