Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. március 11. 15:55 Közélet, Vállalat

Magyarország bértámogatási programja volt a legszűkmarkúbb az egész EU-ban

Tavaly tavasszal, a Covid-járvány első hullámában a legtöbb uniós tagországban államilag támogatott csökkentett munkaidős foglalkoztatási programok bevezetésével próbálták kezelni a válságot. Akkoriban a G7-en több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy a magyar verzió meglehetősen szűkmarkúra sikeredett. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tervezett összeg töredéke ment bértámogatásra, nincs még egy ilyen szűkmarkú országA kormány elszámolta magát, a szigorú feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a munkahelyvédelmi támogatásokat.

Ezt a sejtést erősíti meg a Eurofound csütörtökön megjelent tanulmánya, ami szerint

2020 áprilisában az összes EU-tagállam közül Magyarországon kapott arányaiban a legkevesebb munkavállaló bértámogatást.

 

Az alábbi ábrán látszik, hogy a legtöbb munkavállaló arányaiban Horvátországban, Olaszországban, és Cipruson kapott bértámogatást, a legkisebb mértékben pedig Magyarországon, Lettországban és Finnországban.

Forrás: Eurofound

Németországban, ahonnan ez a munkaerő-piaci intézkedéscsomag (német nevén kurzarbeit) eredetileg származik, a munkavállalók 20 százalékának bérét támogatta az állam, Ausztriában pedig 30 százalékot ért el a támogatottak aránya. Tavaly áprilisban részletesebb cikkben foglalkoztunk azzal is, hogy más visegrádi országokban milyen szabályrendszerrel vezették be a programot. 

Az a sejtésünk is igazolódott, hogy mind a három másik visegrádi ország nagyobb támogatást ad a bajba került cégek dolgozóinak, mint Magyarország: Csehországban és Szlovákiában a munkavállalók csaknem 20, míg Lengyelországban körülbelül 10 százalékuk volt érintett a programban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMind a három másik visegrádi ország nagyobb támogatást ad a bajba került cégek dolgozóinak, mint MagyarországUtólag látszik majd, hogy mire volt elég az egyes országokban a kurzarbeit, de a feltételeket összehasonítva a magyar szigorúbb és kevesebbet ad, mint a cseh, a lengyel, vagy a szlovák.

 

A tanulmány szerint egyébként a tavaly tavaszi kurzarbeit-hullám sokkal komolyabb volt volumenében, mint a 2008-as válság után: amíg például Németországban májusban a munkavállalók 30 százaléka kapott támogatást, ugyanez az arány a 2008-as válság csúcsán csak 3 százalék volt, és nagyságrendileg hasonló mértékbeli különbségek voltak jellemzőek Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban vagy Olaszországban is. A legtöbb támogatási kérelmet a komolyabb lezárások időszaka alatt, májusban és áprilisban adták be, júniustól kezdve a gazdaságok újranyitásával folyamatosan csökkenni kezdett a kérelmek száma.

A támogatási programok időtartamában is jelentős különbségek voltak az egyes tagállamok között: a leghosszabb ideig Németországban és Franciaországban járnak a támogatások az eredetileg bejelentett feltételek alapján, a legrövidebb ideig járó programok között pedig ott van a 3 hónapos magyar munkahelyvédelmi bértámogatás, ami azonban valamivel hosszabb, mint a lengyel kurzarbeit.

 

A tanulmány ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ezek az adatok a tavasszal bejelentett programokra vonatkoznak, amiknek a határidejét a második hullámban gyakran meghosszabbították, vagy más formában vezették vissza a programot, mint például Magyarországon is, ahol csak meghatározott szektorokban vált elérhetővé a bértámogatás.

A 2008-as válság alatt leginkább a feldolgozóipari cégeknél használták a csökkentett munkaidős megoldásokat, tavaly tavasszal viszont jóval szélesebb volt az érintett iparágak köre. Az alábbi ábrán látszik, hogy március és augusztus között átlagosan a legnagyobb mértékben a turizmus-vendéglátásban, szórakoztató és művészeti iparágakban, logisztikában, kisebb mértékben pedig a kis- és nagykereskedelemben részesültek a munkavállalók munkaidő-rövidítési támogatásban.

Forrás: Eurofound

Ez alól kivétel Németország, ahol – bár az ábra alapján nem, csak a tanulmány magyarázó szövegéből derül ki – az iparban, nagykereskedelemben, és a szolgáltató szektorokban kaptak a legnagyobb arányban munkaidőrövidítési támogatást a munkaválallók. Magyarországon a legnagyobb mértékben a turizmus-vendéglátásban kaptak támogatást a cégek és a munkavállalók, bár az iparági lebontást bemutató ábra alapján inkább az látványos, hogy ez milyen mértékben elmaradt a többi országban jellemző támogatottsági aránytól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménykedhetünk a gazdaság beindulásában, ezt üzeni a kormány bérátvállalásának felfutásaA magyar kurzarbeitot a cégek nagy része még mindig nem szereti, de egyre többen bevállalják, hogy rajtra készen álljanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb tízezer magyar munkahely úszhatott el a későn jött segítségenA gazdasági szereplők közül sokan attól tartanak, hogy a késéshez hasonló, vagy még rosszabb hatása lehet, ha túl hamar megszüntetik a kurzarbeitot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy hét után máris barkácsolni kell a munkahelyvédő programot, de miért lett ennyire szűkmarkú?Van közgazdasági racionalitás amögött, ha nem másoljuk le egy az egyben a német kurzarbeitot, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány elmérte az arányokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat állami támogatás bértámogatás csökkentett munkaidő EU kurzarbeit munkaerőpiac V4 Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.