Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. április 21. 06:37 Közélet, Vállalat

Egy hét után máris barkácsolni kell a munkahelyvédő programot, de miért lett ennyire szűkmarkú?

A hosszas várakozás után bejelentett magyar kurzarbeit az eddigi reakciók alapján nem nyerte el a cégek tetszését: a munkaadói képviseletek és a vállalatvezetők szerint a bértámogatás lassú, nem elegendő, és túl sok vele a bürokrácia. A legfrissebb hírek szerint a támogatás feltételeit újra is tervezték, az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján 50 százalék helyett akár 75 százalékos forgalomkiesés esetén is igényelhető lesz a támogatás, emellett pedig az igénylés folyamata is egyszerűsödik, és bővül a kedvezményezettek köre (bár ezek részleteit új rendelet hiányában még nem ismerjük).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözelében sincs a 70 százaléknak a kormány nagy bérátvállalása, és ez nagy bajHosszas ámítás után, késlekedve mutatták be a magyar Kurzarbeit részleteit. A program kegyetlenül kisstílű lett, pedig most nagy szükség lenne a munkahelyek megtartására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBiztosan nem fogja megmenteni a vállalatokat, amit a kormány kitaláltA kormány úgy próbálja megsegíteni a dolgozókat és a cégeket a rövidített munkaidő támogatásával, hogy leginkább a költségvetés jár jól.

De mi lehetett az eredeti szabályok és a mostani lazítás mögötti megfontolás? A német rendszer – amiről a magyart mintázták – már azelőtt is jóval lazább és nagyvonalúbb volt, hogy a koronavírus miatt még lazítottak is rajta, de ez még nem jelenti azt, hogy egy az egyben le kellett volna másolni. Másrészt a témával foglalkozó kutatások alapján azt is érdemes áttekinteni, hogy mit lehet tudni a kurzarbeit makrogazdasági hatásairól, és arról, hogy milyen szempontok lehettek a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók fejében, amikor kidolgozták a magyar verziót.

A magyar kurzarbeitot is kidolgozó gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport tagjai és a velük egyeztető iparági szervezetek képviselői nem rejtették véka alá, hogy az akciócsomag kidolgozásakor fontos szempont volt, hogy a támogatás ne jelentsen túl nagy kiadást az állami költségvetés számára. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az álláskeresési járadék megemelésére vonatkozó felvetést helytelenítve azt hozta fel, hogy pénzt nem lehet a végtelenségig nyomtatni, mert elszalad az infláció, a költségvetési hiány és az államadósság, és „a következő három, négy, öt évünket tesszük tönkre”.

György László, az innovációs minisztérium államtitkára az ATV Start műsorában szintén a költségvetést féltette: „ne felejtsük el, hogy amikor az adófizetők pénzét költjük, akkor is a magyarok pénzét költjük, ezért van szükség arányos beavatkozásokra a munkahelyek megtartásában”. Arra a felvetésre, hogy nem elegendő segítség a bejelentett csomag, György Németországot mint rossz példát említette, ahol szerinte azért „állt le” az ipar, mert a kormány március 13-án bejelentette, hogy mindenképpen megsegíti a gazdasági szereplőket, „kerül, amibe kerül”.

A költségvetési hiánytól való félelem mellett is vannak olyan szempontok, ami alapján érdemes lehet eltérni a német szabályoktól. Mielőtt azonban  rátérnénk arra, hogy mik ezek, nézzük meg részletesebben, hogy milyen feltételek mellett jár a támogatás Németországban.

Hogy csinálják a németek?*A német szabályozás részleteit a német Munkaügyi és Szociális Minisztérium összefoglalója alapján gyűjtöttük össze.

Németországban jóval könnyebben juthat hozzá egy bajban lévő cég a támogatáshoz, mint Magyarországon, de ehhez képest most még tovább is lazították a korábbi szabályozást. Amíg ugyanis korábban a munkavállalók harmadának érintettsége volt szükséges a támogatás elnyeréséhez, az új szabályozás alapján a munkáltató (vagyis a munkavállaló, de csak akkor, ha a munkaadó kéri a támogatást) már abban az esetben is jogosult a támogatásra, ha a munkavállalók legalább 10 százalékának legalább 10 százalékkal csökkentené a fizetését és a munkaidejét az adott hónapban a cég termékeinek vagy szolgáltatásainak keresletcsökkenése miatt. A korábbi szabályozás alapján csak akkor kaphatott egy cég támogatást, ha bizonyította, hogy a munkaidőkeretben biztosított lehetőségeket felhasználta annak érdekében, hogy elkerülje, hogy állami támogatásra legyen szüksége. Az új szabályozás alapján erre nincs szükség (a magyar rendszerben szükség van erre).

