Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. május 28. 06:40 Vállalat

Több tízezer magyar munkahely úszhatott el a későn jött segítségen

Valószínűleg több ezer, de inkább több tízezer munkahelybe került, hogy későn jött a magyar kurzarbeit, azaz a rövidített munkaidő állami támogatása. Sok cég ugyanis már azelőtt megkezdte a leépítéseket, hogy a kormány bevezette volna a munkahelyek megóvását célzó programját, ami ráadásul első körben teljesen használhatatlan volt.

Most a tapasztalatok szerint tényleg segít a foglalkoztatás állami támogatása, legalábbis a vállalatok élnek vele, de a lapunknak nyilatkozó gazdasági szereplők közül sokan attól tartanak, hogy a késéshez hasonló, vagy még rosszabb hatása lehet, ha túl hamar megszüntetik a programot.

Akit tudtak, egyből elküldtek

Az elmúlt hetekben közel két tucat cégvezetővel és vállalattulajdonossal beszéltünk különböző ágazatokból. Bár akadt köztük olyan, amely nemhogy csökkentette volna a létszámot, de még fel is vett új embereket, összességében ennek az ellentéte volt a jellemző. A koronaválság által leginkább érintett vállalatoknál szinte kivétel nélkül építettek le már azelőtt, hogy a kormányzat rövidített munkaidőt támogató rendelete megjelent volna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBiztosan nem fogja megmenteni a vállalatokat, amit a kormány kitaláltA kormány úgy próbálja megsegíteni a dolgozókat és a cégeket a rövidített munkaidő támogatásával, hogy leginkább a költségvetés jár jól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözelében sincs a 70 százaléknak a kormány nagy bérátvállalása, és ez nagy bajHosszas ámítás után, késlekedve mutatták be a magyar Kurzarbeit részleteit. A program kegyetlenül kisstílű lett, pedig most nagy szükség lenne a munkahelyek megtartására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménykedhetünk a gazdaság beindulásában, ezt üzeni a kormány bérátvállalásának felfutásaA magyar kurzarbeitot a cégek nagy része még mindig nem szereti, de egyre többen bevállalják, hogy rajtra készen álljanak.

A cégek többségénél ez főleg a munkaerő könnyebben mozdítható részét érintette. A próbaidősöket lényegében senki nem véglegesítette, de köszöntek el határozott idejű szerződéssel alkalmazott és nyugdíjas munkavállalóktól is. A legáltalánosabb azonban a kölcsönzött munkaerő azonnali leépítése volt.

Korábban írtuk róla, hogy a munkaerő-kölcsönzők szövetsége szerint a járvány előtt Magyarországon nagyjából 150 ezer kölcsönzött dolgozó volt, mostanra azonban kevesebb mint 40 százalékuk dolgozik aktívan, azaz tízezreket építettek le ebben a formában. Ezt a folyamatot erősítették meg lapunknak az elmúlt hetekben a korábban ilyen jogviszonyban jelentősebb állományt foglalkoztató cégek és a szakszervezet részéről is.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke egyértelműen azt mondta, hogy a

feldolgozóiparban a munkaerő-kölcsönzés területén sajnos nem sikerült megelőzni az elbocsátásokat,

és mi is beszéltünk olyan autóipari beszállítókkal, alapanyaggyártókkal, de az iparon kívüli például turisztikai céggel is, amelyek nagyon gyorsan, még a kormányzati intézkedések előtt meglépték ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízezrek alatt ketyeg a bomba, óriási munkanélküliséget jeleznek előre az eddigi leépítésekEddig a kölcsönzött dolgozók fele, 70-75 ezer ember veszíthette el a munkáját, de az állományban lévők 30 százalékának sincs feladata. Ez borús jövőt vetít előre.

A harmadik negyedévben is lehetnek gondok

Néhány helyen azonban még ez sem volt elég a túléléshez, és számos cég kénytelen volt az állandó állományhoz is hozzányúlni. Ez ugyan jóval kevesebb helyen történt meg, de a lapunknak nyilatkozó vállalatok között volt olyan, ahol a fix emberek harmadának mondtak fel és még ezen felül is kényszerszabadságra küldték az alkalmazottak egy részét.

