Valószínűleg több ezer, de inkább több tízezer munkahelybe került, hogy későn jött a magyar kurzarbeit, azaz a rövidített munkaidő állami támogatása. Sok cég ugyanis már azelőtt megkezdte a leépítéseket, hogy a kormány bevezette volna a munkahelyek megóvását célzó programját, ami ráadásul első körben teljesen használhatatlan volt.
Most a tapasztalatok szerint tényleg segít a foglalkoztatás állami támogatása, legalábbis a vállalatok élnek vele, de a lapunknak nyilatkozó gazdasági szereplők közül sokan attól tartanak, hogy a késéshez hasonló, vagy még rosszabb hatása lehet, ha túl hamar megszüntetik a programot.
Akit tudtak, egyből elküldtek
Az elmúlt hetekben közel két tucat cégvezetővel és vállalattulajdonossal beszéltünk különböző ágazatokból. Bár akadt köztük olyan, amely nemhogy csökkentette volna a létszámot, de még fel is vett új embereket, összességében ennek az ellentéte volt a jellemző. A koronaválság által leginkább érintett vállalatoknál szinte kivétel nélkül építettek le már azelőtt, hogy a kormányzat rövidített munkaidőt támogató rendelete megjelent volna.
A cégek többségénél ez főleg a munkaerő könnyebben mozdítható részét érintette. A próbaidősöket lényegében senki nem véglegesítette, de köszöntek el határozott idejű szerződéssel alkalmazott és nyugdíjas munkavállalóktól is. A legáltalánosabb azonban a kölcsönzött munkaerő azonnali leépítése volt.
Korábban írtuk róla, hogy a munkaerő-kölcsönzők szövetsége szerint a járvány előtt Magyarországon nagyjából 150 ezer kölcsönzött dolgozó volt, mostanra azonban kevesebb mint 40 százalékuk dolgozik aktívan, azaz tízezreket építettek le ebben a formában. Ezt a folyamatot erősítették meg lapunknak az elmúlt hetekben a korábban ilyen jogviszonyban jelentősebb állományt foglalkoztató cégek és a szakszervezet részéről is.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke egyértelműen azt mondta, hogy a
feldolgozóiparban a munkaerő-kölcsönzés területén sajnos nem sikerült megelőzni az elbocsátásokat,
és mi is beszéltünk olyan autóipari beszállítókkal, alapanyaggyártókkal, de az iparon kívüli például turisztikai céggel is, amelyek nagyon gyorsan, még a kormányzati intézkedések előtt meglépték ezt.
A harmadik negyedévben is lehetnek gondok
Néhány helyen azonban még ez sem volt elég a túléléshez, és számos cég kénytelen volt az állandó állományhoz is hozzányúlni. Ez ugyan jóval kevesebb helyen történt meg, de a lapunknak nyilatkozó vállalatok között volt olyan, ahol a fix emberek harmadának mondtak fel és még ezen felül is kényszerszabadságra küldték az alkalmazottak egy részét.
Persze az kérdéses, hogy ezek közül az állások közül mennyit lehetett volna megóvni, ha korábban lép a kormányzat. A vállalatok többségénél ugyanis nem számítanak arra, hogy rövidtávon a járvány előtti szintre visszaállna a kibocsátásuk, így valószínűleg még jó ideig nem lesz szükségük annyi alkalmazottra, mint korábban. Ahogy azonban erről már írtunk, jelenleg az egyébként vonzónak éppen nem nevezhető támogatási konstrukciót épp azért igényli egyre több cég, mert bíznak abban, hogy a mélypontról belátható időn belül érdemben sikerül elmozdulni. Így inkább megtartják azokat az embereket, akiket eddig nem rúgtak ki, hogy legyen kivel újraindulni.
Arról azonban már eltérnek a vélemények, hogy mikor kezdődhet az újraindulás. Többen is azt mondták lapunknak, hogy a következő hónapokban még lehetnek mélypontok, és
könnyen előfordulhat, hogy egyes vállalatoknak majd a harmadik negyedévben kellene igazán a segítség.
Sőt, olyan ágazatok is vannak, mint például a vendéglátás és a turizmus, ahol a szereplők egy része 2021-ig elhúzódó válsággal számol.
A fő félelem, hogy az ilyen vállalatok most a kurzarbeit kihasználásával, akár veszteséget is vállalva megpróbálják megtartani jelenlegi állományukat, ám néhány hónap múlva, ha kifut a program, mégis kénytelenek lesznek leépíteni. Jelen állás szerint ugyanis a támogatást a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy annak megszűnését követő egy hónapon belül lehet igényelni, tehát valószínűleg valamikor július közepéig, végéig.
Az új drágább, mint a már meglévő
Persze a kormány ígéretet tett, hogy annyi munkahelyet teremt, mint amennyi megszűnik, egyrészt azonban ez a gazdasági szereplők szerint elég leegyszerűsített kommunikáció (hiszen a munkahelyek minősége sem lényegtelen), másrészt az állások megtartása mindenkinek sokkal olcsóbb, mint újak létrehozása. Ez egyébként a kormányzati programokon is látszik: a kicsit később indított munkahelyteremtő programban sokkal több állami pénzt kaphat egy munkavállaló után a pályázó cég annál a vállalatnál, amely csökkentett munkaidőben tartaná meg alkalmazottját.
A kurzarbeitnál a támogatás elméleti maximuma nagyjából 112 ezer forint, de az érintett cégek többsége ennél jóval kevesebbet igényel csak. Egy május eleji prezentáció alapján (pdf) az addig beadott közel 54 ezer igénylésnél az egy munkavállalóra jutó átlag havi szinten alig haladta meg az ötvenezer forintot.
Ezzel szemben egy új munkahelyre legfeljebb 200 ezer forintot szán az állam, és ez ennél sokkal kevesebb nem is lehet, 190 ezer forintot mindenképpen kap havonta az új alkalmazottat felvevő vállalkozás. Ezt ráadásul hat hónapig fizetik, azaz épp kétszer annyi ideig, mint a kurzarbeitot.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
