Nagyobb kihívásnak látják a bérigények kielégítését a magyar cégek, mint tavaly
Számos vállalatnál megkezdődtek az év eleji bértárgyalások. A munkáltatók idén nagyobb kihívásnak látják az infláció miatt megnövekedett bérigényeket, a munkavállalók a tavalyi reálbércsökkenés után idén azt szeretnék, ha nőne a bérük vásárlóereje.
Miért fontos ez? Az inflációra vonatkozó előrejelzések 4-6 százalék között, a nominális bruttó bérek emelkedésére vonatkozóak pedig 10-12 százalék között szóródnak.
- A vállalatok 78 százaléka szerint 2024-ben kihívást jelent majd a magas infláció miatt megnövekedett bérköltségek kezelése, miközben egy éve még csak a cégek 71 százaléka látta ezt kihívásnak – derült ki a Randstad HR trends 2024 kutatásából.
- Annak ellenére látják kihívásnak a bérigények növekedését a munkavállalók, hogy a Hays Hungary felmérése szerint a válaszadók közel negyede szerint több álláskereső van most a piacon, mint a korábbi években.
Alulnézet: a győri Audinál az Audi-szakszervezet és a munkáltató ajánlatai egyelőre eléggé távol állnak egymástól – derül ki a Telex cikkéből.
- A munkáltató kétéves bérmegállapodást javasol, 2024-re vonatkozóan 5,3 százalékos béremeléssel, 550 ezer forintos cafeteriával és 350 ezer forintos egyszeri kifizetéssel.
- A szakszervezet egyéves megállapodást szeretne 12 százalékos emeléssel, 500 ezer forintos cafeteriával és 350 ezer forintos egyszeri kifizetéssel.
Felülnézet: a Hays Hungary felmérése szerint a vállalatok 40 százaléka 5 és 10 százalék közötti, 30 százalékuk 10-15 százalékos közti emelést tervez 2024-ben. 15 százalék feletti emeléssel csak a cégek hat százaléka számol.
- A cégek 56 százaléka 5-10 százalék között, 30 százalékuk 11-15 százalék között tervez bért emelni 2024-ben. 16 és 20 százalék között a cégek 4 százaléka tervez emelni a Randstad kutatása alapján.
Mi várható? Az MNB előzetes becslése alapján a reálbérek 1,2-1,3 százalékos 2023-as csökkenése után 2024-ben 2,8-3,7 százalékos növekedés jöhet.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
