Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. augusztus 2. 06:06 Adat, Vállalat

Mi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?

Az elmúlt hónapokban a jövő évi választási kampányok felpörgésével a gazdaságpolitikai ígéretek sem maradtak el: ezek között ráadásul már olyan is akadt, amiben a felek látszólag egymásra licitálva igyekeztek többet ajánlani. Az elmúlt hónapokban Orbán Viktor és Karácsony Gergely is tett egy első hallásra hangzatos ígéretet a minimálbér emelésére. A miniszterelnök azt ígérte, hogy egy vagy két év alatt bruttó 200 ezer forintra emelnék a jelenleg 167 ezer 400 forintos, törvényileg kötelező legalacsonyabb béreket. A főpolgármester pedig azt, hogy választási győzelme esetén a ciklusa végére, tehát 2026-ra nettóban emelné 200 ezer forintra a minimálbéreket.

Hogy jobban lássuk, hogy ezek a számok pontosan mekkora mértékű emelést jelentenének, utánaszámoltunk, hogy a beígért emelések arányosan hogyan illeszkednének az elmúlt évek trendjébe. Az alábbi ábrán egy olyan forgatókönyvet ábrázoltunk, amelyben Orbán Viktor ígéretének megfelelően egyszeri nagyobb emeléssel növelik bruttó 200 ezerre a minimálbért 2022-re, ezt követően pedig azt, ahogy Karácsony Gergely 2026-ig az ígéretét betartva 300 750 ezer bruttóra emeli a minimálbért, amelynek a jelenlegi adózási szabályok szerint 200 ezer forint lesz a nettója.

Az egyszeri nagyobb emelés 2022-ben a minimálbér 19,5 százalékos növelését jelentené. Az ábráról leolvasható, hogy ez az elmúlt évek emeléseihez képest jelentősen nagyobb lenne, de mégsem lenne példa nélküli: 2012-ben ugyanis hasonló mértékben, 19,2 százalékkal nőttek a legalacsonyabb bérek. A miniszterelnök által beígért emelés akkor sem tűnik magasnak, ha figyelembe vesszük azt is, hogy 2017 és 2020 között ugyan rendre 8 százalék felett volt az emelés mértéke, idén a járvány miatt csak nagyon mérsékelt, 4 százalékos emelést fogadtak el. Ezt ugyanis az MNB júniusi előrejelzése szerint teljes mértékben lenullázza majd az infláció, miközben a jegybank 6,2 százalékos gazdasági növekedést vár.

A 200 ezer forintos bruttót egy járvány nélküli forgatókönyvben a szokásos évi 8 százalékos emelések mellett a magyar minimálbér 2023-ra amúgy is elérte volna.

A 2022 utáni, Karácsony Gergely által beígért emelések viszont már komolyabb tempót diktálnának a legalacsonyabb béreket fizető cégek számára. Ha az egyszerűség kedvéért négyfelé osztva emeljük a minimálbéreket 2022 és 2026 között, akkor évi 9-13 százalékos emeléseket kapunk. Bár ezek önmagukban nem kiemelkedőek, de főleg egymást követően jóval nagyobb kihívást jelentenek az alacsony termelékenységű cégek számára, mint a 2021 és 2018 közötti 4-8 százalékos emelések.

Az ilyen szintű emelések megvalósíthatósága valószínűleg jelentős részben függ a konjunktúrától és a gazdaságpolitikai kontextustól is. Mielőtt azonban erre rátérnénk, nézzük meg, hogy regionálisan látunk-e példát akár az Orbán, akár a Karácsony által bedobott emelések szintjére? Az alábbi ábrán a visegrádi országok és Románia 2011 és 2021 közti minimálbér-emeléseit ábrázoltuk. 

Ez alapján látszik, hogy a visegrádi országokban rendre inkább 10 százalék alatt emelik a legkisebb béreket. A legkiegyensúlyozottabb és mérsékeltebb a 10 év alatt a minimálbéreken legkisebbet emelő Szlovákiában és Csehországban volt a növekmény. Lengyelországban és Magyarországban előfordultak kiugrások, Románia pedig abszolút vezeti a régiót az egyedi emelések szintjében és az emelés 10 éves összesített mértékében is.

A nominális emelések szintje persze önmagában figyelmen kívül hagyja az emelések kontextusát, például hogy mekkora volt az infláció az emeléskor, vagy hogyan viszonyult az emelés mértéke a bérek átlagos növekedéséhez. Az alábbi ábrán ezért azt mutatjuk meg, hogy ezek az emelések mire voltak elegendőek az egyes országok átlagbéreihez képest.

