Megcélozzuk a 400 ezres minimálbért, de mennyit hoz ez be a lemaradásunkból?
Jövőre 10 és 15 százalékkal emelkedhetnek a legalacsonyabb bérek, egy négyéves bérfejlesztési stratégia alapján pedig a munkaadói és munkavállalói szervezetek megcéloznák a 350-400 ezer forintos minimálbért.
Mi történt? Szerdán a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kezdeményezték, hogy a munkaadók 100 ezer forint adó- és járulékmentest juttatást adhassanak a minimálbért és garantált bérminimumot keresőknek idén.
- Ez a pénzt azt kompenzálná, hogy miközben az év elején a minimálbér 16, a szakképzettséggel rendelkezők számára adható legalacsonyabb bér pedig 14 százalékkal emelkedett, az infláció várhatóan 18 százalék körül lesz az év egészében.
Mi várható? A munkavállalói érdekképviseletek a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékos jövő évi emelésére tettek javaslatot, írja az MTI. A Portfolio.hu cikke szerint november 20-ra várható megállapodás, a munkaadók a megegyezés előtt még megvárnák a 3. negyedéves GDP-adatot.
Tágabb kontextus: a tárgyalásokon szó volt a teljes minimálbéres rendszer átalakításáról, aminek keretében egy négyéves béremelési stratégiában bruttó 350-400 ezer forint körül összeolvad a minimálbér és garantált bérminimum.
- Emellett az országosnál magasabb ágazati minimálbérek is létrejöhetnének az új rendszerben olyan szektorokban, ahol erről az adott szektor érdekképviseletei meg tudnak egyezni.
Előzmények: ezek a változtatásokra egy 2022-es uniós irányelv alapján van szükség, amely egyrészt előirányozza, hogy a tagállamokban a minimálbér szintje 2027-re érje az átlagbér 50, és a mediánbér 60 százalékát, illetve hogy minél több iparági kollektív bérmegállapodás jöjjön létre.
Felülnézet: az Eurostat adatai szerint Magyarországon a minimálbér szintje tavaly az átlagbér 42 százalékát érte el, ami az uniós középmezőny alját jelenti más tagállamok béreivel összehasonlítva. A mediánbérre kevés uniós adat érhető el, de itthon az arány 50 százalék körül alakult tavaly.
- Abból a 15 tagállamból, amiben erre vonatkozóan volt 2022-re vonatkozó adat, csak 3-ban érte el az 50 százalékot a minimálbérek aránya az átlagbérekhez képest.
A szűkebb régiónkban 2010 óta minden országban felzárkóztak a legkisebb bérek az átlagbérekhez, de ennek mértékében jelentős különbségek voltak.
- Romániában volt a legjelentősebb felzárkózás, 32 százalékról 48-ra (2021-ig), Magyarországon pedig a legkisebb mértékű, 38-ról 2022-ig 42 százalékra. Így amíg 2010-ben még a második helyen voltak a magyar minimálbérek a régióban az átlagbérekhez képest, 2022-ben már csak csak a cseh minimálbéreket előzték.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
