Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2023. június 20. 10:42 Közélet

Egy jól finanszírozott munkanélküliségi rendszer nem teher, hanem az ország fejlődésének záloga

A Rajk Szakkollégium Neumann János-díjának 2023-as díjazottja Raj Chetty, a Harvard Egyetem professzora. A Neumann János-díjat 1995 óta évente olyan tudósoknak adományozza a Rajk Szakkollégium, akik kiemelkedően járultak hozzá az egzakt társadalomtudományok fejlődéséhez, és ezáltal komoly hatást gyakoroltak a kollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására. 

Raj Chetty a Harvard professzora, akinek munkássága empirikus eredményeket és elméletet ötvözve járul hozzá, hogy az állam hatékonyabb és jobban működő döntéseket hozhasson. Az általa kutatott témák a közgazdaságtan széles spektrumát lefedik, az adópolitikától kezdve, a munkanélküli biztosításon és az oktatáson át, egészen a megfizethető lakhatásig. Fő kutatási iránya az esélyegyenlőtlenséggel és társadalmi mobilitással foglalkozik, és ezeket a jelenségeket hatalmas mennyiségű, korábban nem összegyűjtött adat segítségével vizsgálja.

Az utóbbi években bővelkedünk a gazdasági viszontagságokban: a koronavírus-járvány után alig álltak helyre a globális ellátási láncok, az orosz-ukrán háború és az ezzel összefüggésben elszabaduló energiaárak újból felbolygatták a nemzetközi gazdasági vérkeringést. Az idei első negyedévben zsugorodó magyar GDP érzékeltette hatását a foglalkoztatási adatokban is. 

Márciusban már arról lehetett olvasni, hogy a hazai munkanélküliségi ráta meghaladta a 4 százalékot. Egyes médiumok szerint a trendek aggasztóak, hiszen szinte egy éve folyamatosan növekszik a munkanélküliek száma, és egyre több a fiatal álláskereső. Másfelől viszont tény, hogy európai viszonylatban bőven találunk ennél magasabb számokat, például ha a 6 százalékos szlovákiai vagy a 13 százalékos spanyolországi adatokra gondolunk.

Akárhogy is értékeljük a helyzetet, a munkanélküliség állami szintű kezelése megosztó téma hazánkban.

A 2010-es választási győzelem után a második Orbán-kormány egyből belevágott az álláskeresési rendszer átalakításába: egy törvénymódosítással 9-ről 3 hónapra csökkentették az álláskeresési járadék maximális hosszát, Európa egyik legszigorúbb rendszerét létrehozva ezzel. Ezenkívül elindították a közmunkaprogramot azzal a mondással, hogy segély helyett munkát kell adni az embereknek.

Raj Chetty azonban másként látja az állam szerepét a munkanélküliség kezelésében. A harvardi professzor szerzőtársaival rámutatott, hogy egy jól kialakított álláskeresési támogatási rendszer  kifejezetten a társadalom javát szolgálja. Nagymintás kutatásaikban arra jutottak, hogy a megfelelő mértékű állami segítség lehetőséget biztosíthat a szegények számára, hogy jobb minőségű állást találjanak, és hozzájárulhat az aluliskolázottság, egyes helyeken pedig a gyermekmunka visszaszorításához is.

Chetty egyrészt azt vizsgálta, miként lehetséges, hogy a szegényebb háztartások fogyasztási szintje az állásuk elvesztése következtében hasonló mértékben esik vissza, mint a vagyonosabb rétegeknél. Kutatásában rávilágított, hogy számos háztartartás a létminimum szintjén tengődik, ahol már nincs lehetőség tovább csökkenteni a fogyasztást. Ha viszont a bevétel elapad, az életszínvonal fenntartásáért küzdeniük kell. Ilyenkor fordulhat elő, hogy a gyermeket iskola helyett munkába küldik, vagy éppen uzsorahitelt vesznek fel.

