Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. február 8. 13:18 Adat, Világ

Örülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

A 2004-es EU-csatlakozást követően a kelet-európai tagállamok eltérő gazdasági teljesítményt produkáltak, de ha a béreket nézzük, a szűkebb térségünkben egyértelmű a bérfelzárkózás trendje az azóta eltelt időszakban. Ennek mértékében azonban még a régión belül is jelentősek a különbségek.

Az elmúlt 20 évet értékelő sorozatunk bérekre vonatkozó részében mutatószámnak az éves nettó ekvivalens mediánjövedelmet választottuk, ami a visegrádi négyek esetében 2005-től 2020-ig érhető el az Eurostat adatbázisában. Mindig lehet vitatkozni azzal, hogy egy adott gazdasági jelenséget milyen mutatószám segítségével értelmezünk, és ez ez esetben sincs máshogy. Viszont a módszertanunk részletes indoklása ilyen szempontból tiszta helyzetet eredményez.

Ebben az esetben

  • azért nettót nézünk, mert a bérből élők számára ez a legkézzelfoghatóbb.
  • A vásárlóerő-egység abból a szempontból praktikus, hogy a nemzeti fizetőeszközök árfolyam-különbségeinek kiszűrésével összehasonlítóvá teszi a különböző országok bérszintjeit.
  • Az ekvivalens jövedelem figyelembe veszi, hogy egy háztartás létszáma határozza meg, mekkora kiadásokat kell a jövedelemből fedezni, így az egy főre eső jövedelem egy jól megfogható szintjét adja meg.
  • A medián*A medián az az érték, amely éppen középen van, amikor az összes foglalkoztatott keresetét növekvő sorrendbe rendezzük. pedig sokkal kevésbé érzékeny a kiugróan magas értékekre, mint a hagyományos (számtani) átlag, ezért jobban árulkodik arról, hogy a „tipikus” munkavállaló mennyi pénzt keres.

Az alábbi ábrán látszik ennek az adatnak az alakulása a visegrádi országokban, valamint Ausztriában és Romániában.

 

Magyarországon 2005-ben még magasabbak voltak ezek a jövedelmek, mint Szlovákiában és Lengyelországban, és bár az első adat 2007-re vonatkozik Románia esetében, de valószínűleg keleti szomszédunkat is előztük ilyen szempontból a kétezres évek közepén. Ez ugyanakkor nem tartott sokáig, 2009-ben már Szlovákiában és Lengyelországban is magasabbak voltak ezek a jövedelmek, és ez 2020-ig sem változott, bár Szlovákia nagyjából 2016-tól kezdve elkezdett leszakadni Lengyelországtól, és 2020-ra már közelítette a magyar bérszínvonalat.

Szintén említésre méltó a román bérfelzárkózási történet a 2010-es évek második felében. És ezek a béremelések vásárlóerő-egységen és nettóban önmagukhoz képest régiós összehasonlításban ugyan a legnagyobb bérszintemelkedést eredményezték, a román bérek még mindig a legalacsonyabbak voltak ebben a mezőnyében.

Az alábbi ábrán pedig a felzárkózási történet látszik nagyon látványosan.

2005 óta az egész régióban jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, ami persze nem meglepő, hiszen nyugati szomszédunk legfeljebb földrajzilag sorolható a többi említett országgal egy térségbe, de a kiinduló időpontban már sokkal fejlettebb volt, ahonnan kisebb a tere a bérek további növekedésének. Ami a visegrádi országokat illeti, mindegyik lehagyott minket a növekedés tempójában.

Míg 2005-höz képest Ausztriában csak 36 százalékkal nőtt az éves nettó ekvivalens mediánjövedelem, addig a lengyel bérszint csaknem megháromszorozódott, a szlovák pedig 2,5-szeresére emelkedett. Magyarország és Csehország bérfelzárkózása ehhez képest szerényebb volt, előbbi esetében 74, utóbbi esetében pedig 78 százalékos növekedést mutatnak az adatok.

Összességében a magyar bérfelzárkózás pozitív trendnek tekinthető, de az is látványos, ahogy a tempója jelentősen elmaradt a régión belül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmúlt 12 vagy elmúlt 8 év? Nézzük inkább az elmúlt 20-at!Magyarország 2010 előtti és utáni korszakának összehasonlítása alapján lehet leginkább megítélni a kétpártrendszer felé haladó politikai osztály teljesítményét, erre vállalkozunk a következő hetekben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ bérek bérfelzárkózás régió V4 Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2025. április 24. 13:29 Adat

Megfeleződött a gyilkosságok száma Magyarországon, Ausztriában ötödével nőtt

Alacsony szintről, de Svédországban, Dániában és Ausztriában nagyot nőtt a gyilkosságok száma. Régiónkban csökkenés jellemző, az élen Romániával.

Torontáli Zoltán
2025. április 22. 13:12 Adat

Egyre csak öregedő magyar autópark mellett pörgött fel a használtpiac

Ahogy megnőtt a lakosság reáljövedelme, elkezdte bepótolni az elmaradt autóvásárlásokat. Az állomány fiatalodásához azonban több új kocsi kellene.

Váczi István
2025. április 22. 10:56 Adat

Az egész fejlett világnál többet költ Ausztria szociális célokra

Gazdaságarányosan 75 százalékkal költ többet Ausztria a szociális védelem céljaira, mint hazánk, így abszolút összegekben még nagyobb a különbség.

Fontos

Bucsky Péter
2025. április 26. 06:06 Podcast

Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van

Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.

Vámosi Ágoston
2025. április 25. 17:05 Közélet, Világ

Uniós forrásokat bukhat Magyarország az arcfelismerő rendszer miatt

Ha sikerül a kormánynak kiépíteni olyan rendszert, amely megfelel az uniós AI-szabályozásnak, akkor is sértheti az Alapjogi Chartát.

Vámosi Ágoston
2025. április 25. 15:24 Világ

A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel

Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.