Hírlevél feliratkozás
Nagy Bertalan
2018. június 16. 15:05 Közélet, Vállalat

A gazdaság egy részében még csak most jöhet a bérrobbanás

(A cikk szerzője a Concorde Értékpapír Zrt. privátbanki üzletfejlesztési igazgatója)

Örülhetnek a munkavállalók, több mint tíz százalékkal nőttek itthon a bérek tavaly, néhány ágazatban munkaerőhiány van. Könnyű lehet most akár jobb feltételekkel munkahelyet váltani, de jól nézzük meg hová megyünk, mert egyes szektorokban a túlélésért küzdenek a kis cégek a növekvő bérköltségek miatt.

Míg 2016-ban 263 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, addig 2017-ben ez már 297 ezer forint volt, ami 12,8 százalékos növekedést jelent. Örülhetnek a munkavállalók, mert ha nem is kétszámjegyű, de átlagosan 7-8 százalékos béremelkedéssel lehet számolni 2018-ban is. A minimálbér 8 és a garantált bérminimum 12 százalékkal történő emelése is a bérek növekedését segíti. Arányaiban a legnagyobb béremelést az alacsony keresetűek kapják majd, de a magasabb szaktudást igénylő ágazatokban dolgozók sem maradnak ki a bérrendezésből. Az ország keleti felében, ahol alacsonyabbak voltak a bérek vagy évek óta elmaradt a béremelés, ott 

akár 20-30 százalékos bérrendezés is jöhet idén.

 

A cégeknek a nyitott pozíciók betöltése, a munkaerő megtartása költségnövekedéssel jár. Ez egyes szektorokban a következő években 10-20 százalékkal is növelheti a bérköltséget. A munkaerőhiány nem csak idehaza, globálisan is kiemelt kérdés. Érinti a kisvállalkozásokat, csak úgy, mint a nagy, több ezer főt foglalkoztató vállalatokat.

 

A nagyvállalat szenved, mert nála egy 10 százalékos fluktuáció éves szinten akár 500-1000 fő felvételét, integrációját, betanítását is jelentheti, miközben nem ritkán a vállalati kultúra is felhígul. Nem meglepő, hogy egyre több cég gondolkozik az egyes munkafolyamatok automatizálásán. Persze programozót, fejlesztőmérnököt sem könnyű most találni, de a versenyelőny megtartásához elengedhetetlen. A bérnövekedés rontja a profitabilitást, így az alacsonyabb termelékenységű munkafolyamatok és a bérnövekedés a gépesítés irányába hajtja a cégeket, ami végső soron javuló hatékonyságot is hozhat. Az autóiparban nem ritka, hogy az új beruházásokhoz fele annyi ember kell az 5-10 évvel ezelőtti projektekhez képest.

 

A nagyvállalati bérfeszültségeket jól mutatta a tavalyi 6 napos sztrájk is a VW szlovák gyárában, ahol a szakszervezet 16 százalékos béremelést követelt, melyből végül 3 ütemben, összesen több mint 13 százalékos emelést kaptak a dolgozók. A környező országokban is tapasztalható bérfeszültség a hazai munkások bérét is emelheti az autószektorban, így a győri Audi vagy a kecskeméti Mercedes gyár alkalmazottai és ezen gyárak beszállítói fizetésére is hatással lehet egy ilyen bejelentés. A bérfeszültség nem csak az autógyártókat érinti, itt vannak például a légitársaságok is. A Wizz Air diszkont légitársaság vezérigazgatója év elején a 3. negyedéves eredmények értékelésekor kiemelte, hogy a cég kiadási között jelentős mértékben, 28 százalékkal nőtt a bérköltség, melyet leginkább a pilóták fizetésének emelkedése okozott.

A kisvállalkozás érzi a bérfeszültséget, próbálja tartani a versenyt, de várhatóan ez a szektor lesz a legnehezebb helyzetben. A humánerőforrás-igényes kiskereskedelem nyomás alá kerülhet, itt a termelés csökkenése, a versenyképesség romlása várható. Ha a cég úgy dönt, hogy nem emeli az alkalmazottai béreit, akkor ennek az lehet a kifutása, hogy adott esetben alacsonyabban kvalifikált emberekkel kell feltöltenie a pozíciókat, akik még hajlandók ezért az alacsonyabb bérért dolgozni. Nem meglepő módon, ez a döntés a termelékenység rovására mehet, a szakma felhígulását jelentheti, a szolgáltatás minőségének romlásához vezethet.

A kisboltok a bérversenyt, a munkaerőhiányt és a garantált bérminimum emelést már csak nehezen vagy lassan egyáltalán nem fogják tudni kigazdálkodni. Itt a LIDL kavarta fel legutóbb az amúgy is feszült piacot, miután bejelentette, hogy a fizikai munkavállalók, bolti dolgozók bére már a bruttó 300 ezer forintot, míg az üzletvezetők havi fizetése már a 700 ezer forintot is meghaladhatja. Ezzel a kis boltok kerültek nehéz helyzetbe, mert ahol nem elég tőkeerős a tulajdonosi kör vagy alacsonyabb a termelékenység, ott az idei év már gondokat okozhat, melyet a járulékcsökkenés sem tud teljesen kompenzálni.

Aki az elmúlt 2-3 évben próbált építkezni vagy akár csak kisebb munkákra keresett szakembert, az pontosan tudja, hogy milyen nehéz ma kőművest vagy akár vízszerelőt találni. A nagyobb beruházások szinte teljesen elvonták a szabad kapacitásokat és lassan már rendelkezésre állási díjat is fizetni kell nekik, mert ha nem tudjuk időben odaadni a munkát a vállalkozónak, akkor a szabad kapacitásra azonnal lecsapnak mások és megint hónapokkal csúszik az építkezés vagy újra heteket várhatunk egy kisebb munka elvégzésére.

Egy építési vállalkozó elmondása szerint az építkezésen a biztonsági őr már nem is az alapanyagokra vigyáz elsősorban, hanem a munkásokra, hogy ne csábíthassák át őket más építkezésekre.

Ki fizeti valójában a nap végén a növekvő béreket?

Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások hogyan fogják kigazdálkodni a béremelkedés okozta többletköltséget. A prémium termékek magasabb profit marzzsal kerülnek a boltok polcaira, ezen árucikkek gyártói talán könnyebben elviselik vagy be tudják építeni a bérnövekményt az árakba, de valószínűbb, hogy a magasabb bérköltség a nap végén drágulást hoz majd. Áremelkedés lehet a sarki kisboltban, emelkedhet a repülőjegyek ára vagy az is elképzelhető, hogy az autógyártók legújabb modelljei lesznek drágábbak a kifutó modellekhez képest. Nem meglepő módon ahol bérnövekedés és munkaerő koncentráció tapasztalható, ott a növekvő kereslet hatására az albérleti árak is emelkedtek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat bér jövedelem munkaerő Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. július 25. 08:56 Közélet

Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás

Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Fontos

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.