Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. augusztus 25. 06:55 Közélet

A tervezett összeg töredéke ment bértámogatásra, nincs még egy ilyen szűkmarkú ország

Nem fukarkodott az ígéretekkel a kormány a koronavírus-járvány kezdetén, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) április eleji közleménye szerint 1200 milliárd forinttal támogatják a munkahelyek megtartását és újak teremtését idén. A qubit.hu által májusban megszerzett minisztériumi prezentációból az is kiderült, hogy kifejezetten az előbbi célra 220 milliárdot szántak.

Erre a kormány két támogatási formát alakított ki:

  • Csökkentett munkaidős munkahelyvédelmi bértámogatás – ez a német kurzarbeit megfelelője, de a szabályai nagyon bonyolultak és korlátozók: csak 3 hónapig jár, a 15-75 százalékos munkaidő-kiesés 70 százalékát fizeti az állam, a minimálbér kétszeresének megfelelő bérig. Az elérhető maximális támogatás 112 ezer forint, ez havi 322 ezer forintos bruttó esetén járhat.
  • Kutatási, fejlesztési és innovációs szektor bértámogatása – bármely kutató fizetésének jelentős részét átvállalja a kormány, ha érintette a járvány, függetlenül attól, hogy visszaesett-e a bevétel és/vagy a munkaidő. 670 ezer forintos havi bruttó fizetés mellett lehet elérni a havi 319 ezer forintos maximális támogatást, a kormány a kutatói bérek felét vállalata át maximum három hónapra.

A sokféle korlátozás miatt elég vegyes volt ezeknek a támogatásoknak a fogadtatása (különösen az enyhítések előtt), ezek utána megnéztük, hogyan teljesítettek a gyakorlatban az elmúlt hónapok adatai alapján. Összegyűjteni a jóváhagyott kérelmek adatait tudtuk – ez nem egyezik meg az eddigi kifizetésekkel, az első program esetében három hónap alatt, a másodiknál év végéig fizetik ki az említett összegeket.

 

Mint látszik, a kormány alaposan elszámolta magát, a rendkívül szűkre szabott feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a támogatásokat.*Elméletileg az is egy magyarázat lehetne, hogy a gazdasági folyamatok alakultak kedvezőbben a kormány által vártnál, ennek azonban ellentmond, hogy a második negyedéves GDP-csökkenés nagyobb mértékű volt a kormányzati várakozásoknál. Ráadásul a megítélt támogatások 43 milliárdos összege várhatóan nem növekszik túl nagy mértékben: már júliusban is erősen csökkent mind az igénylések, mind a jóváhagyások száma.

 

Augusztus pedig az igénylés utolsó hónapja, erősítette meg tegnap György László, az ITM államtitkára. A politikus arról is beszélt a távirati irodának, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás keretében a kormány „több mint 226 ezer” munkavállalónak nyújtott támogatást. Ezek szerint augusztusban mintegy 25 ezerrel nőtt a létszám.

Másrészt viszont a már jóváhagyott támogatásokat nem biztos, hogy végül teljes mértékben igénybe veszik, hiszen ha időközben újra teljes kapacitáson kezd dolgozni egy cég, akkor nem tudja a betervezett támogatást lehívni a munkavállalóiknak.

Mindezek alapján a kormány idén a veszélybe került munkahelyek megmentésére

jó eséllyel 50 milliárd forintot sem fog költeni, ami a tervezett összeg alig több mint ötöde.

És bizonyos értelemben már ez a szám is erős túlzás, hiszen egy kalap alá veszi a kétféle bértámogatást, miközben a kutatói bérek átvállalásánál nem volt semmiféle feltétel, ami a cég teljesítményéhez, a kereslet csökkenéséhez vagy éppen a megrendelések visszaeséséhez kötötte volna a támogatást. A feltétel annyi volt, hogy legalább a támogatás időtartamával megegyező ideig tovább kell foglalkoztatni a k+f munkatársakat, nem csökkenhet a létszámuk. Márpedig pont az ilyen magasan képzett munkavállalókat bocsájtják el a cégek utolsónak, akikért ráadásul komoly nemzetközi verseny is zajlik.

A támogatás értelmetlenségét talán az mutatja a legjobban, hogy úgy kapott összesen 16 ezer kutató bértámogatást, hogy összesen 35 ezer kutatói munkahely volt tavaly vállalkozásoknál a KSH adatai szerint – és ebben feltételezhetően több ezer fő lehet az olyan vállalkozás, ami állami és/vagy egyetemi tulajdonban van.