A koronavírusra vonatkozó lazítások közé tartozik az is, hogy már a kölcsönzött munkaerő és (bizonyos, szigorúbb feltételek mellett) gyakornokok munkaidejének rövidítéséhez is igényelhető támogatás Németországban. Nem kell a cég összes munkavállalójának munkaidejét csökkenteni, az is elég, ha a cég egy adott szervezeti egységében van szükség a munkaidő csökkentésére; de bizonyítani kell, hogy a cég a járványhelyzet miatt került olyan helyzetbe, amiben támogatásra szorul. (György László szerint erre idehaza a módosítás után nem nem lesz szükség.)

Tehát ha rosszul menedzselték, és amúgy is csődbe menne, vagy ha a járvány ellenére jól megy neki az üzlet, akkor nem kaphat támogatást. A német szabályozás szerint a lényeg, hogy a munkaidő kiesése ideiglenes és elkerülhetetlen legyen, a munkáltatónak ezt kell bizonyítania. A magyar rendszerben azt is bizonyítani kell, hogy a cég támogatása „nemzetgazdasági érdek”. Ez az egyelőre nem pontosan tisztázott fogalom a német rendszerben nem kerül elő.

Fontos különbség a magyar és a német kurzarbeit között, hogy amíg Magyarországon csak május 1-jétől jár az állami támogatás, Németországban a támogatási rendszer kibővítésének március közepi bejelentésekor azt is kihirdették, hogy a támogatás visszamenőlegesen március 1-jétől jár. A támogatás hosszában is van különbség, Németországban ugyanis egy évig jár, Magyarországon viszont csak három hónapig.

A német rendszerben a munkavállalók a nettó kieső bérük 60 százalékát kapják az államtól a kieső munkaidőre, erre az időszakra a munkáltató nem fizet bért a munkavállalónak. A német verzióban ennek nem feltétele az „egyéni fejlesztési idő”, viszont bizonyos bizonyos feltételek mellett a német rendszerben is része lehet a rendszernek a képzés, ha a munkáltató ezt szeretné (de nem a kieső munkaidőben). A kieső munkaidő állam által nem támogatott részére – tehát arra az időre, ami nálunk egyéni fejlesztési időként fut – Németországban a munkáltatónak nem kell bért fizetnie úgy, mint Magyarországon.

Fontos különbség még, hogy a német verzióban a kieső munkaidőre fizetett 60 százalékos bért a munkáltató állja, amit az államtól utólag kap meg. Amíg Magyarországon a kieső munkaidőn belüli képzési időre kell járulékokat fizetnie, amit nem térít vissza az állam, addig Németországban a teljes kieső munkaidőre vonatkozóan a járulékok 80 százalékát kell befizetni, amit év végéig visszatérítenek a munkaadónak. Ez korábban nem volt így, ez egy olyan módosítás, amit a járvány hatására vezettek be.

Mit várhatunk a kurzarbeittól?

Mivel a magyar nem a német vagy az osztrák gazdaság, ezért amikor egy eredetileg Németországban kidolgozott intézkedést alkalmaznak Magyarországon a magyar gazdaságpolitika döntéshozói, akkor az intézkedést a magyar viszonyokhoz kell igazítaniuk. Mielőtt azonban rátérnénk arra, hogy a kurzarbeit működésének eddigi tapasztalatait elemző tanulmányok alapján erre megpróbáljunk válaszolni, érdemes megnézni, hogy mennyire megalapozott György László attól való félelme, hogy egy túlságosan kiterjedt magyar csökkentett munkaidő-támogatás leállítaná a magyar gazdaságot.

