Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2023. október 19. 19:02 Adat

A 350-400 ezres minimálbér közép-európai helyben járásra lehet elég a következő években

350-400 ezer forintra növekedhet a magyarországi minimálbér 2027-re egy négyéves bérfejlesztési stratégia szerint, ami a mostani 232 ezer forintos szinthez képest soknak tűnhet, ám a közelmúltban megszokott emelések tükrében nem beláthatatlan ezt elérni. A következő évi emelés 15 százalék lehet, amennyiben a harmadik negyedéves GDP nem fest túl rossz képet a gazdaság állapotáról. Utána a 400 ezer forintos szint eléréséhez további 12-17 százalékos évenkénti emelésekre lesz szükség 2027-ig, míg a 350 ezer forintos minimálbér eléréséhez 10 százalék körüli növekmények is elegendők.

Mindez azt jelenti, hogy a minimálbér tavalyi és idei növekedési üteméhez képest valamelyest lassíthat is a kormány, főleg, ha megelégszik a 350-400 ezer forintos sáv alsó tartományával. Ebben az esetben lényegében a járványt megelőző időszakban jellemző emelések térhetnek vissza, míg a 400 ezres minimálbér eléréséhez a közelmúlt növekményeit közelítő változásokra van szükség – a 15-20 százalékos emelések sem mondhatók rendkívülinek, volt rájuk példa a 2010-es években is, a kilencvenes években továbbá rendre ekkora mértékben gyarapodott a legkisebb adható fizetés. 

Noha forintban kifejezve magyar viszonylatban az idei 16 százalékos minimálbér-emelés a jelentősebbek közé sorolható európai összehasonlításban, a minimálbéreket euróba átváltva már meglehetősen szerénynek mondható az idei változás: mindössze 6,8 százalék, messze elmaradva az Eurofound összehasonlításában szereplő legnagyobb, húsz százalékot meghaladó emelésektől.

Igaz, a fenti adatok annyiban félrevezetők lehetnek, hogy a 2022. és 2023. januári állapotokat hasonlítják egymáshoz, mindenesetre a forint árfolyamának romlása jócskán megtépázta a magyarországi minimálbér értékét, és ennek kockázata a következő évek emeléseire vonatkozóan is fennáll.

Az utolsó két, viszonylag jelentős emelés révén a magyar minimálbér mindenesetre visszaszerezte régi pozícióját a térségben. A helyi árszínvonalat figyelembe vevő, vásárlóerő-paritáson számolt értékek tükrében a Magyarországon adható legkisebb bér 2019 és 2021 között a leggyengébb fizetéssé vált a visegrádi országok és Románia minimálbéreivel összehasonlítva, de 2022 óta ismét a csehországi szinttel vetekszik – ehhez névértéken, helyi fizetőeszközben az unió legnagyobb minimálbér-emelését kellett Magyarországnak megtennie másfél-két éve.

Ambiciózus minimálbér-emelési tervek ráadásul a térség többi országában is előfordulnak, sőt, Lengyelországban a magyarországihoz képest nagyra törőbbek az elképzelések: a visegrádi összehasonlításban eleve legkedvezőbb minimálbért előíró országban a gyors infláció miatt évente kétszer korrigálják a minimálbéreket, 2023 és 2024 januárja között 21,5 százalékos, az idei és a jövő év júliusai között 19,4 százalékos emelés várható. Csehországban a jövő év kezdetével 13 százalékos emelésre lehet számítani, Szlovákiában valamivel több mint 7 százalékos növekedés következik, Románia pedig az idei október kezdetével emelt 10 százalékkal az ottani minimálbéren.

A minimálbér magyarországi emelkedésével kapcsolatban fontos tendencia, hogy az várhatóan egybeolvad a képzettséget igénylő munkaköröket betöltő dolgozókat megillető garantált bérminimummal – ez most 296 400 forint havonta –, amit a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is megerősített.

Az emelésekkel kapcsolatos további fontos szempont, hogy azok egyrészt mélyen érinthetik a munkaadók gazdálkodását, másrészt az adóbevételekre is hatással vannak, mivel a magyar dolgozók mintegy ötöde kapja a kötelezően előírt legkisebb fizetést. Ugyanakkor a költségvetés kiadási oldalára is hatnak ezek a változások, ugyanis a munkanélküliségi ellátásoktól kezdve a gyermekgondozási díjig számos szociális transzfer értéke a minimálbér összegéhez van kötve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegcélozzuk a 400 ezres minimálbért, de mennyit hoz ez be a lemaradásunkból?2010-ben még a második helyen voltak a magyar minimálbérek a régióban az átlagbérekhez képest, 2022-ben már csak csak a cseh minimálbéreket előzték.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy emelés után már öt EU-tagállamban is kisebb a minimálbér a magyarnálA magyar minimálbér nőtt a legjelentősebben idén az EU-ban, ez vásárlóerő alapján hátulról a hatodik helyre volt elegendő az uniós tagállamok listáján.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat béremelkedés fizetések minimálbér minimálbér-emelés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. június 21. 11:51 Adat, Pénz

A magasabb fizetéseket már nem emelik annyira, mint az alacsonyabbakat

Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.

Hajdu Miklós
2024. június 19. 13:51 Adat

Háromszázezer dolgozó hiányozhat addigra, ameddig a kormány szerint plusz 500 ezernek kéne munkába állnia

Háromszázezer dolgozó hiányára számít 2030-ra a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.

Jandó Zoltán
2024. június 18. 10:38 Adat

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.