Ez leginkább az innovációval foglalkozó cégek állami támogatásának tekinthető, és nem kármentésnek. Sajnos nem sikerült egyelőre a támogatott cégek listáját elérni, de mivel a vállalati innováció nagyrészt a multik itt végzett – vagy sok esetben csak Magyarországra lekönyvelt – k+f tevékenységéről szól, ez a külföldi vállalkozások állami támogatása lehetett leginkább.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Ha erős jóindulattal ez utóbbi támogatást is a koronavírus miatti visszaesést ellensúlyozni hivatott támogatásokhoz vesszük, és elfogadjuk a György László-féle 226 ezres számot, akkor ez az első negyedévben még 4,5 millió foglalkoztatott számához viszonyítva azt jelenti, hogy 

csupán minden 20. magyar munkavállalót támogatott a kormány, ami nemzetközi összehasonlításban elképesztően alacsony.

Németországban minden ötödik munkavállaló részesült az ott kurzarbeitnak hívott támogatásokból. A szomszédos Ausztriában minden harmadik munkavállaló kapott a hazainál jóval nagylelkűbb támogatásokból.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a munkavállalók mekkora része kapott ilyen támogatást az OECD országokban – amelyekről adat érhető el. A magyar 5 százalék a legkisebb lenne, csak a neoliberális gazdaságpolitikát folytató Lettországban hasonló a mértéke. (Az Egyesült Államokban teljesen más típusú munkahelyvédelmi programokat használnak, például készpénztámogatásokat, ezért ez nem összevethető.) Nem meglepő módon Magyarország azon kevés ország egyike, amely nem szolgáltatott adatokat.

Forrás: OECD

Magyarországon belül is nagyok a különbségek: míg országos átlagban az idei II. negyedévben dolgozó munkavállalók számához viszonyítva 4,6 százalék részesült támogatásban*Ez a saját gyűjtésből származó adat, György László említett 226 ezres értékével számolva 5 százalék, de ő nem közölt regionális bontást., Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csupán 2,6 százalék volt ez az arány, míg Veszprémben 7,4 százalék.

Ahogy a térképen is látható, főként a tehetősebb észak- és nyugat-dunántúli megyékben és a fővárosban volt jelentős a támogatottak aránya, míg a szegényebb megyékben alacsony. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a legnagyobb járműipari cégek főként ezekben a megyékben vannak jelen, illetve a turizmus szerepe is nagyobb ezek többségben.

 

A munkahelyvédelmi támogatás mindezek alapján kis költséggel egy szűk csoportnak – valószínűleg főként nagyvállalati ipari termelő cégek és beszállítóik számára – volt érdemi segítség, míg a kutatás-fejlesztési munkahelyeknél meglepő nagyvonalúságot tanúsított a kormány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMind a három másik visegrádi ország nagyobb támogatást ad a bajba került cégek dolgozóinak, mint MagyarországUtólag látszik majd, hogy mire volt elég az egyes országokban a kurzarbeit, de a feltételeket összehasonítva a magyar szigorúbb és kevesebbet ad, mint a cseh, a lengyel, vagy a szlovák.

Közélet bértámogatás k+f+i támogatás koronavírus munkahelyvédelmi támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2022. október 1. 08:05 Közélet, Tech

Vízpartokat takarító robotok, zúgolódó tanárok és nukleáris reneszánsz

A múlt héten indult el G7 Reggel néven az új hírlevelünk, amely heti háromszor (kedd, csütörtök és szombat) reggel jelenik meg. 

Gyarmathy Éva
2022. szeptember 28. 18:03 Élet, Közélet

„A munka világa is kreatív agyakért kiált”

A 21. század a gyorsan reagáló gerilláké, a kreatívoké. Más kérdés, hogy az oktatás ezt nem nagyon akarja meghallani.

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. október 1. 16:53 Adat, Pénz

Többet drágult idén 19 élelmiszer, mint az előző 20 évben összesen

A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.

Stubnya Bence
2022. október 1. 04:34 Podcast

Nem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságban

Nagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Németh Szilvia
2022. szeptember 30. 18:03 Élet

Nem a versenyről kellene szólnia az oktatásnak

A 21. századi legfontosabb készségek együttműködés-alapúak, ezért olyan körülmények kellenek, melyek biztosítják a társas tanulás örömét.