Persze az kérdéses, hogy ezek közül az állások közül mennyit lehetett volna megóvni, ha korábban lép a kormányzat. A vállalatok többségénél ugyanis nem számítanak arra, hogy rövidtávon a járvány előtti szintre visszaállna a kibocsátásuk, így valószínűleg még jó ideig nem lesz szükségük annyi alkalmazottra, mint korábban. Ahogy azonban erről már írtunk, jelenleg az egyébként vonzónak éppen nem nevezhető támogatási konstrukciót épp azért igényli egyre több cég, mert bíznak abban, hogy a mélypontról belátható időn belül érdemben sikerül elmozdulni. Így inkább megtartják azokat az embereket, akiket eddig nem rúgtak ki, hogy legyen kivel újraindulni.

Arról azonban már eltérnek a vélemények, hogy mikor kezdődhet az újraindulás. Többen is azt mondták lapunknak, hogy a következő hónapokban még lehetnek mélypontok, és

könnyen előfordulhat, hogy egyes vállalatoknak majd a harmadik negyedévben kellene igazán a segítség.

Sőt, olyan ágazatok is vannak, mint például a vendéglátás és a turizmus, ahol a szereplők egy része 2021-ig elhúzódó válsággal számol.

A fő félelem, hogy az ilyen vállalatok most a kurzarbeit kihasználásával, akár veszteséget is vállalva megpróbálják megtartani jelenlegi állományukat, ám néhány hónap múlva, ha kifut a program, mégis kénytelenek lesznek leépíteni. Jelen állás szerint ugyanis a támogatást a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy annak megszűnését követő egy hónapon belül lehet igényelni, tehát valószínűleg valamikor július közepéig, végéig.

Az új drágább, mint a már meglévő

Persze a kormány ígéretet tett, hogy annyi munkahelyet teremt, mint amennyi megszűnik, egyrészt azonban ez a gazdasági szereplők szerint elég leegyszerűsített kommunikáció (hiszen a munkahelyek minősége sem lényegtelen), másrészt az állások megtartása mindenkinek sokkal olcsóbb, mint újak létrehozása. Ez egyébként a kormányzati programokon is látszik: a kicsit később indított munkahelyteremtő programban sokkal több állami pénzt kaphat egy munkavállaló után a pályázó cég annál a vállalatnál, amely csökkentett munkaidőben tartaná meg alkalmazottját.

 

A kurzarbeitnál a támogatás elméleti maximuma nagyjából 112 ezer forint, de az érintett cégek többsége ennél jóval kevesebbet igényel csak. Egy május eleji prezentáció alapján (pdf) az addig beadott közel 54 ezer igénylésnél az egy munkavállalóra jutó átlag havi szinten alig haladta meg az ötvenezer forintot.

Ezzel szemben egy új munkahelyre legfeljebb 200 ezer forintot szán az állam, és ez ennél sokkal kevesebb nem is lehet, 190 ezer forintot mindenképpen kap havonta az új alkalmazottat felvevő vállalkozás. Ezt ráadásul hat hónapig fizetik, azaz épp kétszer annyi ideig, mint a kurzarbeitot.

Vállalat állami támogatás koronavírus kurzarbeit munkahelyteremtés munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2020. július 4. 13:54 Vállalat

Csendben kimondták egy legendás repülőgép halálos ítéletét

Amit eddig is lehetett sejteni, lényegében hivatalossá vált: két év múlva megszűnik a polgári repülés egyik ikonikus típusa, a Boeing 747-es gyártása.

Torontáli Zoltán
2020. július 3. 10:26 Vállalat, Világ

A Lidl 13 eurós sportcipőjét majdnem 1300 euróért árulják a neten

Ilyen az, ha egy olcsó termékből kevés van, de a keresletet a divat az egekbe tolja.

Váczi István
2020. július 2. 12:33 Vállalat

Amikor mindenki aranyat vesz, a leggazdagabb közép-európai vállalkozó elad

Tovább csökkentett részesedését egy orosz bányatársaságban Petr Kellner PPF-csoportja, amely a magyar Telenor főtualjdonosa.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.