Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Már közel voltak a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum szintjére vonatkozó tárgyalások lezáráshoz a munkaadók és a munkavállalók, de teljesen új helyzetet eredményezett Orbán Viktor keddi bejelentése, miszerint a jövő évi költségvetésben nem lesz tér a munkaadói járulékok további csökkentésére.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Portfolio.hu-nak elmondta, hogy az emelés a várható infláció mértéke körül alakult volna, részükről viszont ennek az volt a feltétele, hogy 2-3 százalékponttal csökkentse a kormány a munkáltatói járulékot. Mivel azonban járulékcsökkentés nélkül nem tudják vállalni a várható infláció mértéke közelében meghatározott emelést, a tárgyalásokat újra kell kezdeni.

Rolek Ferenc a tervezett emelés mértékére vonatkozóan konkrét számot nem akart mondani, ugyanakkor Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a múlt héten az Inforádiónak arról beszélt, hogy munkáltatói oldalról is fontosnak tartják, hogy ne csökkenjen a legkisebb keresetűek bérének vásárlóértéke, és emiatt “nem kizárt a minimálbér 15 százalékos emelése”.

Ahogy az alábbi ábrán látszik, az elmúlt húsz év során többször is volt példa arra, hogy a legalacsonyabb bérek emelésének mértékét meghaladta az infláció mértéke egy adott évben. A legutóbb éppen tavaly csökkentek a minimálbérek reál értelemben, 1,1 százalékkal.

Az ábrán az is látszik, hogy az idei 20 százalék körüli emelés jelentős része, csaknem háromnegyede értéktelenedett el a magas infláció miatt (az idei évre vonatkozó adatnak az erre vonatkozó előrejelzések átlagát vettük). Az év eleji jelentősebb emelést az is lehetővé tette, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékének 2,5 százalékpontos csökkentésével, és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszüntetésével 17-ről 13 százalékra csökkentek a munkaadói járulékok.

Ahogy arról korábban részletesebben is írtunk, 2010 óta Magyarországon csökkentek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak mezőnyében a legnagyobbat a munkát terhelő adók. A magyar adórendszer azonban sok szempontból az egyik leginkább szélsőséges a régióban. A munkát terhelő adónemek mértéke ugyanis családi és jövedelemi helyzettől függően lehet kifejezetten nagy, és kifejezetten alacsony is.

Amíg például egy jól kereső háromgyerekes magyar béreire rakodó adók mértéke az egyik legalacsonyabbnak számít a régióban, egy gyermektelen magyar minimálbéres adóterhelése az egyik legmagasabb, még a fenti ábrán bemutatott csökkentések ellenére is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyermektelen magyar minimálbéresek fizetését terheli a legmagasabb adó az egész régióbanViszont a háromgyerekesek béreire rakódó adóterhek a legalacsonyabbak között vannak a környékbeli országok mezőnyében.

 Jelen állás szerint a járulékcsökkentés ugrása mellett még egy érdekes vonatkozása van a bértárgyalásoknak. Mégpedig az, hogy milyen jövő évi inflációs becsléshez képest próbálják megcélozni a reálbércsökkenés elkerülését. Rolek Ferec arról is beszélt, hogy egyelőre a Pénzügyminisztérium 2023-ra vonatkozó előrejelzését várják, mert nagyon szóródnak az előrejelzések, ezért nehéz tervezni. Az alábbi ábrán hazai elemzőintézetek, a jegybank és néhány nemzetközi szervezet 2022-re és 2023-ra vonatkozó előrejelzését gyűjtöttük össze. 

Az előrejelzések átlagát véve idén és jövőre is nagyjából 14 százalékos inflációra lehet számítani az év egészében, tehát az ezt meghaladó emelések számítanának reálbéremelésnek. És habár a Pénzügyminisztérium becslése ehhez képest még egy plusz támpontot nyújt majd, mivel az előrejelzések idén rendre kiemelik, hogy nagyon bizonytalannak látszik a jövő év, valószínűleg még így sem lesz könnyű belőni a reál értelemben vett nullát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőször haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberbenAugusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz eddigi tempóban haladva 150 év alatt nullázhatnánk le az szja-tHabár a magyar adórendszer komoly változásokon ment keresztül a 2010-es években, az utóbbi öt évben az egy számjegyű szja-hoz sem kerültünk közelebb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz árak bérek infláció járulékok minimálbér reálbér Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. szeptember 18. 05:31 Adat, Közélet

Orbán nagyokat mondott, de tényleg nem rosszak a magyar növekedési kilátások

Inkább 3, mint 5 százalékos növekedés várható jövőre, de ez Közép-Európában és az uniós mezőnyben is az erősebb teljesítmények közé tartozhat.

Torontáli Zoltán
2024. szeptember 17. 12:31 Adat

Még mindig dobogós Magyarország az öngyilkosságok számában az EU-n belül

A harmadik legrosszabb helyen áll Magyarország a lakosságarányos öngyilkossági mutatóban a napokban közzétett 2021-es adatok alapján.

Jandó Zoltán
2024. szeptember 16. 16:18 Adat

Az EU egyik leginkább vízfejű gazdasága a magyar

Majdnem negyedével lenne alacsonyabb Magyarországon az egy főre jutó GDP Budapest nélkül.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2024. szeptember 19. 04:55 Világ

Fogy a jüan, akadozik az orosz kereskedelem az új szankciók miatt

Növekvő kereskedelmi és pénzügyi kellemetlenséget okoznak Oroszországnak és Kínának az Egyesült Államok legújabb pénzügyi fogásai, amelyeket újabb szankciók követhetnek.

Stubnya Bence
2024. szeptember 18. 16:27 Közélet

A VI. kerületi tiltás után a kormány is ráfordulna az Airbnb-szabályozás szigorítására

Országosan is szigorítás jöhet, a nemzetgazdasági miniszter szerint az Airbnb nem turisztikai, hanem lakhatási kérdés.

Stubnya Bence
2024. szeptember 18. 13:48 Közélet, Világ

Még mindig túl sokan dohányoznak, ezért újabb helyekről tiltaná ki az EU a cigarettát

Magyarországon 26 százalék volt tavaly a dohányosok aránya, az új szabályokat a hevített dohánytermékekre és elektronikus cigarettákra is kiterjesztenék.