Hamarosan dönteni kell a legkisebb keresetek jövő évi összegéről, ezért érdemes áttekinteni, hogy mik a minimálbér-emelés gazdasági-társadalmi hatásmechanizmusai.
A lassulás jeleit lehet érezni a gazdasági változásokra lomhán reagáló munkaerőpiacon, de a helyzet egyáltalán nem olyan tragikus, mint amilyennek a hírek alapján tűnhet.
A gazdaságpolitika, amely súlyosan megkésett a makrogazdasági kiigazítással, majd az árrögzítés, különadóztatás, szociális tétlenség mixelésével tudott csak reagálni a helyzetre, vajon milyen válságkezelési megoldásokat alkalmaz majd?
A hadszíntéren is végzetes lehet Ukrajna számára, ha a költségvetési válsága még komolyabb szociális válságba torkollik a téli hónapokban. Ezen a beígért, de nem folyosított európai pénzek segíthetnek.
A megoldáshoz a finanszírozás most épp adott, de jól kell használnia az országnak az uniós pénzeket ahhoz, hogy túlléphessen a munkaerőpiaci problémákon.
Nagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.
A magas infláció komoly probléma, de a mostani egy sokkal kezelhetőbb helyzet ahhoz képest, mintha romló munkaerőpiaci körülmények között szállnának el az árak.
Válságból való kilábaláskor a kormányok gyakran igyekeznek minél hamarabb állásba küldeni a munkanélkülieket, de a gyors elhelyezkedés erőltetése számos kedvezőtlen következménnyel járhat.
Gagybátortól Komlóig több tucat riport készült szeptember óta a Partizán irányításával létrejött Helyközi Járat elnevezésű együttműködésben, amelyben a G7 is részt vesz.
Felgyorsult az emberi munkaerő gépi kiváltása, ami főként az alacsonyabban képzetteket és a nőket sújtja, de nem egyértelmű, hogy ez növeli-e a munkanélküliséget.