A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.
Az elmúlt években az egész visegrádi régióban voltak kínai járműipari beruházások, de csak Magyarországon nőtt jelentősen a szerepük.
Joggal gondolhatnánk, hogy a kínai elektromosautó- és akkumulátorgyártók dúskálnak a pénzben, részvényei pedig napjaink legjobb befektetései. A valóság távol áll ettől.
A kedvező árak után előbb-utóbb a technológiai előnyt is a kínai autók javára lehet írni.
Elhúzott a járműgyártás az élelmiszeripar mellett, mégsem biztos, hogy jobban jár az ország egy autógyártó munkással, mint egy szalámikészítővel.
A francia kormány egy héttel a BYD szegedi gyárának bejelentése előtt közölte, hogy a jövőben nem ad támogatást a kínai elektromos autókra, és az európai gyártást akarja ösztönözni.
Az élesedő piaci versenyben a Volkswagen már az elektromos autók gyártására átállított üzemeit érintő megszorításokat kénytelen meglépni.
A magyar gazdaság lezárta a technikai recesszióval fémjelzett korszakot, ugyanakkor ebből a háztartások túlnyomó többsége aligha érzékelt valamit.
A Continental veszprémi telephelye már 30 éve autóipari fejlesztések és termelési tevékenységek központja, a jubileum alkalmából beszélgettünk Sven Tschelzek kutatás-fejlesztési vezetővel arról, mi teszi különlegessé a központot.
A foglalkoztatás fenntartásához meg kell háromszorozni az elektromosautó-gyártást, aminek Európában nem fognak örülni.