Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. augusztus 19. 06:51 Adat, Közélet

Az eddigi tempóban haladva 150 év alatt nullázhatnánk le az szja-t

Egy nem éppen hétköznapi gazdaságpolitikai ötlettel állt elő nemrég az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke: Domokos László a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt, hogy „az a jó adóvita, amely arra világít rá, miként tudjuk a nulla százalékos személyi jövedelemadót megközelíteni minél gyorsabban”. Domokos az szja ilyen mértékű csökkentésére vonatkozó javaslatát azzal indokolta, hogy szerinte az ember annyira értékes, hogy „egyáltalán nem kellene adóztatni, azaz büntetni azért, mert dolgozik”.

Domokos a munkát terhelő más adónemekkel kapcsolatban nem fogalmazott meg ennyire éles kritikát, de a munkáltatók által fizetendő szociá­lis hozzájárulási adóról elmondta, annak mértéke 2017 és 2021 között 27 százalékról 15,5 százalékra csökkent. Az szja mellett a munkavállalókra vonatkozó másik adónemmel, a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatban pedig egyenesen azt mondta, hogy azt nem tekinti tehernek, hiszen „az egészség, a nyugdíj, az árvaellátás, illetve a betegség miatt járó jövedelemkiegészítés sok évtizedes értékek, amiket meg kell tartani”. (Az interjúban nincs róla szó, de a munkaadókra vonatkozó 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást jövőre kivezetik.)

Az szja jelentősebb csökkentésére vonatkozó ötlet nem most jött elő először. Orbán Viktor 2013-ban, Varga Mihály pedig 2013-ban és 2015-ben is beszélt róla, hogy napirendre kerülhet az egyszámjegyű szja bevezetése. Domokos László tavaly potenciális válságkezelési intézkedésként javasolta a jelenleg 15 százalékos adónem csökkentését egy vagy két lépcsőben 6 százalékponttal.

De mi lenne a hatása az szja kivezetésének, és mennyire lenne megalapozott egy ilyen intézkedés? Egyáltalán mennyire számít most magasnak ez és a többi munkát terhelő adónem nálunk más országokhoz képest? Ezeket áttekintve egyből érthetővé válik, hogy miért teljesen irreális az ÁSZ-elnök ötlete. Még akkor is, ha 2010 után jelentősen átalakult a munkát terhelő adók jelentősége a magyar költségvetésen belül.

Az szja jelenleg a költségvetés egyik legnagyobb bevételi forrása. Ahogy az az alábbi ábrán látszik, a szociális hozzájárulási adók és járulékok, illetve az áfa után a költségvetés bevételi oldalán az szja a harmadik legnagyobb, önmagában is értelmezhető tétel.

 

A 2021-es költségvetésben nagyjából 2718 milliárd forint van betervezve az összes bevétel csaknem 12 százalékát kitevő szja-ból. Hogy ez mennyire sok pénz, talán jobban érezhető az alapján, hogy ennyiből 23 évig lehetne üzemeltetni a magyar közmédiát, ha az MTVA 2021-es gazdálkodását fixnek vesszük. Így az is érthető, hogy eddig miért nem valósult meg a nullázás, de még a 9 százalékra csökkentés sem. Varga Mihály 2015-ben 500, Domokos 2020-ban százalékpontonként 170 milliárd forintra, tehát 6 százalékpont esetén nagyjából 1000 milliárd forintra becsülte egy ilyen adócsökkentés bevételcsökkentő hatását.

Valójában viszont nemcsak hogy 9 százalékos szja-t nem vezettek be, de az egykulcsos adó 2011-es bevezetése óta csak egyszer, 2016-ban csökkentették 16-ról az azóta is érvényes 15 százalékra a személyi jövedelemadó mértékét.

Így ha az egy kulcs bevezetése utáni tempót vesszük alapul a 2010-es években, a 2160-as évekre érhetne el az ország a nulla százalékos szja-hoz.

Ezzel együtt persze az egykulcsos adó 2011-es bevezetése jelentős adócsökkentés volt. A világ leggazdagabb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak mezőnyében Magyarország a 2000-es évek eleji 9. helyről a 20. helyre került 2020-ra az átlagos szja-kulcs nagysága alapján.

2009-hez képest 2020-ra az egész OECD-mezőnyben Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az átlagos szja-kulcs, és még 2000-hez képest is csak Svédországban és Lettországban volt nagyobb a csökkenés.

