Még mindig viszonylag ritka a tényleges sztrájk Magyarországon, pedig amikor meglépik, annak jelentős hatásai vannak.
A munkavállalók a tavalyi reálbércsökkenés után idén azt szeretnék, ha nőne a bérük vásárlóereje.
A fogyasztás zuhanása miatt egyes mutatókban 2018-ba ment vissza a magyar gazdaság. A jó hír, hogy a mélyből könnyű nőni, a rossz, hogy a kilábalás lassú lesz.
Az elmúlt évek egymást követő válságai a munkavállalói preferenciákra is hatással voltak, ahogy az idei reálbércsökkenés is. Reguly Mártával, a PwC Magyarország HR tanácsadási csoportjának vezetőjével ezekről a változásokról beszélgettünk.
Egyévnyi reálbércsökkenés után szeptemberben újra növekedett az átlagbér vásárlóereje, ami egy válságos periódus lecsengésének kezdetét jelezheti.
Már decemberben emelkedhetnek a legalacsonyabb fizetések, más kérdés, hogy ezzel az érintettek rosszabbul járnának, mint egy sima bérkompenzációval.
A kormány novemberi döntést ígér a nyugdíjak ügyében, a minimálbér-kompenzációról szóló tárgyalások pedig júliusban befagytak.
Csaknem 7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek az áprilisi 24 százalékos infláció mellett, de az év második felében már erősödhet a fizetések vásárlóereje, és ez a gazdaság egésze szempontjából is jó hír.
Közel nyolc százalékkal csökkent az átlagember reálbére, ez a kereset a jobb betanított munkások pozíciójának felel meg.
Az év első hónapjaiban már masszívan csökkentek a reálbérek, és a júliustól hatályos emelés csak az év második felében ellensúlyozná a drágulást.