Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. február 8. 13:18 Adat, Világ

Örülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

A 2004-es EU-csatlakozást követően a kelet-európai tagállamok eltérő gazdasági teljesítményt produkáltak, de ha a béreket nézzük, a szűkebb térségünkben egyértelmű a bérfelzárkózás trendje az azóta eltelt időszakban. Ennek mértékében azonban még a régión belül is jelentősek a különbségek.

Az elmúlt 20 évet értékelő sorozatunk bérekre vonatkozó részében mutatószámnak az éves nettó ekvivalens mediánjövedelmet választottuk, ami a visegrádi négyek esetében 2005-től 2020-ig érhető el az Eurostat adatbázisában. Mindig lehet vitatkozni azzal, hogy egy adott gazdasági jelenséget milyen mutatószám segítségével értelmezünk, és ez ez esetben sincs máshogy. Viszont a módszertanunk részletes indoklása ilyen szempontból tiszta helyzetet eredményez.

Ebben az esetben

  • azért nettót nézünk, mert a bérből élők számára ez a legkézzelfoghatóbb.
  • A vásárlóerő-egység abból a szempontból praktikus, hogy a nemzeti fizetőeszközök árfolyam-különbségeinek kiszűrésével összehasonlítóvá teszi a különböző országok bérszintjeit.
  • Az ekvivalens jövedelem figyelembe veszi, hogy egy háztartás létszáma határozza meg, mekkora kiadásokat kell a jövedelemből fedezni, így az egy főre eső jövedelem egy jól megfogható szintjét adja meg.
  • A medián*A medián az az érték, amely éppen középen van, amikor az összes foglalkoztatott keresetét növekvő sorrendbe rendezzük. pedig sokkal kevésbé érzékeny a kiugróan magas értékekre, mint a hagyományos (számtani) átlag, ezért jobban árulkodik arról, hogy a „tipikus” munkavállaló mennyi pénzt keres.

Az alábbi ábrán látszik ennek az adatnak az alakulása a visegrádi országokban, valamint Ausztriában és Romániában.

 

Magyarországon 2005-ben még magasabbak voltak ezek a jövedelmek, mint Szlovákiában és Lengyelországban, és bár az első adat 2007-re vonatkozik Románia esetében, de valószínűleg keleti szomszédunkat is előztük ilyen szempontból a kétezres évek közepén. Ez ugyanakkor nem tartott sokáig, 2009-ben már Szlovákiában és Lengyelországban is magasabbak voltak ezek a jövedelmek, és ez 2020-ig sem változott, bár Szlovákia nagyjából 2016-tól kezdve elkezdett leszakadni Lengyelországtól, és 2020-ra már közelítette a magyar bérszínvonalat.

Szintén említésre méltó a román bérfelzárkózási történet a 2010-es évek második felében. És ezek a béremelések vásárlóerő-egységen és nettóban önmagukhoz képest régiós összehasonlításban ugyan a legnagyobb bérszintemelkedést eredményezték, a román bérek még mindig a legalacsonyabbak voltak ebben a mezőnyében.

Az alábbi ábrán pedig a felzárkózási történet látszik nagyon látványosan.

2005 óta az egész régióban jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, ami persze nem meglepő, hiszen nyugati szomszédunk legfeljebb földrajzilag sorolható a többi említett országgal egy térségbe, de a kiinduló időpontban már sokkal fejlettebb volt, ahonnan kisebb a tere a bérek további növekedésének. Ami a visegrádi országokat illeti, mindegyik lehagyott minket a növekedés tempójában.

Míg 2005-höz képest Ausztriában csak 36 százalékkal nőtt az éves nettó ekvivalens mediánjövedelem, addig a lengyel bérszint csaknem megháromszorozódott, a szlovák pedig 2,5-szeresére emelkedett. Magyarország és Csehország bérfelzárkózása ehhez képest szerényebb volt, előbbi esetében 74, utóbbi esetében pedig 78 százalékos növekedést mutatnak az adatok.

Összességében a magyar bérfelzárkózás pozitív trendnek tekinthető, de az is látványos, ahogy a tempója jelentősen elmaradt a régión belül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmúlt 12 vagy elmúlt 8 év? Nézzük inkább az elmúlt 20-at!Magyarország 2010 előtti és utáni korszakának összehasonlítása alapján lehet leginkább megítélni a kétpártrendszer felé haladó politikai osztály teljesítményét, erre vállalkozunk a következő hetekben.

Adat Világ bérek bérfelzárkózás régió V4 Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2023. március 30. 11:03 Adat

Továbbra is Magyarországra jön a legdrágábban az orosz gáz

Január volt zsinórban a negyedik olyan hónap, amikor az adatot közlő uniós országok közül hazánkba érkezett a legdrágábban az orosz földgáz.

Jandó Zoltán
2023. március 28. 14:02 Adat

Már március végén elkezdtük tartalékolni a gázt télire Magyarországon

A szokásosnál jóval előbb kezdődött meg az európai és a magyar gáztárolók feltöltése is. Az európai tárolókban soha nem volt ennyi gáz, és a magyar telítettség is magas.

Jandó Zoltán
2023. március 28. 04:34 Adat

Már nem Magyarország osztja szét az orosz földgázt

Az orosz gáz balkáni elosztása helyett a jövőben a balkáni gáz más régiós országokba történő eljuttatása lesz a magyar hálózat fő feladata.

Fontos

Stubnya Bence
2023. április 1. 04:34 Podcast

Csak szlogennek elég, vagy alapja is van Orbán 500 ezer új dolgozóról szóló tervének?

A kormányfő arról beszélt, hogy elsődlegesen belső tartalékokból kellene 500 ezer munkahelyet betölteni a magyar munkaerőpiacon. A tervről Scharle Ágota munkagazdásszal beszélgettünk a G7 Podcastban.

Pálos Máté
2023. március 31. 17:52 Közélet

Már 1767 pedagógus aláírta, hogy elhagyná a pályát, ha jön az új köznevelési státusztörvény

Bő két nap alatt közel 1800 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy felhagy a tanítással, amennyiben a kormány megvalósítja a köznevelésben a terveit.

Pálos Máté
2023. március 31. 13:04 Közélet

Romokban a magyar akadémiai szabadság és egyetemi autonómia

Nemzetközi elemzések szerint az elmúlt tíz évben a magyar akadémiai szabadság jelentősen csökkent, a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek modellje pedig példátlan Európában.