Csak látszólag ellentmondásos a magyar munkaerőpiac
Mi történt? Habár az előző év azonos időszakához képest kicsit nőtt, az előző hónaphoz képest csökkent a munkanélküliségi ráta a Központi Statisztikai Hivatal adatközlése szerint, és a foglalkoztatottság is nőtt.
Számokban: március és május között 186 ezer fő volt munkanélküli Magyarországon, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék, a foglalkoztatási ráta 74,5 százalék volt.
- 2022-höz képest ez 0,5 százalékpontos növekedést jelent, az áprilisi adathoz képest viszont 0,1 százalékpontos csökkenést. A foglalkozatási ráta már közelíti a tavaly ősz környékén mért csúcsát.
Felülnézet: A január és március közötti időszak volt egymást követően a harmadik negyedév, amikor csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, mindeközben viszont a munkanélküliségi ráta december óta csökken.
Nemzetközi kontextus: az Európai Unióban más országokban is megfigyelhető, hogy a gazdasági lassulással szemben ellenállónak bizonyulnak a munkaerőpiacok.
- Luxemburgon és Litvánián kívül minden országban emelkedett a foglalkoztatási ráta 2022 végére az EU-ban, és az országok többségében a munkanélküliség is csökkent.
- A régiónkban az üres pozíciók száma is kiemelkedően magas, ami miatt a munkavállalóknak jó az alkupozíciója a bértárgyalásoknál.
Korábban a recessziókat a munkaerőhiány megugrása követte, a friss jegybanki Inflációs jelentés szerint viszont három ok is magyarázza, hogy mostanában miért nem ez történik.
- A cégek felhalmozzák a munkaerőt, tehát az aktuális gazdasági helyzet által indokoltnál több munkaerőt tartanak meg, mert abban bíznak, hogy ezzel a gazdaság fellendülésekor megspórolják majd a toborzást.
- Utóbbi a demográfiai helyzet miatt is egyre nehézkesebb, ezért a népességcsökkenés is a munkavállalók pozícióját javítja.
- Emellett pedig a megugró vállalati profitok is magyarázzák a jelenséget, amelyek növekedése gyakran meghaladta a bérnövekedést – ez rövid távon pedig ellenösztönzi, hogy a cégek leépítsenek.
Mi várható? Mindez csak átmenetileg tarthatja magasan a foglalkoztatást a jegybank szerint, ezért lesz nagy jelentősége annak, hogy a cégek mit gondolnak arról, hogy mennyire átmeneti a jelenlegi gazdasági lassulás.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
