Hírlevél feliratkozás
Nagy Bertalan
2018. június 16. 15:05 Közélet, Vállalat

A gazdaság egy részében még csak most jöhet a bérrobbanás

(A cikk szerzője a Concorde Értékpapír Zrt. privátbanki üzletfejlesztési igazgatója)

Örülhetnek a munkavállalók, több mint tíz százalékkal nőttek itthon a bérek tavaly, néhány ágazatban munkaerőhiány van. Könnyű lehet most akár jobb feltételekkel munkahelyet váltani, de jól nézzük meg hová megyünk, mert egyes szektorokban a túlélésért küzdenek a kis cégek a növekvő bérköltségek miatt.

Míg 2016-ban 263 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, addig 2017-ben ez már 297 ezer forint volt, ami 12,8 százalékos növekedést jelent. Örülhetnek a munkavállalók, mert ha nem is kétszámjegyű, de átlagosan 7-8 százalékos béremelkedéssel lehet számolni 2018-ban is. A minimálbér 8 és a garantált bérminimum 12 százalékkal történő emelése is a bérek növekedését segíti. Arányaiban a legnagyobb béremelést az alacsony keresetűek kapják majd, de a magasabb szaktudást igénylő ágazatokban dolgozók sem maradnak ki a bérrendezésből. Az ország keleti felében, ahol alacsonyabbak voltak a bérek vagy évek óta elmaradt a béremelés, ott 

akár 20-30 százalékos bérrendezés is jöhet idén.

 

A cégeknek a nyitott pozíciók betöltése, a munkaerő megtartása költségnövekedéssel jár. Ez egyes szektorokban a következő években 10-20 százalékkal is növelheti a bérköltséget. A munkaerőhiány nem csak idehaza, globálisan is kiemelt kérdés. Érinti a kisvállalkozásokat, csak úgy, mint a nagy, több ezer főt foglalkoztató vállalatokat.

 

A nagyvállalat szenved, mert nála egy 10 százalékos fluktuáció éves szinten akár 500-1000 fő felvételét, integrációját, betanítását is jelentheti, miközben nem ritkán a vállalati kultúra is felhígul. Nem meglepő, hogy egyre több cég gondolkozik az egyes munkafolyamatok automatizálásán. Persze programozót, fejlesztőmérnököt sem könnyű most találni, de a versenyelőny megtartásához elengedhetetlen. A bérnövekedés rontja a profitabilitást, így az alacsonyabb termelékenységű munkafolyamatok és a bérnövekedés a gépesítés irányába hajtja a cégeket, ami végső soron javuló hatékonyságot is hozhat. Az autóiparban nem ritka, hogy az új beruházásokhoz fele annyi ember kell az 5-10 évvel ezelőtti projektekhez képest.

 

A nagyvállalati bérfeszültségeket jól mutatta a tavalyi 6 napos sztrájk is a VW szlovák gyárában, ahol a szakszervezet 16 százalékos béremelést követelt, melyből végül 3 ütemben, összesen több mint 13 százalékos emelést kaptak a dolgozók. A környező országokban is tapasztalható bérfeszültség a hazai munkások bérét is emelheti az autószektorban, így a győri Audi vagy a kecskeméti Mercedes gyár alkalmazottai és ezen gyárak beszállítói fizetésére is hatással lehet egy ilyen bejelentés. A bérfeszültség nem csak az autógyártókat érinti, itt vannak például a légitársaságok is. A Wizz Air diszkont légitársaság vezérigazgatója év elején a 3. negyedéves eredmények értékelésekor kiemelte, hogy a cég kiadási között jelentős mértékben, 28 százalékkal nőtt a bérköltség, melyet leginkább a pilóták fizetésének emelkedése okozott.

A kisvállalkozás érzi a bérfeszültséget, próbálja tartani a versenyt, de várhatóan ez a szektor lesz a legnehezebb helyzetben. A humánerőforrás-igényes kiskereskedelem nyomás alá kerülhet, itt a termelés csökkenése, a versenyképesség romlása várható. Ha a cég úgy dönt, hogy nem emeli az alkalmazottai béreit, akkor ennek az lehet a kifutása, hogy adott esetben alacsonyabban kvalifikált emberekkel kell feltöltenie a pozíciókat, akik még hajlandók ezért az alacsonyabb bérért dolgozni. Nem meglepő módon, ez a döntés a termelékenység rovására mehet, a szakma felhígulását jelentheti, a szolgáltatás minőségének romlásához vezethet.

