Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. december 10. 18:17 Élet

Mire és hogyan hat a minimálbér-emelés?

(A szerzők a Budapest Intézet vezető kutatói. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Most van a munkaadók-munkavállalók-kormány éves minimálbér-alkujának szezonja, nemrég fogadott el az Európai Unió egy a minimálbérrel kapcsolatos*nem szintet, inkább arányokat és a megállapítás módszereit meghatározó irányelvet, ráadásul a jelentős idei infláció miatt az is körülbelül 20 százalékos emelést igényelne, ha csak a reálértékét meg akarják őrizni a bérminimumnak (ennek összege most havi bruttó 200 ezer, szakmunkásoknak 260 ezer forint).

Kétrészes cikkünk első részében az elvi kereteket vázoljuk fel: mik a minimálbér-emelés gazdasági-társadalmi hatásmechanizmusai?

Tekintsünk el most attól, hogy Magyarországon a társadalmi partnerek valódi beleszólása a minimálbérek szintjének meghatározásába csekély, az ma Magyarországon voltaképpen a kormány döntésén múlik. Lépjünk egy lépést hátra: mit mond a bérminimum hatásairól általában a szakirodalom?

A bevezető közgazdaságtankönyvek egyik első leckéje, hogy az olyan árpadlók, mint a minimálbér, vagy hatástalanok (a piacon kialakuló bér úgyis magasabb, mint a törvény által szabott alsó korlát), vagy a piacinál alacsonyabb foglalkoztatáshoz, munkanélküliséghez kell, hogy vezessenek (ha a piaci bér alacsonyabb lenne, mint a kiszabott minimum), ezért a minimálbér bevezetésével vagy emelésével biztosan nem járhat jól az egész társadalom.

A haladóbb tankönyvek későbbi fejezeteiből azért az is kiderül, hogy a munkaerő igen-igen sajátos áru, és piaca messze nem mindig engedelmeskedik azoknak a peremfeltételeknek, melyek a fenti egyszerű modell mögött állnak:

  • a munkaadó bírhat (a helyi piacon, egyes szakmákban) erőfölénnyel, ami miatt minimálbér híján a társadalmi optimumnál alacsonyabb béreket kínálna;
  • a fizetés nemcsak a munkaerő ára, hanem ösztönzési eszköz is;
  • a minimálbér pedig üzenet a róla döntők részéről a munkaadóknak, munkavállalóknak és az egész társadalomnak.

A rövid- és hosszútávú hatások számbavételének első lépéseként próbáljuk meg egy minimálbér-emelés hatásait általában felmérni: ki jár jól, ki jár rosszul vele? Tényleg csökkenti a foglalkoztatottságot? Csökken-e általa a társadalmi egyenlőtlenség? Növeli a versenyképességet?

Az első, triviális megfigyelés, hogy egy minimálbér-emelés hatására a minimálbért keresők fizetését (hacsak meg nem szegik a törvényt) munkaadóik kénytelenek megemelni. Az emelés tehát alacsony fizetésű, dolgozó embereknek juttat több pénzt a vállalati bevételből, úgy, hogy az a költségvetésnek direkte egy forintjába se kerül. Éljen.

De a minimálbér-emelés hatása messzebb ér, mint a közvetlenül érintettek jóléte. Ami az alacsonykeresetűnek nyeremény, az a munkaadójának veszteség. Mit kezdenek a munkaadók a növekvő költségeikkel? Lenyelik a profitcsökkenést? Csődbe mennek? Visszafogják a termelést, és csökkentik a dolgozók számát? Áthárítják a növekvő költségeket termékeik vevőire? Az egyszerűbb munkákat automatizálják, esetleg más országba viszik a termelés egy részét?

A kérdésre természetesen nincs időtől és tértől független válasz: a minimálbér-emeléshez történő alkalmazkodás szerkezeti jellemzők mellett a gazdaság aktuális ciklikus helyzetétől és persze a minimálbér kiinduló szintjétől is függ.

A minimálbér-emelés eleve különbözőképpen érinti az egyes ágazatokat és az ágazatokon belül az egyes vállalatokat is. A legfontosabb tényező a dolgozók képzettsége: hányan keresnek már eleve a minimálbér közelében, azért, mert munkájuk nem ér többet egy munkaadónak sem? Nem mindegy az sem, hogy milyen piacon működik a vállalat: erős nemzetközi versenyben – az áremelés esélye nélkül – vagy lokális, nehezen helyettesíthető szolgáltatóként?

