Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. április 6. 16:25 Adat

Hiába nőtt jelentősen a béred, a multiknak egy forinttal sem kerülsz többe

Uniós összevetésben is kifejezetten nagyot nőttek a bérek Magyarországon 2020-ban az Eurostat adatai szerint. A magyar munkavállalók óránként 2786 forintot kerestek, 230 forinttal többet, mint egy évvel korábban. Helyi devizában ennél nagyobb mértékű növekedést mindössze négy tagállamban – Csehországban, Szlovákiában, Portugáliában és Litvániában mértek – de 10 százalék felett kizárólag utóbbiban gyarapodtak a fizetések.

A munkaerőköltség növekedésében – ez az az összeg, amibe egy alkalmazott összesen kerül munkaadójának – még előkelőbb helyen állunk. Tavaly ez óránként 3480 forint volt, közel 8 százalékkal több, mint 2019-ben, amiről az Eurostat rövid beszámolójában ki is emelte, hogy az eurózónán kívül a legnagyobb mértékű emelkedés az egész unióban. Az eurózónán belül is csak Portugáliában volt ennél nagyobb növekedés.

Tényleg szűkmarkú volt a kormány

A helyezésbeli különbség abból ered, hogy az egyes országokban elég eltérően változtak tavaly azok a munkaerőhöz köthető kiadások is, amelyek nem az alkalmazottakhoz kerültek. Tipikusan ilyenek a munkáltatót terhelő adók és járulékok, illetve ellentétes előjellel ezen a soron jelennek meg azok a támogatások is, amelyek visszatérítik a vállalatok bérköltségeinek egy részét vagy egészét. Utóbbiaknak tavaly különösen nagy jelentősége lehetett. A járvány alatt ugyanis az országok jelentős része próbálta olyan intézkedésekkel megóvni a veszélybe került munkahelyeket, amelyek során az állam legalább részben átvállalta a leginkább érintett vállalatok fizetésekhez kötődő kiadásait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország bértámogatási programja volt a legszűkmarkúbb az egész EU-banOlyan kiugróan kevés érintett kapott nálunk támogatást, hogy ha ránézünk az összehasonlító grafikonra, a magyar adatot szinte nem is látjuk.

Az Eurostat nem részletezi, hogy az ilyen egyéb költségek pontosan miből tevődnek össze, de a korábbi évek adataival összevetve 2020-ban szinte biztos, hogy komoly hatása volt a válság miatt hozott intézkedéseknek. Az ilyen költségek tavaly a tagállamok harmadában csökkentek, miközben a korábbi években egy-két kivételtől eltekintve mindenhol folyamatosan nőttek, azaz 2020 egyértelműen fordulatot hozott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMind a három másik visegrádi ország nagyobb támogatást ad a bajba került cégek dolgozóinak, mint MagyarországUtólag látszik majd, hogy mire volt elég az egyes országokban a kurzarbeit, de a feltételeket összehasonítva a magyar szigorúbb és kevesebbet ad, mint a cseh, a lengyel, vagy a szlovák.

Magyarországon mondjuk pont nem: nálunk tavaly is emelkedtek a cégek béren kívüli egyéb munkaerőhöz köthető kiadásai. Ez visszaigazolja, hogy itthon kifejezetten szűkmarkú volt a vállalatoknak nyújtott bértámogatás. Az összes munkaerőköltség növekedésében mögöttünk álló Szlovákia és Litvánia például a béremelkedési listán részben azért került elénk, mert náluk az ilyen kiadások kisebbek voltak tavaly, mint 2019-ben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tervezett összeg töredéke ment bértámogatásra, nincs még egy ilyen szűkmarkú országA kormány elszámolta magát, a szigorú feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a munkahelyvédelmi támogatásokat.

Euróban nem drágultunk

Az Eurostat adatsorának legfontosabb tanulsága azonban nem az, hogy Magyarországon finoman szólva is visszafogott volt az állami segítség, hanem, hogy

itthon úgy emelkedtek a bérek, hogy közben a magyar munkaerő az euróban számoló multiknak egyáltalán nem lett drágább.

