Régiós trendet követ Magyarország azzal, hogy a jövőre várható infláció felett emelkedik a minimálbér összege, de egyes közgazdászok szerint ennek az a kockázata, hogy hosszabb távon is fennmarad a magasabb infláció.
Mi történt? Csütörtökön a munkaadók és a szakszervezetek megegyeztek arról, hogy már decembertől emelkedni fog a minimálbér és a garantált bérminimum összege – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
- A minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedik bruttó 232 ezer forintról 266 800 forintra (nettó 177 500) és bruttó 296 400 forintról 326 040 forintra (nettó 216 800).
Miért fontos ez? Bár erre vonatkozóan nincs rendszeres időközönként hivatalos adatközlés, a KSH 2022-ben közzétett adatai szerint akkoriban csaknem minden ötödik teljes munkaidőben alkalmazásban álló, mintegy 569 ezer ember keresett legfeljebb bérminimumot.
- Más, a minimálbér értékéhez kötött juttatások is emelkednek decembertől, mint például a gyed, a gyod, a táppénz vagy az álláskeresési járadék, ahogy az a Pénzcentrum gyűjtéséből kiderül.
Tágabb kontextus: a régiónkban már idén is volt rá példa, hogy év közben emelték a legalacsonyabb béreket: Romániában például októbertől 10 százalékkal emelkedett a minimálbér.
- A lengyel és a bolgár minimálbér várhatóan 20, a cseh pedig 9-12 százalékkal nő 2024-től.
- Az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre Magyarországon 5,2, Romániában és Lengyelországban 6, Bulgáriában 4, Csehországban pedig 3 százalék körüli infláció várható, tehát mindenhol nőni fog a minimálbérek reálértéke.
Igen, de: A magasabb emelések és a régiós országokra jellemző gyenge termelékenységnövekedés kombinációjának kockázata a magasabb infláció elhúzódása vagy az alacsonyabb foglalkoztatási szint fennmaradása – mondta Geoff Gottlieb, a Nemzetközi Valutaalap regionális képviselője a Reutersnek.
- Ezért szerinte a fiskális politikára és a szociális intézkedésekre, nem pedig a minimálbér emelésére kellene fókuszálni az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók támogatása érdekében.
