Uniós összevetésben is kifejezetten nagyot nőttek a bérek Magyarországon 2020-ban az Eurostat adatai szerint. A magyar munkavállalók óránként 2786 forintot kerestek, 230 forinttal többet, mint egy évvel korábban. Helyi devizában ennél nagyobb mértékű növekedést mindössze négy tagállamban – Csehországban, Szlovákiában, Portugáliában és Litvániában mértek – de 10 százalék felett kizárólag utóbbiban gyarapodtak a fizetések.
A munkaerőköltség növekedésében – ez az az összeg, amibe egy alkalmazott összesen kerül munkaadójának – még előkelőbb helyen állunk. Tavaly ez óránként 3480 forint volt, közel 8 százalékkal több, mint 2019-ben, amiről az Eurostat rövid beszámolójában ki is emelte, hogy az eurózónán kívül a legnagyobb mértékű emelkedés az egész unióban. Az eurózónán belül is csak Portugáliában volt ennél nagyobb növekedés.
Tényleg szűkmarkú volt a kormány
A helyezésbeli különbség abból ered, hogy az egyes országokban elég eltérően változtak tavaly azok a munkaerőhöz köthető kiadások is, amelyek nem az alkalmazottakhoz kerültek. Tipikusan ilyenek a munkáltatót terhelő adók és járulékok, illetve ellentétes előjellel ezen a soron jelennek meg azok a támogatások is, amelyek visszatérítik a vállalatok bérköltségeinek egy részét vagy egészét. Utóbbiaknak tavaly különösen nagy jelentősége lehetett. A járvány alatt ugyanis az országok jelentős része próbálta olyan intézkedésekkel megóvni a veszélybe került munkahelyeket, amelyek során az állam legalább részben átvállalta a leginkább érintett vállalatok fizetésekhez kötődő kiadásait.
Az Eurostat nem részletezi, hogy az ilyen egyéb költségek pontosan miből tevődnek össze, de a korábbi évek adataival összevetve 2020-ban szinte biztos, hogy komoly hatása volt a válság miatt hozott intézkedéseknek. Az ilyen költségek tavaly a tagállamok harmadában csökkentek, miközben a korábbi években egy-két kivételtől eltekintve mindenhol folyamatosan nőttek, azaz 2020 egyértelműen fordulatot hozott.
Magyarországon mondjuk pont nem: nálunk tavaly is emelkedtek a cégek béren kívüli egyéb munkaerőhöz köthető kiadásai. Ez visszaigazolja, hogy itthon kifejezetten szűkmarkú volt a vállalatoknak nyújtott bértámogatás. Az összes munkaerőköltség növekedésében mögöttünk álló Szlovákia és Litvánia például a béremelkedési listán részben azért került elénk, mert náluk az ilyen kiadások kisebbek voltak tavaly, mint 2019-ben.
Euróban nem drágultunk
Az Eurostat adatsorának legfontosabb tanulsága azonban nem az, hogy Magyarországon finoman szólva is visszafogott volt az állami segítség, hanem, hogy
itthon úgy emelkedtek a bérek, hogy közben a magyar munkaerő az euróban számoló multiknak egyáltalán nem lett drágább.
Az eddigi adatok ugyanis helyi devizában mutatták a változásokat, euróban kifejezve pedig teljesen más a helyzet. A forintban mért második legnagyobb uniós munkaerőköltség-növekedésünk euróban stagnálás volt, ahogy a bérek is változatlan szinten maradtak a közös devizában mérve.
Az unióban Magyarországon kívül mindössze négy olyan tagállam volt, ahol euróban kifejezve nem emelkedtek a bérek (Málta, Ciprus, Horvátország és Írország). Így a román és bolgár után továbbra is a magyar munkaerő a harmadik legolcsóbb az EU-ban, de 2020-ban a két mögöttünk lévő is közelebb került hozzánk.
A magyarázat természetesen a forint jelentős leértékelődése. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint a 2020-as átlagos euróárfolyam 8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, pont annyival, amennyivel forintban kifejezve a munkaerőköltség is emelkedett tavaly.
Ezek a változások elsősorban azoknak a – főleg multinacionális – cégeknek kedveznek, amelyeknek a bevétele nagyrészt euróban keletkezik. Számukra ugyanis érdemben nem drágult a magyar munkaerő. A nagyobbrészt hazai piacra termelő vállalatok (és a magyar kkv-k többsége ilyen) azonban jóval magasabb bérköltséggel szembesülnek, mint korábban, ami a versenyképességüket is rontja, különösen, ha ehhez nem társul a termelékenység látványos javulása.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
