Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2021. október 17. 18:20 Világ

A minimálbér-emelés haszna és ok-okozati összefüggések értek idén Nobelt

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat idén három neves közgazdász kapta megosztva. Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens az ok-okozati kapcsolatok módszertani elemzéséhez való jelentős hozzájárulásért, míg David Card a munkagazdaságtan területén elért eredményeiért, bár nem függetlenül az ok-okozati módszertan használatától.

Angrist az MIT professzora, és már most tartalmas karriert tudhat maga mögött. Cardhoz hasonlóan főbb kutatási területei közé tartozik a munkagazdaságtan és az oktatásgazdaságtan is. Egy korábbi interjúban már a G7 olvasói is megismerhették munkásságát, amikor a Rajk László Szakkollégium jubileumának apropóján kerestük fel interjúra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Többek között olyan összefüggéseket tárt fel, hogy az egyetemi ösztöndíjak milyen hatással vannak a társadalmi egyenlőtlenségekre (lást a fenti cikket) vagy hogy milyen hatása van a tankötelezettségnek az életpálya-jövedelemre. Eredményei szerint a tankötelezettség valóban meghatározza, hogy ki meddig jár iskolába (az elemzett adatok szerint a diákoknak 25 százaléka korábban abbahagyná a tanulást, ha nem lenne kötelező), ezáltal növeli a jövedelmét azoknak, akik emiatt töltenek több évet az iskolában.

A Nobel-díjat viszont nem ezekkel a témákkal, hanem a tanulmányokban felhasznált módszertan miatt érdemelte ki. Imbensszel együtt sokat tettek az úgynevezett instrumentális változók módszerének népszerűsítéséért, ami jelentősen segítette a közgazdaságtani ok-okozati függések mérését.

A módszertan lényege, hogy találni kell egy olyan változót, ami hatással van a kutatásban vizsgált okokra, de nem befolyásolják az okozatot. A fenti példánál maradva, a gyerekek születési hónapja befolyásolja, hogy évvesztesek lesznek-e vagy sem*sok helyen a nyári gyerekek nem kezdik el 6 évesen az iskolát, csak egy évvel később, mikor már betöltötték a 7. életévüket, így befolyásolja, hogy hány évig kötelező iskolába járniuk*Ha mindenkinek 16 éves koráig kötelező iskolába járni, akkor akik 7 évesen kezdik a tanulást, csak 9 évig kötelesek tanulni, míg akik 6 évesen, azoknak 10 éven át kell., viszont a születési hónap semmilyen logikus módon nem befolyásolja a várható életpálya-jövedelmet. Ezt a változót használva szétválasztható, hogy kire milyen hatással van a tankötelezettség és összehasonlítható, hogy átlagosan mennyivel növeli meg a jövedelmet az egy évvel hosszabb iskolai jelenlét.

Angrist rengeteg tanulmányt és könyvet jelentettek meg közösen Imbenssel, aki jelenleg a Stanford Egyetem professzora. Ezekben részben az instrumentális változó módszertant használják, azonban egy másik fontos újítás használatában is ők ketten voltak úttörők: a természetes kísérletek elemzésében a közgazdaságtani módszertanon belül.

Ennek lényege, hogy olyan hatásokat keresnek, amik (szinte teljesen) függetlenek az egyéb gazdasági hatásoktól, nem ezek következményeként történnek meg, így tisztán elemezhető ezeknek a hatása más közgazdaságtani folyamatokra. Ilyen lehet például a mostani koronavírus-járvány is, bár annak annyira sok gazdasági és társadalmi hatása van és lesz, hogy nehéz lesz utólag ezeket lehámozni egymásról.

Viszont határozottan ilyen az a minimálbértörvény, aminek segítségével a harmadik díjazott, a Berkeley-n tanító Card elemezhette a minimálbér hatását a munkanélküliségre. Aki tanult közgazdaságtant vagy mélyebben foglalkozott a témával, annak biztosan nem újdonság Card 1993-as tanulmánya, amiben két amerikai állam gyorséttermeinek foglalkoztatottságát vizsgálta.

New Jersey államban emelték a minimális órabért, míg Pennsylvania államban ugyanazon a szinten maradt. Mivel a gyorséttermek alkalmazottjai jellemzően minimálbért kerestek mindkét államban, ezért az ő alkalmazottjaikra fókuszálva jól elemezhető volt a minimálbér-emelés hatása.

Az emelés független volt a többi gazdasági hatástól, így tekinthető természetes kísérletnek New Jerseyben, míg Pennsylvania segítségével kiszűrhetők az egyéb gazdasági trendek. Ha valami más nem vizsgált tényező miatt nőtt/csökkent a munkanélküliség, az Pennsylvaniát is és New Jerseyt is ugyanúgy érinti, így Pennsylvaniához hasonlítva valóban csak a minimálbérből fakadó különbségek hatását tudta Card elemezni.

Meglepő módon az eredmények azt mutatták, hogy nemcsak hogy nem csökkent a foglalkoztatottak száma, de még növekedett is azokban a gyorséttermekben, amelyek korábban az alacsonyabb bért fizették. A foglalkoztatottak száma nem változott jelentősen ott, ahol előtte is magasabb bért fizettek.

Ez szembement a korábbi elméletekkel, hiszen a teljes piaci versenyt alkalmazó modellek szerint a minimálbér növelése maga után vonja a munkanélküliség növekedését a magasabb foglalkoztatási költségek miatt. Bár a téma ma sem egyértelműen eldöntött, Card tanulmánya az elsők között volt, amelyek árnyalták a minimálbérről alkotott képet.

Mindhárom kutató rendkívül termékeny és jelenleg is fontos és kurrens témákat kutat, így mindenképpen érdemes a munkagazdaságtan iránt érdeklődők és az ökonometriára nyitottak számára továbbra is követni őket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nőhet a foglalkoztatottság, ha emelik a minimálbért?Évtizedeken keresztül mindenki elfogadta, hogy a magasabb minimálbér kevesebb munkahellyel egyenlő. Egy magyar kutató megmutatta, hogy okkal dőlt meg ez a konszenzus.

Világ kísérleti közgazdaságtan minimálbér-emelés Nobel-díj tankötelezettség Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2021. december 2. 13:03 Világ

Kabátban, a meleg vízzel spórolva próbálják kibekkelni a rezsinövekedést a szegényebb britek

Egy jótékonysági szervezet azzal számol, hogy jövő áprilisig megduplázódhatnak a rezsiszámlák, és ez emberek millióinak okozhat komoly gondokat.

Torontáli Zoltán
2021. december 1. 12:05 Világ

A svéd média már tükrözi a változást: egyre kevesebben akarnak repülőre szállni

Hetven év alatt luxusból hétköznapi normalitás lett a repülés, most már azonban nem lehet a környezeti hatások nélkül foglalkozni vele.

Pálos Máté
2021. december 1. 10:20 Világ

Nagy üzlet lett ismeretlenül átvenni a konténerekben hagyott termékeket, legyen az tökmag vagy használt autó

A konténerkáosznak is megvannak a nyertesei: a hátrahagyott konténerek kisöprői.

Fontos

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.