2010-hez képest a munkabért terhelő járulékok is csökkentek. A második Orbán-kormány az egykulcsos szja bevezetése mellett kivezette a minimálbérek adómentességét és a szuperbruttósítást, ami miatt a munkára rakódó adók és járulékok egy ideig nőttek is, 2016-tól kezdve viszont a hatéves bérmegállapodás értelmében a munkaadói és munkavállalói járulékokat is csökkentették, ahogy az az alábbi ábrán is látszik. 

 

A munkához kapcsolódó adók ugyanakkor még a csökkentések ellenére is élmezőnyben vannak az OECD-országok között. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a helyi átlagbér esetén egyszerűen csak a munkavállalói és munkadói közterheket, valamint az szja-t összeadva 2020-ban a 10. legnagyobb adóteher vonatkozott a magyar átlagbérekre.

 

A fenti ábrán azért érdemes megnézni az adóterhelés összetételét: ez alapján ugyanis látszik, hogy a 0 százalékos szja-kulcs meglehetősen unortodoxnak számítana ebben a mezőnyben. Az OECD adatbázisa szerint csak Kolumbiában és Chilében nem kellett szja-t fizetni az átlagbér után, valójában azonban minkét országban progresszív adórendszer van, ahol a legfelső szja-kulcs 39, illetve 40 százalékos. Nulla százalékos szja-ra tehát ebben a mezőnyben nincs példa, legfeljebb olyan országra, ahol csak szja-t kell fizetni, járulékokat nem.

A munka adóterhelését jellemzően ugyanakkor nem így, hanem az adóék segítségével szokták megmutatni, amely azt fejezi ki, hogy a bruttó bérnek és az arra vonatkozó munkaadói járulékoknak mekkora részét veszi el az állam adók és járulékok formájában. Az alábbi ábrán az látszik, hogy habár 2000 és 2020 között az OECD-országok körében Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben ennek a mértéke, a második helyről így is csak az élmezőny alsó szegmensébe csúszott vissza hazánk.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a magyar adórendszer ne ment volna át radikális változásokon a 2010-es években: ahogy az alábbi ábrán látszik, a költségvetési bevételeken belül az szja aránya az egykulcsosítás utáni jelentős csökkenés után ezen az alacsonyabb szinten stagnál, miközben a munkáltatói járulékok aránya csökkent, a munkaadói járulékoké pedig nőtt. 

A 2010-es évek legnagyobb adózási trendje ezek mellett az áfacsalás visszaszorítása, és persze a forgalmi adó – OECD-mezőnyben is kiemelkedő – 27 százalékos szintjének fenntartása volt, ami lehetővé tette a munkát terhelő adók költségvetésen belüli arányának csökkentését a hiány elszállása nélkül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010 ótaOnline pénztárgép, ekáer és e-útdíj: európai összevetésben is kiemelkedő a magyar gazdaság fehéredése a befizetett áfát nézve. A technológiai lehetőségeket azonban még messze nem aknázta ki a kormány.

Ahogy azonban a fenti ábrák alapján is látszik, a jelentős változások ellenére a munkát terhelő adók még mindig a magyar költségvetési bevételek jelentős részét adják. Ezek alapján

nemcsak az egyértelmű, hogy miért képtelenség az szja nullázása, hanem az is, hogy miért nem sikerült az szja csökkentésének kisebb mértékű tervét sem megvalósítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságotPár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.

Adat Közélet adó adórendszer Domokos László munka munkát terhelő adók szja Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2021. december 2. 16:38 Adat

Már Matolcsy György is az uniós élmezőnybe várja a jövő évi magyar inflációt

Csak Lengyelországban vár az Európai Bizottság jövőre a Matolcsy György által nemrég emlegetett öt százalékosnál magasabb inflációt jövőre.

Váczi István
2021. november 30. 16:08 Adat

Az egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtak

Idehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.

Bucsky Péter
2021. november 30. 06:48 Adat, Vállalat

Túl sok magyar cég szokott rá az uniós pénzre ahelyett, hogy jobban akarna dolgozni

A számok azt mutatják, hogy a járadékvadászat a magyar üzleti élet kedvelt, de most már elég káros sportja lett.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Orbán Krisztián
2021. december 2. 06:35 Közélet

Nincs felzárkózás érdekegyesítés nélkül

A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.