Az első Orbán-kormány 2001-2002-ben lényegében megduplázta a minimálbért, most három év alatt lehet 40 százalékos az emelés, ha minden jól alakul.
Durván 70 milliárd forinttal többet hagytak a vásárlók a boltokban, mint egy éve, de a növekedés keleten volt jóval nagyobb ütemű.
Ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait és a minimálbér szintjére kitűzött célt, abból 450 forintos euróárfolyam adódik hároméves távlatban.
Az átlagkereset 50 százalékára emelné 2027-ig a minimálbért Nagy Márton, ám ehhez az arányhoz már tavaly is közel járt a legkisebb adható fizetés.
És idén az elmúlt években lemaradó legkisebb bérek újra közeledhetnek az átlaghoz.
10 helyett 32 százalékos tanárbéremelés jöhet, de ha így lesz, valójában egyelőre az is csak egy évek óta zajló lecsúszás mérséklését hozhatja el.
Az eddigi tervek és véglegesített emelések alapján a lengyel, a román, a bolgár és a cseh minimálbér vásárlóereje is nőhet jövőre a magyaré mellett.
Már decemberben emelkedhetnek a legalacsonyabb fizetések, más kérdés, hogy ezzel az érintettek rosszabbul járnának, mint egy sima bérkompenzációval.
Soknak tűnhet első ránézésre a 2027-re megcélzott minimálbér, de az eddigi magyarországi trendek és a nemzetközi példák tükrében egyáltalán nem az.
A minimálbér emelése nem a gazdagoktól a szegények, hanem inkább az alacsonyabb jövedelműek között osztja újra a jövedelmeket. Van ennél hatékonyabb módszer.