A romániai emelések hatása ebből a szempontból is látványos, Lengyelország pedig a legalacsonyabb bérek átlaghoz való felzárkóztatásában emelkedik ki a mezőnyből. Az ábra alapján az is jól látható, hogy az egész régióra jellemző volt a minimálbérek átlaghoz való felzárkóztatása, amiben trendszerűen csak Magyarországon volt visszafordulás 2017-et követően.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbértVannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Ha a béreket vásárlóerő-paritáson mérjük, tehát a különböző nemzeti valuták árfolyamhatását kiszűrve megnézzük, hogy ezeknek a bruttóknak mekkora a vásárlóereje, az alábbi ábrát kapjuk:

Ez alapján nagyon látványos a román bruttó minimálbér vásárlóerejének növekedése, valamint a lengyel bérszint vezető pozíciójának kitartása, miközben a szlovák és a magyar minimálbér a csehtől kicsit lemaradva a legalacsonyabb volt a régióban. Ahogy arról a Eurofound jelentése alapján már korábban is írtunk, nem vásárlóerő-paritáson, hanem egyszerűen csak euróban mérve még a 200 ezres magyar minimálbér is a legalacsonyabbak között lenne az EU-ban, mivel várhatóan a többi tagállamban is emelnek majd. Mivel nem csak a legalacsonyabb bérek esetén, hanem általánosabban sem drágultak a magyar bérek a multik számára a gyenge forint miatt, versenyképességi problémát valószínűleg a jelentősebb minimálbér-emelés sem okozna, különösen ha komolyan vesszük a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulás gazdaságpolitikai célját.

Releváns probléma lehet viszont a nagyobb emelések kivitelezésével, hogy nemzetközi összehasonlításban is nagynak számít a legalacsonyabb nettó bérekre rakódó adóteher Magyarországon. Ez ráadásul munkavállalói és munkaadói oldalról is fontos probléma. Kezdjük a munkavállalói oldallal.

Magyarországon a Portfolio.hu birtokába jutott kormányzati anyag alapján a minimálbér 2021-es emelése 392 ezer dolgozót érintett a vállalati szférában, a legkisebb béreket keresők azonban ennél többen lehetnek, hiszen az állam is foglalkoztat minimálbéreseket.

Az alábbi ábrán a Mazars tanácsadócég közép- és kelet-európai országok 2020-as adókulcsait összesítő kiadványa alapján azt ábrázoltuk, hogy az egyes V4-es országokban és Romániában mennyi volt tavaly a minimálbér nettójának vásárlóértéke. 

Ez az ábra már azt is megmutatja, ami a fentin még nem látszott: a minimálbér adóterhelése Csehországban és Lengyelországban alacsonyabb, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában pedig magasabb. A lengyel minimálbéreseknek ugyanakkor még nettóban is a legjobb dolguk van a régióban, őket itt viszont már nem a románok, hanem a csehek követik.

A 107 ezer forintos magyar nettó minimálbér ebben az összehasonlításban a második legalacsonyabb volt az egész régióban

(és a fenti, régiós emeléseket összegző ábra alapján az is kikövetkeztethető, hogy a 2021-es emelés sem változtatott ezen).

Bár a jövő évre vonatkozó legkisebb bérekről szóló hivatalos tárgyalások még nem kezdődtek el, az eddigi sajtóhírek alapján valószínűnek látszik, hogy egy lépésben emeljék bruttó 200 ezer forintra a minimálbéreket. Emellett az is valószínűnek tűnik, hogy az emelés a munkaadók adóterheinek csökkentésével fog együtt járni. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak konkrét számokat nem mondott, de megemlítette, hogy a 2017-es nagyobb mértékű emelés a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentésével járt együtt.

Nemzetközi összehasonlításban nézve a munkát terhelő adók csökkentése indokolt is lehet: ahogy a lejjebb következő ábránkon is látszik,

Magyarországon a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD országai között kifejezetten magasak a bérekre rakódó adók és járulékok.

Ide kapcsolódóan azt is érdemes megjegyezni, hogy a Karácsony-féle 200 ezres nettó minimálbérhez vezető úton egy olyan szja-csökkentés is benne van a pakliban, amivel Orbán biztosan nem fog élni: ez pedig a többkulcsos szja, amiben bőven van tér a legkisebb keresetek 15 százaléknál alacsonyabb adóztatására. 

