Nem lassulhat sokat az idei gyors béremelkedés, hogy időre meglegyen az egymilliós átlag
Augusztusban is jelentős bérnövekedést mért éves összehasonlításban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és ez most annak fényében is érdekes, hogy a kormány két-három éven belül, de legkésőbb 2028-ra belengette az egymillió forintos átlagbér elérését.
Számokban: augusztusban a bruttó átlagkereset 628,8 ezer, a nettó pedig 433,1 ezer forint volt, ez tavalyhoz képest 13,1, illetve 12,9 százalékos emelkedés. A reálkereset 9,4 százalékkal nőtt.
A hétköznapi fogalmak szerint leginkább átlagosnak nevezhető nettó medián kereset értéke 360,1 ezer forint volt, ez az a középérték, amelynél többet és kevesebbet ugyanannyian visznek haza.
Felülnézet: a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter eddigi megszólalásai alapján egyelőre nem világos, hogy az egymilliós bruttó átlagbért mikorra tartják lehetségesnek elérni. Eleinte „két-három év” hangzott el, de Nagy Márton a Portfolio konferenciáján 2028-ra mutatott ehhez közelítő számot, és egy keddi közleményben is négy évet említett.
Az alábbi ábrán azt mutatjuk be, hogy ha feltételezzük az idei bérdinamika kitartását az év végig, és onnan elrugaszkodva 2027 végére (azaz több mint három év múlva) szeretnénk elérni az egymilliós határt, akkor milyen egyenletes tempóra lenne szükség.
Az egyenes arra utal, hogy a 2022-ben elindult meredek növekedésnek egészen 2027 végéig ki kellene tartania a cél eléréséhez. Ez rendkívül erősnek tűnik, pedig a decemberi átlagbérekkel számoltunk, amelyek az év végi jutalmak miatt mindig kiemelkedő összegűek. Vagyis éves átlagban még nehezebb lenne elérni az egymilliót.
A növekedés évi átlagos 10,23 százalék lenne három éven keresztül, de a jelek szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban is ehhez hasonló átlaggal számolhattak*A számok alapján valószínűleg az történt, hogy a megbecsült idei bázisról kiindulva minden évre 10,5 százalékos növekedéssel számoltak, egészen 2030-ig., amit a miniszter az előadásában még 2030-ig is bátran kihúzott.
Tágabb kontextus: amennyiben a bérek emelkedése nincs összhangban a termelékenység javulásával, akkor nagy lesz az inflációt gerjesztő hatása, vagyis hiába keresnek többet az emberek, a jövedelmük vásárlóértéke nem emelkedik arányosan.
A béreket alapvetően a piac határozza meg, de a kormány is fűtheti a trendet alulról, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével, és a jelenlegi tervek szerint erre készül.
A minimálbérek túlzott emelése elbocsátásokhoz vezethet, ezt mondta most például Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója is a Portfoliónak. Ugyanakkor közgazdászok amellett is szoktak érvelni, hogy az emelkedő minimálbér innovációra és hatékonyságnövelésre ösztönöz, hiszen a cégek csak így tudják kimozogni költségnövelő hatását.
Alulnézet: a hét számjegyű bruttó átlagkereset ugyan jól hangzik, és politikailag is jól eladható termék, de csak nagyon erős gazdasági eredmények mellett hozhat általános reáljövedelem-növekedést.
Az átlagbér nem feltétlenül a bérskála közepén helyezkedik el; a közepesnek sokkal inkább mondható nettó medián kereset jelenleg a bruttó átlagnak csak az 57 százaléka, vagyis változatlan jövedelemeloszlás mellett az egymilliós bruttó átlag csak havi nettó 570 ezer forintos középértéket jelentene.
Nyitott kérdés, hogy három év múlva is maradnak-e a jelenlegi eloszlási viszonyok, vagy például az alacsonyabb keresetű rétegeket jobban fel tudja húzni a növekedés. Azt pedig, hogy mekkora reálnövekedést fog a majdani 570 ezer forint a jelenlegi 360 ezres középértékhez képest jelenteni, alapvetően az infláció befolyásolja majd.
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.
Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.