Az eddigi adatok ugyanis helyi devizában mutatták a változásokat, euróban kifejezve pedig teljesen más a helyzet. A forintban mért második legnagyobb uniós munkaerőköltség-növekedésünk euróban stagnálás volt, ahogy a bérek is változatlan szinten maradtak a közös devizában mérve.

Az unióban Magyarországon kívül mindössze négy olyan tagállam volt, ahol euróban kifejezve nem emelkedtek a bérek (Málta, Ciprus, Horvátország és Írország). Így a román és bolgár után továbbra is a magyar munkaerő a harmadik legolcsóbb az EU-ban, de 2020-ban a két mögöttünk lévő is közelebb került hozzánk.

A magyarázat természetesen a forint jelentős leértékelődése. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint a 2020-as átlagos euróárfolyam 8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, pont annyival, amennyivel forintban kifejezve a munkaerőköltség is emelkedett tavaly.

Ezek a változások elsősorban azoknak a – főleg multinacionális – cégeknek kedveznek, amelyeknek a bevétele nagyrészt euróban keletkezik. Számukra ugyanis érdemben nem drágult a magyar munkaerő. A nagyobbrészt hazai piacra termelő vállalatok (és a magyar kkv-k többsége ilyen) azonban jóval magasabb bérköltséggel szembesülnek, mint korábban, ami a versenyképességüket is rontja, különösen, ha ehhez nem társul a termelékenység látványos javulása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan zárkózunk fel bérekben, maradnak a periférián a visegrádi országokTermelékenységben nincs közeledés a V4-ek és legfontosabb európai gazdasági partnereik között, így pedig hosszú távon nincs bérfelzárkózás sem.

Adat bérek Eurostat multik munkaerőköltség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2021. július 23. 17:00 Adat, Közélet

Török csellel üti helyre a Sinopharm-fiaskót a kormány

Augusztus elején akár 700 ezer ember is megrohamozhatná az orvosokat harmadik oltásért, de attól nem kell tartani, hogy gyorsan elfogy a Pfizer.

Stubnya Bence
2021. július 23. 10:23 Adat

A harmadik leginkább túlsúlyos uniós tagállam vagyunk, a csehekkel holtversenyben

A felnőtt lakosság csaknem 60 százaléka számít túlsúlyosnak. Máltán a legrosszabb a helyzet, Olaszországban a legjobb.

Stubnya Bence
2021. július 22. 17:19 Adat, Vállalat

Az uniós élmezőnyben tért vissza Magyarországra a munkaerőhiány

Csak hat uniós tagállamban volt súlyosabb a munkaerőhiány tavaly, mint Magyarországon, miközben még a visegrádi régióban is nagyok a különbségek. Itthon és egész Európában krónikus az ápolóhiány.

Fontos

Bucsky Péter
2021. július 26. 16:49 Pénz, Vállalat

Van adószám nélküli, online nem rögzített, mégis szabályos számla

A jogszabályi lehetőség és a hétköznapi gyakorlat szétválásának tipikus példája ez, egyben a könyvelők és a cégvezetők rémálma.

Jandó Zoltán
2021. július 26. 06:49 Közélet, Vállalat

Jól hangzik, hogy a kormány intézi az építőanyagot, de az élet bonyolultabb

Teljesíthetetlennek tűnő elvárásokat fogalmaz meg az építőanyag-exportőrökkel szemben az új szabályozás, és ez sokaknak elveheti a kedvét a külföldi értékesítéstől.

Hajdu Miklós
2021. július 25. 17:07 Világ

Mintha háború közelegne, úgy kell készülniük a városoknak a szélsőséges időjárásra

Nem teketóriázhatnak tovább az önkormányzatok, előre kell venniük a klímaváltozás következményeit a problémalistájukon.