Megcélozzuk a 400 ezres minimálbért, de mennyit hoz ez be a lemaradásunkból?
Jövőre 10 és 15 százalékkal emelkedhetnek a legalacsonyabb bérek, egy négyéves bérfejlesztési stratégia alapján pedig a munkaadói és munkavállalói szervezetek megcéloznák a 350-400 ezer forintos minimálbért.
Mi történt? Szerdán a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kezdeményezték, hogy a munkaadók 100 ezer forint adó- és járulékmentest juttatást adhassanak a minimálbért és garantált bérminimumot keresőknek idén.
- Ez a pénzt azt kompenzálná, hogy miközben az év elején a minimálbér 16, a szakképzettséggel rendelkezők számára adható legalacsonyabb bér pedig 14 százalékkal emelkedett, az infláció várhatóan 18 százalék körül lesz az év egészében.
Mi várható? A munkavállalói érdekképviseletek a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékos jövő évi emelésére tettek javaslatot, írja az MTI. A Portfolio.hu cikke szerint november 20-ra várható megállapodás, a munkaadók a megegyezés előtt még megvárnák a 3. negyedéves GDP-adatot.
Tágabb kontextus: a tárgyalásokon szó volt a teljes minimálbéres rendszer átalakításáról, aminek keretében egy négyéves béremelési stratégiában bruttó 350-400 ezer forint körül összeolvad a minimálbér és garantált bérminimum.
- Emellett az országosnál magasabb ágazati minimálbérek is létrejöhetnének az új rendszerben olyan szektorokban, ahol erről az adott szektor érdekképviseletei meg tudnak egyezni.
Előzmények: ezek a változtatásokra egy 2022-es uniós irányelv alapján van szükség, amely egyrészt előirányozza, hogy a tagállamokban a minimálbér szintje 2027-re érje az átlagbér 50, és a mediánbér 60 százalékát, illetve hogy minél több iparági kollektív bérmegállapodás jöjjön létre.
Felülnézet: az Eurostat adatai szerint Magyarországon a minimálbér szintje tavaly az átlagbér 42 százalékát érte el, ami az uniós középmezőny alját jelenti más tagállamok béreivel összehasonlítva. A mediánbérre kevés uniós adat érhető el, de itthon az arány 50 százalék körül alakult tavaly.
- Abból a 15 tagállamból, amiben erre vonatkozóan volt 2022-re vonatkozó adat, csak 3-ban érte el az 50 százalékot a minimálbérek aránya az átlagbérekhez képest.
A szűkebb régiónkban 2010 óta minden országban felzárkóztak a legkisebb bérek az átlagbérekhez, de ennek mértékében jelentős különbségek voltak.
- Romániában volt a legjelentősebb felzárkózás, 32 százalékról 48-ra (2021-ig), Magyarországon pedig a legkisebb mértékű, 38-ról 2022-ig 42 százalékra. Így amíg 2010-ben még a második helyen voltak a magyar minimálbérek a régióban az átlagbérekhez képest, 2022-ben már csak csak a cseh minimálbéreket előzték.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