A kisboltok a bérversenyt, a munkaerőhiányt és a garantált bérminimum emelést már csak nehezen vagy lassan egyáltalán nem fogják tudni kigazdálkodni. Itt a LIDL kavarta fel legutóbb az amúgy is feszült piacot, miután bejelentette, hogy a fizikai munkavállalók, bolti dolgozók bére már a bruttó 300 ezer forintot, míg az üzletvezetők havi fizetése már a 700 ezer forintot is meghaladhatja. Ezzel a kis boltok kerültek nehéz helyzetbe, mert ahol nem elég tőkeerős a tulajdonosi kör vagy alacsonyabb a termelékenység, ott az idei év már gondokat okozhat, melyet a járulékcsökkenés sem tud teljesen kompenzálni.

Aki az elmúlt 2-3 évben próbált építkezni vagy akár csak kisebb munkákra keresett szakembert, az pontosan tudja, hogy milyen nehéz ma kőművest vagy akár vízszerelőt találni. A nagyobb beruházások szinte teljesen elvonták a szabad kapacitásokat és lassan már rendelkezésre állási díjat is fizetni kell nekik, mert ha nem tudjuk időben odaadni a munkát a vállalkozónak, akkor a szabad kapacitásra azonnal lecsapnak mások és megint hónapokkal csúszik az építkezés vagy újra heteket várhatunk egy kisebb munka elvégzésére.

Egy építési vállalkozó elmondása szerint az építkezésen a biztonsági őr már nem is az alapanyagokra vigyáz elsősorban, hanem a munkásokra, hogy ne csábíthassák át őket más építkezésekre.

Ki fizeti valójában a nap végén a növekvő béreket?

Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások hogyan fogják kigazdálkodni a béremelkedés okozta többletköltséget. A prémium termékek magasabb profit marzzsal kerülnek a boltok polcaira, ezen árucikkek gyártói talán könnyebben elviselik vagy be tudják építeni a bérnövekményt az árakba, de valószínűbb, hogy a magasabb bérköltség a nap végén drágulást hoz majd. Áremelkedés lehet a sarki kisboltban, emelkedhet a repülőjegyek ára vagy az is elképzelhető, hogy az autógyártók legújabb modelljei lesznek drágábbak a kifutó modellekhez képest. Nem meglepő módon ahol bérnövekedés és munkaerő koncentráció tapasztalható, ott a növekvő kereslet hatására az albérleti árak is emelkedtek.

Közélet Vállalat bér jövedelem munkaerő Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. január 15. 15:20 Közélet

Ősi dakota közmondás: a világ azé, aki megosztja!

A társadalmi integráció veszélyeztetése komoly dolog, a csoportalapú indulatkeltés tudatos, gátlástalan alkalmazása felelősségre vonásért kiált.

Jandó Zoltán
2021. január 15. 06:33 Közélet, Vállalat

Újabb százmilliókkal tömték ki a 2017-es vizes vb-t szervező, azóta csak botrányokat halmozó céget

Az évek óta botrányos körülmények között vergődő vállalatot a harmadik nekifutásra sem sikerült megszüntetni, újabb százmilliókat emésztett fel a működése.

Stubnya Bence
2021. január 14. 05:51 Közélet

Olyan lemaradást okoz az iskolákban a távoktatás, amit hosszú évek alatt lehet csak ledolgozni

Minél szegényebb és fiatalabb egy diák, annál komolyabb lemaradást okozhat neki a távoktatás.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 14. 16:32 Adat

Csehország és Szlovákia harmadik hullámot kapott a nyakába, mert az ünnepek előtt lazított

Az óvintézkedések korai lazítása azonnal és drámaian érezteti a hatását a járványgörbéken.

Mészáros R. Tamás
2021. január 13. 17:39 Világ

Mit akarhat Kína valójában a híres Övezet és út kezdeményezésével?

Peking a Világbankot meghaladó értékben finanszírozott világszerte kikötőket, hidakat, erőműveket és vasutakat, ám hirtelen megtorpant a beruházások üteme.

Bucsky Péter
2021. január 13. 06:28 Közélet

Van egy díjmentes és hasznos digitális szolgáltatása a magyar államnak, amit kevesen használnak

Minden magyar állampolgárnak ingyenes és könnyen elérhető elektronikus aláírási lehetősége van, ami nem csak állami ügyintézésre alkalmas, hanem akár szerződéseket is lehet vele kötni a fotelből.