350-400 ezer forintra növekedhet a magyarországi minimálbér 2027-re egy négyéves bérfejlesztési stratégia szerint, ami a mostani 232 ezer forintos szinthez képest soknak tűnhet, ám a közelmúltban megszokott emelések tükrében nem beláthatatlan ezt elérni. A következő évi emelés 15 százalék lehet, amennyiben a harmadik negyedéves GDP nem fest túl rossz képet a gazdaság állapotáról. Utána a 400 ezer forintos szint eléréséhez további 12-17 százalékos évenkénti emelésekre lesz szükség 2027-ig, míg a 350 ezer forintos minimálbér eléréséhez 10 százalék körüli növekmények is elegendők.
Mindez azt jelenti, hogy a minimálbér tavalyi és idei növekedési üteméhez képest valamelyest lassíthat is a kormány, főleg, ha megelégszik a 350-400 ezer forintos sáv alsó tartományával. Ebben az esetben lényegében a járványt megelőző időszakban jellemző emelések térhetnek vissza, míg a 400 ezres minimálbér eléréséhez a közelmúlt növekményeit közelítő változásokra van szükség – a 15-20 százalékos emelések sem mondhatók rendkívülinek, volt rájuk példa a 2010-es években is, a kilencvenes években továbbá rendre ekkora mértékben gyarapodott a legkisebb adható fizetés.
Noha forintban kifejezve magyar viszonylatban az idei 16 százalékos minimálbér-emelés a jelentősebbek közé sorolható európai összehasonlításban, a minimálbéreket euróba átváltva már meglehetősen szerénynek mondható az idei változás: mindössze 6,8 százalék, messze elmaradva az Eurofound összehasonlításában szereplő legnagyobb, húsz százalékot meghaladó emelésektől.
Igaz, a fenti adatok annyiban félrevezetők lehetnek, hogy a 2022. és 2023. januári állapotokat hasonlítják egymáshoz, mindenesetre a forint árfolyamának romlása jócskán megtépázta a magyarországi minimálbér értékét, és ennek kockázata a következő évek emeléseire vonatkozóan is fennáll.
Az utolsó két, viszonylag jelentős emelés révén a magyar minimálbér mindenesetre visszaszerezte régi pozícióját a térségben. A helyi árszínvonalat figyelembe vevő, vásárlóerő-paritáson számolt értékek tükrében a Magyarországon adható legkisebb bér 2019 és 2021 között a leggyengébb fizetéssé vált a visegrádi országok és Románia minimálbéreivel összehasonlítva, de 2022 óta ismét a csehországi szinttel vetekszik – ehhez névértéken, helyi fizetőeszközben az unió legnagyobb minimálbér-emelését kellett Magyarországnak megtennie másfél-két éve.
Ambiciózus minimálbér-emelési tervek ráadásul a térség többi országában is előfordulnak, sőt, Lengyelországban a magyarországihoz képest nagyra törőbbek az elképzelések: a visegrádi összehasonlításban eleve legkedvezőbb minimálbért előíró országban a gyors infláció miatt évente kétszer korrigálják a minimálbéreket, 2023 és 2024 januárja között 21,5 százalékos, az idei és a jövő év júliusai között 19,4 százalékos emelés várható. Csehországban a jövő év kezdetével 13 százalékos emelésre lehet számítani, Szlovákiában valamivel több mint 7 százalékos növekedés következik, Románia pedig az idei október kezdetével emelt 10 százalékkal az ottani minimálbéren.
A minimálbér magyarországi emelkedésével kapcsolatban fontos tendencia, hogy az várhatóan egybeolvad a képzettséget igénylő munkaköröket betöltő dolgozókat megillető garantált bérminimummal – ez most 296 400 forint havonta –, amit a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is megerősített.
Az emelésekkel kapcsolatos további fontos szempont, hogy azok egyrészt mélyen érinthetik a munkaadók gazdálkodását, másrészt az adóbevételekre is hatással vannak, mivel a magyar dolgozók mintegy ötöde kapja a kötelezően előírt legkisebb fizetést. Ugyanakkor a költségvetés kiadási oldalára is hatnak ezek a változások, ugyanis a munkanélküliségi ellátásoktól kezdve a gyermekgondozási díjig számos szociális transzfer értéke a minimálbér összegéhez van kötve.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