Russell Cooper, Moritz Meyer és Immo Schott 2017-es tanulmányukban többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen hatással volt a kurzarbeit a német gazdaság teljesítményére a 2008-as válságot követően. Kutatásukból az derül ki, hogy – jóval magasabb munkanélküliség mellett – kurzarbeit nélkül 6,9 százalék helyett csak 5,3 százalékkal esett volna vissza a német gazdasági teljesítmény. Más kutatások viszont éppen az ellenkezőjére jutottak: Almut Balleer és szerzőtársai szerint mivel a cégek a kevésbé hatékony munkavállalók munkaidejét csökkentették, az intézkedés épp hogy pozitív hatással volt a GDP-növekedésre.

Ez alapján az államtitkár félelme akár még igaz is lehet, de valójában eléggé úgy néz ki, hogy egész egyszerűen nem tudjuk pontosan, hogy milyen hatása van a munkaidő-rövidítés állami támogatásának a GDP-növekedésre. A munkanélküliségre gyakorolt pozitív hatását bizonyító tanulmányokból viszont jóval többet találni: egy 2011-es tanulmány szerint munkaidő-rövidítés nélkül 2009-ben kétszeres lett volna a munkanélküliség Németországban a válság legsúlyosabb időszakában. A munkahelyek rövid távú megtartására vonatkozó hatást szinte az összes témával foglalkozó kutatás (pl. itt, itt, itt és itt) megerősíti.

A témával foglalkozó közgazdászokat a rövid távú GDP-növekedésre gyakorolt hatásnál jobban aggasztja a középtávú hatás.

Egész konkrétan arra mutat rá több tanulmány is, hogy a tapasztalatok alapján fennáll annak a kockázata, hogy amikor a gazdaság már elkezd kilábalni a válságból, és elkezdenének létrejönni új állások a válságot jobban átvészelő cégeknél, a munkavállalók munkaidő-rövidítéssel támogatott munkahelyeken maradnak, ami a növekedésre, a foglalkoztatottságra és a gazdaság egészének termelékenységére is negatív hatással van.

Alexander Hijzen, az OECD kutatója és szerzőtársa szerint Németországban a válság kezdeti szakaszában az intézkedésnek 2 százalékpontos pozitív hatása volt a foglalkoztatottságra, de a felszálló szakaszban, 2010 utolsó negyedévében a hatás már negatív volt, összesen 0,7 százalékponttal jött létre kevesebb munkahely, mint amennyi a kurzarbeit nélkül létrejött volna. A foglalkoztatási hatás összességében viszont így is pozitív volt. A kutatók mindenesetre azt szokták kihangsúlyozni, hogy ezt a hatást azzal lehet minimalizálni, ha a gazdaságpolitika nem lazítja a támogatás feltételeit hónapokkal a kezdő feltételek kialakításához képest.

Hogyan érdemes alkalmazni Magyarországon?

A magyar kontextus értelmezéséhez a téma egyik francia kutatója, Pierre Cahuc összefoglalója adhat hasznos szempontokat, amit egyébként Giulia Giupponi és Camille Landais nemrég publikált cikke is megerősít.

Ezekből az egyik legfontosabb szempont, hogy a kurzarbeit azokban az országokban tud igazán hatékony lenni, ahol a cégek:

  • sok erőforrást fektetnek be az alkalmazottaik képzésébe, a termelés nagymértékben támaszkodik a munkavállalók cég- és és iparág-specifikus tudására, ezért a munkaerő nem könnyen helyettesíthető,
  • a munkaerő elbocsátása a munkajogi szabályozás – például hosszú felmondási idő vagy magas végkielégítés – miatt is költséges,
  • a bérek csökkentése pedig nem azonnali opció, mert a bérmegállapodások iparági szintű kollektív szerződés által szabályozottak, és csak hosszabb tárgyalási folyamat alapján változtathatóak meg.

Nem véletlen, hogy Németországban, ahonnan ez a munkerő-piaci intézkedéscsomag eredetileg származik, mindhárom tényező jelentős, vagy legalábbis a kurzarbeit létrejöttének idején jelentős volt. Ezzel szemben az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban – ahol hagyományosan a cégekben és a munkaerőpiacon kevésbé jelentős a szerepe ezeknek a specifikus képességeknek, a szakszervezetek gyengék, és a bértárgyalások céges szinten zajlanak – a válságkezelésben inkább a munkanélküli segélyre támaszkodott a gazdaságpolitika.

