Uniós összevetésben is kifejezetten nagyot nőttek a bérek Magyarországon 2020-ban az Eurostat adatai szerint. A magyar munkavállalók óránként 2786 forintot kerestek, 230 forinttal többet, mint egy évvel korábban. Helyi devizában ennél nagyobb mértékű növekedést mindössze négy tagállamban – Csehországban, Szlovákiában, Portugáliában és Litvániában mértek – de 10 százalék felett kizárólag utóbbiban gyarapodtak a fizetések.
A munkaerőköltség növekedésében – ez az az összeg, amibe egy alkalmazott összesen kerül munkaadójának – még előkelőbb helyen állunk. Tavaly ez óránként 3480 forint volt, közel 8 százalékkal több, mint 2019-ben, amiről az Eurostat rövid beszámolójában ki is emelte, hogy az eurózónán kívül a legnagyobb mértékű emelkedés az egész unióban. Az eurózónán belül is csak Portugáliában volt ennél nagyobb növekedés.
Tényleg szűkmarkú volt a kormány
A helyezésbeli különbség abból ered, hogy az egyes országokban elég eltérően változtak tavaly azok a munkaerőhöz köthető kiadások is, amelyek nem az alkalmazottakhoz kerültek. Tipikusan ilyenek a munkáltatót terhelő adók és járulékok, illetve ellentétes előjellel ezen a soron jelennek meg azok a támogatások is, amelyek visszatérítik a vállalatok bérköltségeinek egy részét vagy egészét. Utóbbiaknak tavaly különösen nagy jelentősége lehetett. A járvány alatt ugyanis az országok jelentős része próbálta olyan intézkedésekkel megóvni a veszélybe került munkahelyeket, amelyek során az állam legalább részben átvállalta a leginkább érintett vállalatok fizetésekhez kötődő kiadásait.
Az Eurostat nem részletezi, hogy az ilyen egyéb költségek pontosan miből tevődnek össze, de a korábbi évek adataival összevetve 2020-ban szinte biztos, hogy komoly hatása volt a válság miatt hozott intézkedéseknek. Az ilyen költségek tavaly a tagállamok harmadában csökkentek, miközben a korábbi években egy-két kivételtől eltekintve mindenhol folyamatosan nőttek, azaz 2020 egyértelműen fordulatot hozott.
Magyarországon mondjuk pont nem: nálunk tavaly is emelkedtek a cégek béren kívüli egyéb munkaerőhöz köthető kiadásai. Ez visszaigazolja, hogy itthon kifejezetten szűkmarkú volt a vállalatoknak nyújtott bértámogatás. Az összes munkaerőköltség növekedésében mögöttünk álló Szlovákia és Litvánia például a béremelkedési listán részben azért került elénk, mert náluk az ilyen kiadások kisebbek voltak tavaly, mint 2019-ben.
Euróban nem drágultunk
Az Eurostat adatsorának legfontosabb tanulsága azonban nem az, hogy Magyarországon finoman szólva is visszafogott volt az állami segítség, hanem, hogy
itthon úgy emelkedtek a bérek, hogy közben a magyar munkaerő az euróban számoló multiknak egyáltalán nem lett drágább.
Az eddigi adatok ugyanis helyi devizában mutatták a változásokat, euróban kifejezve pedig teljesen más a helyzet. A forintban mért második legnagyobb uniós munkaerőköltség-növekedésünk euróban stagnálás volt, ahogy a bérek is változatlan szinten maradtak a közös devizában mérve.
Az unióban Magyarországon kívül mindössze négy olyan tagállam volt, ahol euróban kifejezve nem emelkedtek a bérek (Málta, Ciprus, Horvátország és Írország). Így a román és bolgár után továbbra is a magyar munkaerő a harmadik legolcsóbb az EU-ban, de 2020-ban a két mögöttünk lévő is közelebb került hozzánk.
A magyarázat természetesen a forint jelentős leértékelődése. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint a 2020-as átlagos euróárfolyam 8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, pont annyival, amennyivel forintban kifejezve a munkaerőköltség is emelkedett tavaly.
Ezek a változások elsősorban azoknak a – főleg multinacionális – cégeknek kedveznek, amelyeknek a bevétele nagyrészt euróban keletkezik. Számukra ugyanis érdemben nem drágult a magyar munkaerő. A nagyobbrészt hazai piacra termelő vállalatok (és a magyar kkv-k többsége ilyen) azonban jóval magasabb bérköltséggel szembesülnek, mint korábban, ami a versenyképességüket is rontja, különösen, ha ehhez nem társul a termelékenység látványos javulása.