Kiemelkedő szempont, hogy mekkora emelést bír el a vállalatok jövedelmezősége. Itt azonban a magasabb profit egyáltalán nem garantálja, hogy egy vállalat le is akarja nyelni a veszteséget, sőt. A tőkeerős, exportorientált vállalatok könnyen dönthetnek úgy, hogy az automatizálható munkákat végzőket egyszerűen gépekkel helyettesítik, és a képzetlen munkaerő robotokkal való kiváltására a mai technológia mellett egyre nagyobb az esély.

A fentiek tükrében talán nem meglepő, hogy – mint a témát az elmúlt években termékenyen kutató Lindner Attila cikkeiből tudjuk – Magyarországon a nagy, tőkeerős, exportorientált vállalatok munkakereslete érzékenyen reagált a 2000-es évek eleji minimálbér-emelésekre.

Még egy megfontolás, hogy recessziós időkben kisebb az esélye, hogy a vállalatok árat tudnak emelni, mint ahogy annak is, hogy a jövedelmezőségük elegendő puffert biztosít a költségek emelkedéshez.

Örökzöld vitakérdés, hogy csökkenti-e az összfoglalkoztatottságot a minimálbér-emelés. A nemzetközi szakirodalom (itt, itt, itt és itt) vegyes, de általában nem sok nyoma van ilyen hatásnak. Ez persze nem is csoda, hiszen a jobban fizetett, képzettebb, készségekkel jobban ellátott munkavállalók piacát szinte egyáltalán nem érinti a minimálbér szintje: eszükbe se jutna elszegődni, ha nem kínálnának nekik a minimálbérnél jóval magasabb fizetést. Inkább találnak mind nemzetközi (itt és itt), mind hazai (itt és itt) kutatók valamelyest negatív foglalkoztatási hatásokat, ha azokat a részpiacokat vizsgálják, ahol alacsonyak az egyensúlyi fizetések: a képzetlenek, a fiatalok, az idősek munkaerőpiacát, az elmaradott régiók foglalkoztatási szintjét.

Bruttó minimálbér és átlagbér aránya, illetve a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-65 éves népességen belül, 2020. Forrás: Eurostat, OECD

A minimálbér-emelés hatását statisztikai eszközökkel persze nehéz elválasztani az ezer és egy más változtatás foglalkoztatásra gyakorolt hatásától. Leginkább akkor van rá esély, ha a minimálbér-emelés már eleve magas szintről indul, sokakat érint, vagy nagyon jelentős százalékos ugrással jár – ebben volt páratlan az első Fidesz-kormány idején, 2001-2002-ben végrehajtott emelés, amelyet azóta is elemeznek a magyar munkagazdászok.

Hogyan hat a minimálbérek emelése a többi, nem minimálbért kereső dolgozó fizetésére? Mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalom megerősíti, amit a józan ész is súg: a bérskála legaljának feljebb tolása a némileg többet keresők fizetését is feljebb nyomja. (Ennek sok oka van, például az, hogy a munkahelyen belüli bérkülönbségek a hűség, az előremenetel fontos jutalmát képzik.) Amennyiben a legkevesebbet keresőket közülük eléri a minimálbér, az előbb-utóbb (nálunk inkább utóbb) még például az oktatási, egészségügyi, rendvédelmi állami alkalmazottak merev bérskálájára is hatással lehet.

Az emelés további hatását az adja, hogy számos állami támogatás összege – nálunk az álláskeresési járadéktól a gyeden át a táppénzig – a minimálbér szintjéhez van kötve. Így ezek kedvezményezettjei is jobban járnak, a költségvetés viszont annyival többet kell majd, hogy kifizessen.

De persze nem ez a legfontosabb költségvetési hatás. Hiába nem direkt az állam zsebéből megy a minimálbér-emelés, az számos csatornán hat a költségvetés egyenlegére. Mivel Magyarországon – Európában szinte egyedülállóan – a minimálbér adóterhe százalékosan ugyanakkora, mint a milliós fizetéseké (így aztán a magyar bruttó minimálbér nemzetközi összehasonlításban relatíve már messze nem olyan alacsony, mint a nettó), megemelése rögtön adóbevétel-növekedést is generál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNettóban az utolsó helyre volt elég a 2010-es évek tempósabb magyar minimálbér-emelése, bruttóban a régiós középmezőnyreA 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.