Ha egy gondolatkísérlet erejéig feltételezzük, hogy a magyar gazdaságpolitika ezeket a szempontokat figyelembe vette, akkor lehet értelme annak, hogy a német rendszernél jóval szűkmarkúbb feltételrendszert alakítottak ki. A jegybank legutóbbi inflációs jelentése négy ágazatot emelt ki a koronavírus-járványban leginkább érintett ágazatok közül: a járműipart, a turizmust, a kulturális szolgáltatásokat és a szállítmányozást.

Ha feltételezzük, hogy a német ipar perifériájaként a járműiparban valamennyire hasonlóak a fent leírt viszonyok a magyarokéhoz (például fontos megtartani azokat a munkavállalókat, akik ismerik a cégek rendszereit), akkor elképzelhető, hogy a magyar szabályozást leginkább rájuk próbálták szabni. Igaz, a legfrissebb hírek szerint nem sok sikerrel, ugyanis a magyarországi multinacionális vállalatok a hétfőn bejelentett változtatások előtt annak ellenére is leépítesekre készültek, hogy a Portfolio értesülése szerint Szijjártó Péter külgazdasági miniszter levélben ígérte meg, hogy jön a segítség.

A másik három ágazat esetében – ahol nagyon gyakori a támogatásra való jogosultságot eredetileg kizáró 50, sőt a továbbra is megakadályozó 75 százalékosnál nagyobb árbevétel-csökkenés – elképzelhető, hogy a kormány feltételezi, hogy a tapasztalt munkaerő megtartása nem annyira értékes a cégeknél és a gazdaságnak, ezért arra játszik, hogy hagyja a gyengébb szereplőket csődbe menni. A munkanélküliek egy része – amennyiben nem feketén volt foglalkoztatva – 3 hónapig felveheti az álláskeresési járadékot, a többieket pedig – ahogy erről a szándékról György az ATV-s interjúban konkrétan beszél is – átképzik informatikusnak, vagy azt várják, hogy a gazdaság beindulása után termelékenyebb, válságállóbb cégeknél helyezkednek majd el.

Mindenesetre az eddigi iparági reakciók alapján inkább úgy tűnt, hogy a költségvetési hiánytól félve még ott is alultervezték a programot, ahol segíteni tudna. A következő hónapokban kiderül majd majd, hogy az új, lazább szabályok valódi segítséget jelentenek-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA német autógyárak újranyitása elkezdheti felhúzni a magyar ipart, de lassú lesz a kilábalásVisszapattanhatunk a németekkel együtt a gödör mélyéről, de 4-5 évbe is telhet, amíg a 2019-es szintet újra elérjük.

Közélet Vállalat gazdaságvédelmi akcióterv koronavírus kurzarbeit munkaidőcsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. szeptember 24. 16:33 Közélet

Már szinte zsebben van az szja-visszatérítés, de ebben semmi meglepő nincs

A magyar gazdaságnak a földbe kellene állnia, hogy ne teljesüljön a gyerekes családoknak egyszeri pénzesőt hozó kritérium - írja elemző szerzőnk.

Váczi István
2021. szeptember 24. 06:33 Közélet

Bécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejleszt

Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.

Avatar
2021. szeptember 22. 12:10 Közélet

Rengeteg uniós pénzt kellene jól szétosztanunk , hogy ne a magyar szegények kárára zöldüljön az EU

Az uniós zöld átmenet az alacsony jövedelműek terheit növeli, ezért ezermilliárd forint kompenzációt kaphatunk. Kérdés, hogyan kellene ezt jól felhasználni.

Fontos

Stubnya Bence
2021. szeptember 23. 17:01 Tech

Ha van chip a karácsonyi ajándékban, amit kinéztél, akkor azonnal rendeld meg

A termékhiány és a késés idén nagyon benne van a pakliban.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. szeptember 23. 05:58 Vállalat

Az Auchan, a Tesco és a Penny Market magyarításával érheti el a kormány a nagy álmát

Az Auchan kisebbségi része nem elég a piac többségének magyar kézbe kerüléséhez, de úgy tudjuk, a másik kettőről is tárgyalnak.

Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

A kínai fegyverkezést az ország gazdasági növekedése hajtja, ami nyugatról nézve most már komolyan fenyegető lett.