Egy jól finanszírozott álláskeresési rendszer azonban pont az ellenkezőjére képes fordítani a helyzetet: a megfelelő mértékű támogatás lehetővé teszi, hogy a háztartások a munkakereséssel foglalkozhassanak, és ne olyan megoldásokkal kelljen küzdeniük a fogyasztási szint fenntartásáért, amelyek bár rövid távon megoldást jelenthetnek, valójában egyénileg és társadalmilag is rendkívül károsnak bizonyulnak.

Chetty et al., 2007, 1544.

Chettyék az osztrák munkanélküliségi adatokat vizsgálták, amelyeket a fenti ábrákon is szemléltettek. A kutatás idején Ausztriában az álláskeresők akkor részesültek végkielégítésben, ha az előző munkahelyükön legalább 36 hónapot dolgoztak. Ahogy az ábrán láthatjuk, a végkielégítést megkapók körében sokkal kisebb mértékben magyarázta az előző munkahelyen töltött idő a munkaváltást követő fizetéscsökkenést vagy az új munkahely elhagyásának az esélyét. Ez azt jelentheti, hogy a végkielégítés okozta létbiztonság segített abban, hogy a munkavállalók jobb mukát találjanak, ahol jobb fizetést kapnak vagy szívesebben dolgoznak.

A professzor és társai a támogatási rendszer egy másik fontos előnyére is felhívják a figyelmet. A hazai közmunkaprogram 2011-es bevezetése mögött meghatározó indok volt, hogy segély helyett munkát kell adni az embereknek, hiszen miért állna munkába az, aki otthon ülve is kap pénzt. Ezt a megfontolást azok a kutatások támasztják alá, amelyek rávilágítottak, hogy a támogatás emelésével együtt nő az álláskeresés átlagos időtartama.

Chetty szerzőtársaival több milliós amerikai mintát vizsgálva viszont megmutatta, hogy

a támogatás emelése csak a szegények körében növelte az álláskeresési időt.

Ennek pedig nem az az oka, hogy ők tovább élveznék a munkanélküliség kényelmet, hanem a nagyobb támogatás lehetővé teszi számukra a hosszabb, ezáltal eredményesebb álláskeresést. Nem véletlen, hogy a likvid vagyonnal rendelkező háztartások körében a megemelkedő állami támogatás nem eredményezett számottevő növekedést a munkakeresés idejében. A kutatás rávilágít tehát, hogy egy jól finanszírozott álláskeresési rendszer megteremti a lehetőségét, hogy a szegényebbek is számukra kedvezőbb állást találjanak.

A munkanélküliségi helyzet alakulásától függetlenül Chetty kutatási eredményei alapján mindenképp érdemes megfontolni, milyen társadalmi előnyökkel járhat egy több nyugati országéhoz hasonló, bőkezűen finanszírozott támogatási rendszer hazánkban is. Képessé kell válnunk az álláskeresőkre nem teherként, hanem lehetőségként tekinteni.

Raj Chetty június 21-én 18:30-tól, a díj átadását követően minden érdeklődő számára nyílt előadást tart „Creating Equality of Opportunity: New Insights from Big Data” címmel, a CEU auditóriumában (Budapest, 1051, Nádor utca 15.). Az előadás Facebookeseménye alább érthető el. Az előadás nyelve angol.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet álláskeresési járadék munkanélküliség neumann-díj rajk szakkollégium Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.

Stubnya Bence
2024. július 11. 16:15 Közélet

Új módszerrel próbál meg 300 ezer embert munkába állítani a kormány

A lakhatási támogatások, a fiatalok aktivizálása, a munkásszállók építése után a munkába állók szochójának elengedésével is megpróbálkoznak.

Fontos

Váczi István
2024. július 19. 14:47 Világ

Sokkal drágábban épülhet új atomerőmű Csehországban, mint Pakson

A dél-koreai KHNP építheti meg Csehország új atomerőművét a jelenleg is működő Dukovany atomerőmű telephelyén; 43 százalékkal lehet drágább, mint Paks 2.

Váczi István
2024. július 19. 11:22 Élet

Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja

A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.