Végül pedig az is érdekes kérdés, hogy milyen makrogazdasági hatásai lennének a tervezett jelentősebb minimálbér-emeléseknek. A közgazdaságtani főáram hozzáállása nagyot változott az elmúlt évtizedben ebben a témában. Míg korábban a közgazdászok többsége azt gondolta, hogy a minimálbér az alacsony termelékenységű munkavállalókat a piacról kiárazva munkanélküliséget okoz, az újabb empirikus kutatások alapján az ilyen hatások nem jelentősek: egyes esetekben akár még növelheti is a minimálbér emelése a foglalkoztatottság szintjét.

Lindner Attila, a University College London kutatója és Harasztosi Péter, az Európai Beruházási Bank kutatója az első Orbán-kormány 2001-es minimálbér-duplázását vizsgálva azt mutatta ki,  hogy annak az emelésnek negatív, de viszonylag kis hatása volt a foglalkoztatottságra. A minimálbér-emelést az érintett cégek áremelésén keresztül háromnegyed részt a fogyasztók, negyedrészt pedig az érintett cégek tulajdonosai állták a csökkenő nyereségen keresztül. Fogyasztói részről

az áremelkedés hatása viszonylag egyenlően oszlott meg a társadalomban a magasabb és alacsonyabb jövedelműek között.

Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza a Portfolio.hu-n megjelent írásában erre a kutatásra hivatkozva azt vetette fel, hogy a bruttó 200 ezres minimálbérnek az inflációs kockázata lenne a legnagyobb a jelenlegi makrogazdasági helyzetben. Megkérdeztem Lindner Attilát, hogy ő mekkora inflációs kockázatot lát a jövőre tervezett, illetve a Karácsony által beígért emeléseknél, illetve általánosan milyen hatásokat várhatunk egy jelentősebb minimálbér-emeléstől, vagy emelések sorozatától.

Lindner szerint alapvetően nem jelentene nagy inflációs kockázatot az emelés, mivel szerinte a minimálbéresek ugyan viszonylag sokan vannak, az alacsony béreik miatt a bértömegük kicsi a teljes nemzetgazdaság bértömegéhez viszonyítva. Arra a felvetésemre, hogy a bérnyomás miatt a minimálbér- és bérminimum-emelések átgyűrűznek a magasabb bérekbe is, hogy ne legyen bérfeszültség, azt írta, elképzelhetőek ilyen hatások, de ezek elég gyorsan tompulnak a magasabb béreknél. A nemzetközi kutatások alapján nagyjából 40-50 százalékkal a minimálbér felett ez a hatás már nem érvényesül.

A munkaerőhiány miatt a mostani helyzet alapjaiban más, mint a 2001-es, amikor magasabb volt a munkanélküliség. Lindner erre egy nemrég megjelent, a 2015-ös német minimálbér bevezetését vizsgáló tanulmányának eredményeit hozta példának. Szerinte a 2015-ös németországi kontextus hasonló volt a mostani magyarországihoz: alacsony munkanélküliség mellé krónikus munkaerőhiány társult.

Ott azt találtuk, hogy az országos szintű minimálbér-emelés nem vezetett a foglalkoztatottság csökkenéséhez, viszont néhány kisebb, kevésbé termelékeny cég megszűnt, és az ott dolgozók magasabb bérű, hatékonyabb cégeknél kaptak állást. Ennek következményeként a minimálbér-emelés némiképp növelte a termelékenységet, de a gazdaság egészére gyakorolt hatás nem jelentős, ugyanazért, amiért nem nagyok az inflációs hatások sem

– írta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem túl sok, hanem túl kevés lesz a 200 ezres minimálbérA munkaerőhiány, a nyugati fizetések elszívó hatása és a magyar vállalkozások alkalmazkodóképessége is alátámasztja, hogy legalább erre a szintre emelkedjen a minimálbér.

Adat Vállalat adó járulék minimálbér munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 10. 12:38 Adat

Az európaiak 81 százaléka a jogállamisági feltételekhez kötné az uniós kifizetéseket

Magyarországon is támogatják az uniós alapelvek érvényesítését, miközben a kormány iránti bizalom rendkívül alacsony.

Fontos

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Jandó Zoltán Stubnya Bence
2021. szeptember 17. 06:44 Vállalat

Kozmetikázhatják a tízmilliárdos veszteséget, amit Mészáros Lőrinctől vállalt át az állam

Hatalmasat fordult idén az energiaszektor, és ennek köszönhetően nyár végén elkezdhetett nyereséget termelni az évek óta veszteséges Mátrai Erőmű.

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.