Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2021. október 17. 18:20 Világ

A minimálbér-emelés haszna és ok-okozati összefüggések értek idén Nobelt

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat idén három neves közgazdász kapta megosztva. Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens az ok-okozati kapcsolatok módszertani elemzéséhez való jelentős hozzájárulásért, míg David Card a munkagazdaságtan területén elért eredményeiért, bár nem függetlenül az ok-okozati módszertan használatától.

Angrist az MIT professzora, és már most tartalmas karriert tudhat maga mögött. Cardhoz hasonlóan főbb kutatási területei közé tartozik a munkagazdaságtan és az oktatásgazdaságtan is. Egy korábbi interjúban már a G7 olvasói is megismerhették munkásságát, amikor a Rajk László Szakkollégium jubileumának apropóján kerestük fel interjúra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Többek között olyan összefüggéseket tárt fel, hogy az egyetemi ösztöndíjak milyen hatással vannak a társadalmi egyenlőtlenségekre (lást a fenti cikket) vagy hogy milyen hatása van a tankötelezettségnek az életpálya-jövedelemre. Eredményei szerint a tankötelezettség valóban meghatározza, hogy ki meddig jár iskolába (az elemzett adatok szerint a diákoknak 25 százaléka korábban abbahagyná a tanulást, ha nem lenne kötelező), ezáltal növeli a jövedelmét azoknak, akik emiatt töltenek több évet az iskolában.

A Nobel-díjat viszont nem ezekkel a témákkal, hanem a tanulmányokban felhasznált módszertan miatt érdemelte ki. Imbensszel együtt sokat tettek az úgynevezett instrumentális változók módszerének népszerűsítéséért, ami jelentősen segítette a közgazdaságtani ok-okozati függések mérését.

A módszertan lényege, hogy találni kell egy olyan változót, ami hatással van a kutatásban vizsgált okokra, de nem befolyásolják az okozatot. A fenti példánál maradva, a gyerekek születési hónapja befolyásolja, hogy évvesztesek lesznek-e vagy sem*sok helyen a nyári gyerekek nem kezdik el 6 évesen az iskolát, csak egy évvel később, mikor már betöltötték a 7. életévüket, így befolyásolja, hogy hány évig kötelező iskolába járniuk*Ha mindenkinek 16 éves koráig kötelező iskolába járni, akkor akik 7 évesen kezdik a tanulást, csak 9 évig kötelesek tanulni, míg akik 6 évesen, azoknak 10 éven át kell., viszont a születési hónap semmilyen logikus módon nem befolyásolja a várható életpálya-jövedelmet. Ezt a változót használva szétválasztható, hogy kire milyen hatással van a tankötelezettség és összehasonlítható, hogy átlagosan mennyivel növeli meg a jövedelmet az egy évvel hosszabb iskolai jelenlét.

Angrist rengeteg tanulmányt és könyvet jelentettek meg közösen Imbenssel, aki jelenleg a Stanford Egyetem professzora. Ezekben részben az instrumentális változó módszertant használják, azonban egy másik fontos újítás használatában is ők ketten voltak úttörők: a természetes kísérletek elemzésében a közgazdaságtani módszertanon belül.

Ennek lényege, hogy olyan hatásokat keresnek, amik (szinte teljesen) függetlenek az egyéb gazdasági hatásoktól, nem ezek következményeként történnek meg, így tisztán elemezhető ezeknek a hatása más közgazdaságtani folyamatokra. Ilyen lehet például a mostani koronavírus-járvány is, bár annak annyira sok gazdasági és társadalmi hatása van és lesz, hogy nehéz lesz utólag ezeket lehámozni egymásról.

Viszont határozottan ilyen az a minimálbértörvény, aminek segítségével a harmadik díjazott, a Berkeley-n tanító Card elemezhette a minimálbér hatását a munkanélküliségre. Aki tanult közgazdaságtant vagy mélyebben foglalkozott a témával, annak biztosan nem újdonság Card 1993-as tanulmánya, amiben két amerikai állam gyorséttermeinek foglalkoztatottságát vizsgálta.

New Jersey államban emelték a minimális órabért, míg Pennsylvania államban ugyanazon a szinten maradt. Mivel a gyorséttermek alkalmazottjai jellemzően minimálbért kerestek mindkét államban, ezért az ő alkalmazottjaikra fókuszálva jól elemezhető volt a minimálbér-emelés hatása.

Az emelés független volt a többi gazdasági hatástól, így tekinthető természetes kísérletnek New Jerseyben, míg Pennsylvania segítségével kiszűrhetők az egyéb gazdasági trendek. Ha valami más nem vizsgált tényező miatt nőtt/csökkent a munkanélküliség, az Pennsylvaniát is és New Jerseyt is ugyanúgy érinti, így Pennsylvaniához hasonlítva valóban csak a minimálbérből fakadó különbségek hatását tudta Card elemezni.

Meglepő módon az eredmények azt mutatták, hogy nemcsak hogy nem csökkent a foglalkoztatottak száma, de még növekedett is azokban a gyorséttermekben, amelyek korábban az alacsonyabb bért fizették. A foglalkoztatottak száma nem változott jelentősen ott, ahol előtte is magasabb bért fizettek.

Ez szembement a korábbi elméletekkel, hiszen a teljes piaci versenyt alkalmazó modellek szerint a minimálbér növelése maga után vonja a munkanélküliség növekedését a magasabb foglalkoztatási költségek miatt. Bár a téma ma sem egyértelműen eldöntött, Card tanulmánya az elsők között volt, amelyek árnyalták a minimálbérről alkotott képet.

Mindhárom kutató rendkívül termékeny és jelenleg is fontos és kurrens témákat kutat, így mindenképpen érdemes a munkagazdaságtan iránt érdeklődők és az ökonometriára nyitottak számára továbbra is követni őket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nőhet a foglalkoztatottság, ha emelik a minimálbért?Évtizedeken keresztül mindenki elfogadta, hogy a magasabb minimálbér kevesebb munkahellyel egyenlő. Egy magyar kutató megmutatta, hogy okkal dőlt meg ez a konszenzus.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ kísérleti közgazdaságtan minimálbér-emelés Nobel-díj tankötelezettség Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Pálos Máté
2024. február 28. 09:37 Világ

Sem Izrael, sem a Hamász nem osztja Biden optimizmusát a tűzszünetről

Egy izraeli túszért tíz palesztin foglyot engednének szabadon egy kiszirvárgott javaslat szerint.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 2. 09:30 Tech

Az Apple elfordult attól az ágazattól, amivel egyre inkább összefonódik Magyarország

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések fontosabbnak tűnnek a járműiparnál.

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.