Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. április 6. 16:25 Adat

Hiába nőtt jelentősen a béred, a multiknak egy forinttal sem kerülsz többe

Uniós összevetésben is kifejezetten nagyot nőttek a bérek Magyarországon 2020-ban az Eurostat adatai szerint. A magyar munkavállalók óránként 2786 forintot kerestek, 230 forinttal többet, mint egy évvel korábban. Helyi devizában ennél nagyobb mértékű növekedést mindössze négy tagállamban – Csehországban, Szlovákiában, Portugáliában és Litvániában mértek – de 10 százalék felett kizárólag utóbbiban gyarapodtak a fizetések.

A munkaerőköltség növekedésében – ez az az összeg, amibe egy alkalmazott összesen kerül munkaadójának – még előkelőbb helyen állunk. Tavaly ez óránként 3480 forint volt, közel 8 százalékkal több, mint 2019-ben, amiről az Eurostat rövid beszámolójában ki is emelte, hogy az eurózónán kívül a legnagyobb mértékű emelkedés az egész unióban. Az eurózónán belül is csak Portugáliában volt ennél nagyobb növekedés.

Tényleg szűkmarkú volt a kormány

A helyezésbeli különbség abból ered, hogy az egyes országokban elég eltérően változtak tavaly azok a munkaerőhöz köthető kiadások is, amelyek nem az alkalmazottakhoz kerültek. Tipikusan ilyenek a munkáltatót terhelő adók és járulékok, illetve ellentétes előjellel ezen a soron jelennek meg azok a támogatások is, amelyek visszatérítik a vállalatok bérköltségeinek egy részét vagy egészét. Utóbbiaknak tavaly különösen nagy jelentősége lehetett. A járvány alatt ugyanis az országok jelentős része próbálta olyan intézkedésekkel megóvni a veszélybe került munkahelyeket, amelyek során az állam legalább részben átvállalta a leginkább érintett vállalatok fizetésekhez kötődő kiadásait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország bértámogatási programja volt a legszűkmarkúbb az egész EU-banOlyan kiugróan kevés érintett kapott nálunk támogatást, hogy ha ránézünk az összehasonlító grafikonra, a magyar adatot szinte nem is látjuk.

Az Eurostat nem részletezi, hogy az ilyen egyéb költségek pontosan miből tevődnek össze, de a korábbi évek adataival összevetve 2020-ban szinte biztos, hogy komoly hatása volt a válság miatt hozott intézkedéseknek. Az ilyen költségek tavaly a tagállamok harmadában csökkentek, miközben a korábbi években egy-két kivételtől eltekintve mindenhol folyamatosan nőttek, azaz 2020 egyértelműen fordulatot hozott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMind a három másik visegrádi ország nagyobb támogatást ad a bajba került cégek dolgozóinak, mint MagyarországUtólag látszik majd, hogy mire volt elég az egyes országokban a kurzarbeit, de a feltételeket összehasonítva a magyar szigorúbb és kevesebbet ad, mint a cseh, a lengyel, vagy a szlovák.

Magyarországon mondjuk pont nem: nálunk tavaly is emelkedtek a cégek béren kívüli egyéb munkaerőhöz köthető kiadásai. Ez visszaigazolja, hogy itthon kifejezetten szűkmarkú volt a vállalatoknak nyújtott bértámogatás. Az összes munkaerőköltség növekedésében mögöttünk álló Szlovákia és Litvánia például a béremelkedési listán részben azért került elénk, mert náluk az ilyen kiadások kisebbek voltak tavaly, mint 2019-ben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tervezett összeg töredéke ment bértámogatásra, nincs még egy ilyen szűkmarkú országA kormány elszámolta magát, a szigorú feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a munkahelyvédelmi támogatásokat.

Euróban nem drágultunk

Az Eurostat adatsorának legfontosabb tanulsága azonban nem az, hogy Magyarországon finoman szólva is visszafogott volt az állami segítség, hanem, hogy

itthon úgy emelkedtek a bérek, hogy közben a magyar munkaerő az euróban számoló multiknak egyáltalán nem lett drágább.

Az eddigi adatok ugyanis helyi devizában mutatták a változásokat, euróban kifejezve pedig teljesen más a helyzet. A forintban mért második legnagyobb uniós munkaerőköltség-növekedésünk euróban stagnálás volt, ahogy a bérek is változatlan szinten maradtak a közös devizában mérve.

Az unióban Magyarországon kívül mindössze négy olyan tagállam volt, ahol euróban kifejezve nem emelkedtek a bérek (Málta, Ciprus, Horvátország és Írország). Így a román és bolgár után továbbra is a magyar munkaerő a harmadik legolcsóbb az EU-ban, de 2020-ban a két mögöttünk lévő is közelebb került hozzánk.

A magyarázat természetesen a forint jelentős leértékelődése. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint a 2020-as átlagos euróárfolyam 8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, pont annyival, amennyivel forintban kifejezve a munkaerőköltség is emelkedett tavaly.

Ezek a változások elsősorban azoknak a – főleg multinacionális – cégeknek kedveznek, amelyeknek a bevétele nagyrészt euróban keletkezik. Számukra ugyanis érdemben nem drágult a magyar munkaerő. A nagyobbrészt hazai piacra termelő vállalatok (és a magyar kkv-k többsége ilyen) azonban jóval magasabb bérköltséggel szembesülnek, mint korábban, ami a versenyképességüket is rontja, különösen, ha ehhez nem társul a termelékenység látványos javulása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan zárkózunk fel bérekben, maradnak a periférián a visegrádi országokTermelékenységben nincs közeledés a V4-ek és legfontosabb európai gazdasági partnereik között, így pedig hosszú távon nincs bérfelzárkózás sem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat bérek Eurostat multik munkaerőköltség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Bucsky Péter
2024. március 30. 04:34 Adat, Élet

Elsőre megbukott, másodikra hasít a Bubi Budapesten

Nyolcszor többen használják a megújított rendszerben a kerékpármegosztást, mint korábban.

Fontos

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.