Másfelől persze, ha a hatására nem gyarapodik olyan sebesen a foglalkoztatás, az adóbevétel mennyisége sem nő a várt mértékben. Ha pedig a minimálbér-emelés visszafogja a foglalkoztatást, ha az esetleg megszűnő munkahelyről kitett alacsony bérű dolgozó másutt se talál munkát, az ő segélyezése is a költségvetésből megy majd. Mindennek egyenlegét nehéz előre megmondani.

Vajon hozzájárul-e a minimálbér-emelés a legszegényebbek felemeléséhez, a társadalmi jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenéséhez? Az biztos, hogy megakadályozhatja/enyhítheti azt, hogy az erőfölényben levő munkaadó végletesen alacsony bérek fizetésével, kvázi ingyenmunkára kényszerítéssel kizsigerelje kiszolgáltatott munkavállalóját. De már az egyenlőtlenségek csökkentésének igencsak tompa eszköze, hiszen viszonylag keveseket ér el, olyanokat, akik legalább dolgoznak, ráadásul a legrosszabbul kereső munkavállalók nem feltétlenül a legszegényebb háztartásokban élnek: lehetnek például második keresők lényegesen jobban kereső házastárs oldalán.

És akkor még nem beszéltünk egy sor további hatásról: a minimálbér-emelés egy csöppet hozzájárulhat a gazdaság kifehérítéséhez (ha a munkaadó a dolgozót minimálbérre jelenti be, de a többit már feketén gyűri a zsebébe), de persze a fekete- vagy szürkegazdaság terjedéséhez is (ha a magasabb minimálbér mellett már inkább feketén vagy egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazzák a dolgozót).

A jelen inflációs időkben nem mindegy az sem, hogy a várt infláció beépítésével erősítheti a pénzromlás letörését nehezítő ár-bér spirált.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszélyes irányba indult el az utóbbi hónapokban a magyar gazdaságTeljesen új makrogazdasági korszaknak ágyazhat meg, ha a béremeléseket az infláció fölé kezdik belőni a cégek. De mennyire reális az ár-bér spirál veszélye?

A magasabb minimálbér ráadásul átrendezheti az ágazatok közti arányokat is: van, ahol alig foglalkoztatnak minimálbérest – például a pénzügyi szolgáltatások téren, és van, ahol sokat, mint az építőiparban –, az utóbbit nyilván jobban sújtja az emelés.

Kérdés, hogy a képzetlen munkaerő kiárazása áldás vagy átok? Gyakori vélekedés szerint, ha az alacsony termelékenységű munkahelyek megszűnnek, az így felszabaduló munkaerő produktívabb munkakörökbe kerülhet, ami növeli az ország versenyképességét. Erre azonban csak magas színvonalú oktatási rendszer, foglalkoztatási segítség és felnőttképzés mellett lehet esély.

Érdemes röviden kitérni arra is, hogyan szokás megállapítani a minimálbért. Bár a kép igen színes, a fejlett országokban egyaránt találunk példát

  • informális és formális;
  • országos, ágazati és tagállami;
  • a munkaadó-munkavállaló-kormány háromszögnek különböző súlyokat adó megoldásokra.

A legtöbb folyamatban fontos szerepet kapnak az itt bemutatott mechanizmusokat számszerűsítő közgazdász szakemberek is: Németországban ott ülnek a Mindestlohnkommissionban, Nagy-Britanniában a Low Pay Commission stábjában, és Franciaországban is egy független szakértői testület méri fel, mekkora lehetőség nyílik az egyébként az infláció és a béremelkedés függvényében kiszámolt alapemelés meghaladására.

Cikkünk második részében megpróbáljuk majd a legfontosabb hazai tapasztalatokat összefoglalni, és óvatos javaslatokkal is előállunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emelésérőlKözel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem túl sok, hanem túl kevés lesz a 200 ezres minimálbérA munkaerőhiány, a nyugati fizetések elszívó hatása és a magyar vállalkozások alkalmazkodóképessége is alátámasztja, hogy legalább erre a szintre emelkedjen a minimálbér.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy emelés után már öt EU-tagállamban is kisebb a minimálbér a magyarnálA magyar minimálbér nőtt a legjelentősebben idén az EU-ban, ez vásárlóerő alapján hátulról a hatodik helyre volt elegendő az uniós tagállamok listáján.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet alacsony keresetűek keresetek minimálbér minimálbér-emelés munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Hajdu Miklós
2024. február 18. 18:03 Élet, Vállalat

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Elvesztette az Opel a kivételes népszerűségét a magyarországi újautó-piacon.

Fontos

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.