Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2024. február 15. 04:37 Közélet, Pénz

A nagyobb minimálbér-emelés nem az EU, hanem a magyar munkaadók és szakszervezetek szándéka

A magyar médiát is körbejárta a hír, hogy egy uniós szabály miatt jelentősen emelni kell itthon a minimálbért, majd pedig arról is jelentek meg cikkek, hogy Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is erről beszélt egy szakmai rendezvényen. Ahogy azonban arra a Európai Bizottság szociális ügyekért is felelős szóvivője emlékeztetett a Telexnek adott nyilatkozatában, ez a szabályozás nem kötelezi ilyesmire a tagállamokat.

Rolek a múlt héten a HRportal.hu tudósítása szerint arról beszélt, hogy egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60 százalékára kell emelni, ami olyan ütemű emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni. A magyar médián február elején az Economix.hu cikke nyomán ment végig az az információ, hogy EU új, 2024. november 15-én hatályba lépő irányelve szerint a bruttó átlagbér 60 százalékában „kötelesek” megállapítani az uniós országok a minimálbért.

Ilyesmiről azonban szó sincs. A szóban forgó uniós irányelv a tagállamokat csak arra kötelezi, hogy alakítsanak ki egy követelményrendszert, amely alapján megállapíthatóvá válik, hogy az adott országban hatályos minimálbér „megfelelő” nagyságú-e. Arra viszont nem, hogy egy megadott mutatóhoz zárkóztassák fel a legkisebb törvényileg kötelező béreket. A Telex cikkében idézett jogszabály külön meg is említi, hogy az irányelv nem érinti a tagállamok minimálbér-megállapításra vonatkozó hatáskörét. 

A félreértés abból következett, hogy az irányelv felvet lehetséges opciókat a követelményrendszerre vonatkozóan. Például hogy a referenciaérték a bruttó minimálbér bruttó mediánbérhez viszonyított 60 százaléka, vagy a nettó minimálbér nettó átlagbérhez viszonyított 50 vagy 60 százaléka legyen, ez pedig itthon már kötelességként jelent meg a cikkekben.

Kötelezettsége az unió felé csak a kormánynak van arra vonatkozóan, hogy egy akciótervet dolgozzon ki, amely bemutatja, hogy a minimálbér alakulása miként fog hozzájárulni ahhoz, hogy a legalacsonyabb bérek fedezzék a minimális megélhetési költségeket

– mondta Rolek Ferenc megkeresésünkre. Az emelés mértékére nincs kötelező uniós szabály. Arról a szakszervezetek és munkaadók közti egyeztetéseken felmerült célról pedig, hogy a minimálbér a medián 60 százalékára nőjön, Rolek elmondása alapján egyelőre csak tárgyalások zajlottak a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán, 2027-es céldátummal. 

Ezeket szakszervezeti oldalon is így látják.

Az irányelv valóban túl laza ahhoz, hogy bármilyen konkrét kötelezettséget szabjon, és csak példákat vet fel arra vonatkozóan, hogy a szociális partnerek milyen mutatókat vehetnek figyelembe a követelményrendszer kialakításánál

– mondta Zlati Róbert megkeresésünkre. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán tavaly merült fel először ez a téma. A bruttó medián bér 60 százalékára vonatkozó célt viszont egyelőre nem véglegesítették, ahogy azt sem nem rögzítették, hogy pontosan mikori és milyen forrásból származó adatok alapján vizsgálnák a teljesülését.

Arra a kérdésünkre, hogy tudná-e a EU bármilyen módon szankcionálni, ha a magyar minimálbér nem érné el ezt a szintet, Zlati azt mondta, szankcionálni ezt nem tudná, csak azt, ha nem a szociális partnerek egyezsége alapján jönne létre a referenciaérték. „Az egész irányelv sokkal inkább a szociális partnerség megerősítéséről, mint a minimálbér értékének szabályozásáról szól” – mondta Zlati ezzel kapcsolatban.

A követelményrendszerrel kapcsolatban Rolek Ferenc szerint „még sok vitára lehet számítani”. Ugyanakkor ő azt is megjegyezte, hogy a szociális partnerek körében általános nézet, hogy az elmúlt évek emelései ellenére Magyarországon a minimálbérek az átlagos bérszínvonalhoz képest alacsonyak, és szükség lenne a felzárkóztatásukra.

Ezt az erre vonatkozó statisztikák is megerősítik: ahogy az alábbi ábrán is látszik, Magyarországon a minimálbérek értéke ahhoz a bérszinthez  – a mediánbérhez – képest, aminél ugyanannyian keresnek jobban, mint ahányan rosszabbul, trendszerűen csökkent 2015 után, a jelentősebb bérnövekedés időszakában. Ez az arány a középmezőny aljára volt elég az olyan uniós tagállamok mezőnyében, ahol központilag meghatározott minimálbér van.

Az is érdekes, hogy a visegrádi országok körében a 48 százalékos mutatónál csak Csehországban van jobban elmaradva a minimálbér a medián bérektől, ott az arány 2022-ben 43 százalék volt. Az átlaghoz képest – amelyet a kiemelkedő fizetések jobban torzítanak – a legkisebb magyarországi fizetések lemaradása jóval nagyobb az uniós mezőnyben, 2022-ben nem volt ugyanis olyan EU-tagállam, ahol az átlaghoz képest kevesebbet értek volna a minimálbérek, mint Magyarországon.

Azt egyelőre nem tudhatjuk, hogy idén ezek a mutatók hogyan alakulnak majd, de a magasabb béreknek jelentősen kellene idén nőniük ahhoz, hogy ne csökkenjen a minimálbér lemaradása a magasabb bérektől. Az uniós mezőnyben is kiemelkedő 15 százalékos minimálbér-emelés mellett gyűjtésünk alapján átlagosan 11 százalékos bruttó béremelkedésre számítanak az előrejelzések, így ez alapján számíthatunk a minimálbérek felzárkózására az idén. 

Ahogy a fenti ábrán látszik, az unión belüli árkülönbségeket kiszűrve az emelés után a magyar bruttó minimálbér öt EU-tagállam (Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Bulgária) minimálbéreit előzi meg. A szakszervezetek és a munkaadók jelentősebb emelésre irányuló törekvéseit már csak azért is érdemes lesz követni a következő években, mert nem egyértelmű, hogy a régiónk országainak helye az uniós lista alján lenne: jó példa erre Lengyelország, amely a középmezőny tetején helyezkedett el idén a minimálbér vásárlóereje alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkParragh és Orbán szövetsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a régió egyik legalacsonyabb minimálbére legyen a magyarIdén a lengyel minimálbér vásárlóereje már akkora, mintha itthon 154 ezer helyett 240 ezer forint lenne a legalacsonyabb bérek nettója.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz bérek EU fizetés massz mediánbér mgyosz minimálbér Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Váczi István
2024. április 19. 04:34 Világ

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.

Bucsky Péter
2024. április 18. 04:32 Adat, Vállalat

Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra

A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.